Infláció: kiderült, működik-e a kormány csodafegyvere

Augusztusban az várakozásoknak megfelelően alakult az infláció, éves és havi alapon is 4,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ezen belül tavaly augusztushoz képest

• az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt (vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,7 százalékkal);
• a háztartási energiáé 11 százalékkal,
• a szolgáltatások 5,4 százalékkal,
• a tartós fogyasztási cikkek pedig 2,4 százalékot drágultak.

Az élelmiszerárak emelkedéséhez a korábbi várakozásoknak megfelelően elsősorban a kávé és a kakaó világpiaci árának jelentős emelkedése, valamint a tojás drágulása járult hozzá – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A tojás ára 19,9 százalékkal, a kávé fogyasztói ára 18,5 százalékkal, a kakaó és csokoládéé pedig 18,3 százalékkal nőtt egy év alatt. A szezonális zöldségek és gyümölcsök ára is jelentősen nőtt, 17,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az alapvető inflációs folyamatokat megragadó maginflációs mutató 2021 augusztusa óta a legalacsonyabb szintjére, 3,9 százalékra mérséklődött. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében arra emlékeztetett, 

Az árcsökkentő intézkedések mellett a kormány kiemelten támogatja a nyugdíjasokat is, számukra szeptember 2-ától megkezdődött a 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványok kézbesítése.

Nem okozott meglepetést az augusztusi infláció

Augusztusban az élelmiszerárak havi alapon nem változtak, így az éves 5,9 százalékos áremelkedési ütem is fennmaradt, ebben ugyanakkor a vendéglátási szolgáltatások is jelentős szerepet játszottak, azok nélkül az áremelkedési ütem 4,7 százalék volt. Az élelmiszerek esetében az árrésszabályozás visszafogja, míg a gyenge mezőgazdasági termés növeli az infláció ütemét – részletezte az adatok hátterét Molnár Dániel, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. vezető elemzője.

A szeszesitalok és a dohánytermékek ára havi bázison nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal emelkedett, amelyben az egyes dohánytermékek áremelése játszotta a legnagyobb szerepet. A ruházkodási cikkek ezzel szemben 1,7 százalékkal olcsóbbak lettek, a szokásos nyár végi leárazások miatt. A tartós fogyasztási cikkek havi 0,4 százalékos áremelkedése kellemetlen meglepetés az elemző szerint, mivel itt nem jellemzőek a nagyobb augusztus havi átárazások, a termékkör éves 2,4 százalékos árváltozása azonban még ezzel együtt is visszafogta a teljes inflációt.

A háztartási energia ára nem változott augusztusban, ugyanakkor a hidegebb tél miatti magasabb fűtési igény nyomán a háztartások nagyobb aránya került át a magasabb árkategóriába, amely a KSH által alkalmazott módszertan miatt tartósan magasabb áremelkedést jelez. 

Az egyéb cikkek, üzemanyagok termékkör átlagos árszínvonala augusztusban 0,7 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest, elsősorban az üzemanyagárak havi 0,8 százalékos mérséklődése nyomán, de a forint árfolyamának erősödése is szerepet játszott ebben. 

A szolgáltatások árai augusztusban havi alapon 0,5 százalékkal emelkedtek, ami némiképp a historikusnál erősebb havi átárazásra utal – jelezte Molnár Dániel. A havi áremelkedésben legnagyobb részben a lakbér és az üdülési szolgáltatások, kisebb részben a szállítási szolgáltatások játszottak szerepet. Az üdülési szolgáltatások szezonális árváltozása azonban így is elmaradt a tavaly tapasztalttól, aminek köszönhetően az éves áremelkedési ütem is 4 százalék alá mérséklődött.

Csökkent az alapvető élelmiszerek ára

A KSH részletes adataiból kiderül, hogy a tojás kivételével az alapvető élelmiszerek többségének csökkent az ára éves alapon. Jelentősen mérséklődött 

• a margarin ára, 29,5 százalékkal;
• a liszté 11,6 százalékkal;
• a cukor ára 10 százalékkal;
• a felvágottak 6,6 százalékkal;
• a tejtermékek 6,2 százalékkal;
• a sertéshús ára pedig 4,9 százalékkal kedvezőbb, mint tavaly augusztusban.

Az élelmiszerek összességében 5,7 százalékkal drágultak, amelyhez nagyrészt a vendéglátás, a pocsék időjárás miatti – egész Európában jellemző – rossz termés, valamint a kakaó és a kávé világpiaci árának régóta tartó, példátlan emelkedése járult hozzá.

Nem várható már komolyabb infláció, de a cél még messze van

Előrejelzésük szerint az infláció az év végéig 4 százalék felett maradhat, bázishatások miatt októberben tetőzhet, majd azt követően kezdhet el mérséklődni. Az idei januári jelentős átárazások kiesésével a pénzromlás üteme a jövő év elején térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, 4 százalék alá, ugyanakkor a jegybanki cél tartós elérése várhatóan csak a jövő év végén következhet be. 

Az elemző szerint az idei év átlagában 4,6, míg jövőre 3,6 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.

Nyitókép: Pixabay