A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A polgár halála után a munkás és a katona típusa marad életben, sőt, ez a kettő pólus, az ipari és katonai összetevő egészen egybeolvad. Czopf Áron írása.
Napjaink legfontosabb trendje a homogenizáció, az embert körülvevő tárgyi és ideológiai környezet sematikussá válása. Nem engedhetjük, hogy a nyelvek is a folyamat áldozatává váljanak: sajátos kommunikációjával minden nép „egyedi módon szervezi a valóságot”, ami a valódi sokszínűség záloga.
Az emberi létezés jövője döntően attól függ, hogy az ezt lehetővé tévő szellemi energiák milyen állapotban vannak.
Sok magyarnak nem könnyű az élete, de Magyarországnak van egy nagy előnye: erős az önismerete mint nemzet és mint nép.
A Mandiner politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta; ők rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt.
A szemünk előtt erodálódik a második világháború utáni „emberi jogi konszenzus”, a technokrácia, a semlegesség, a mindenáron való középen állás, a semmilyen centrum uralma. Szilvay Gergely írása.
Kant filozófiájában az összetett valóság ízekre szedését és logikai szétboncolását látjuk, és az izolált elemeknek csonka, torz, kezelhetetlen és életidegen eredményeit kapjuk.
Miért tehető felelőssé a modernitás az ökológiai válság kialakulásában? Miben tévednek az ökomarxisták? Horváth Márk filozófussal beszélgettünk.
