Iparművész, festő, üvegfestő, aki fiatalon megjárta Rómát és Párizst, s aki a két háború közötti korai modernitás művészetével ötvözte a középkori kultúra legnemesebb hagyományait. Árkayné Sztehlo Lili portréja.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„E művészetben új korszakot jelent Árkayné Sztehló Lili munkássága. Kétségtelenül ő az, aki a középkor nemes szellemét a modern művészi követelmények teljes épségben tartásával – a legjobban megközelíti” – írta Csernyánszky Mária 1942-ben a Szépművészet folyóirat lapjain a magyar egyházi képzőművészet kiemelkedő asszonyáról.
Sztehlo Lili 1897-ben született Budapesten, huszonévesként élt és tanult Bécsben, Párizsban, Rómában. Vaszary János tanítványaként végzett a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán 1923-ban, két évvel később az Új Művészek Egyesületének alapítója lett. Karrierje kezdetén olajfestményeket készített, majd kerámiafestészettel foglalkozott, a húszas évek második felében jövendő apósa, az építész Árkay Aladár biztatására fordult az üvegfestés felé. 1927-ben összeházasodott a szintén építész Árkay Bertalannal, vele költözött ismét Olaszországba, ahol az elsők között töltöttek két évet a Római Magyar Akadémián. Itt kötött barátságaik, szakmai kapcsolataik a későbbiekben is meghatározták mindennapjaikat; többek között Molnár-C. Pál, Pátzay Pál és Aba-Novák Vilmos társaságában tanulhattak Itáliában.
Első komolyabb üvegablakai a mohácsi városházát ékesítik, az 1526-os csatának állítanak emléket. Szélesebb körű ismertséget és elismerést a később tervezett templomüvegek hoztak: neki köszönhetjük a győr-gyárvárosi templom, a pécsi belvárosi templom és a budapesti városmajori nagy templom ablakait. Utóbbi épületet apósa és férje tervei nyomán kezdték építeni 1932-ben, Lili felelt a belső díszítésért. Itt együtt dolgoztak a Rómából ismert magyar kollégákkal: Aba-Novák Vilmos képegyütteseket, Pátzay Pál a tizenkét apostol szobrát, Molnár-C. Pál pedig a Szent Imre-oltárt készítette el a templom számára.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Hogyan szabályozza, cenzúrázza a médiát az EU úgy, hogy tagállamoktól von el jogköröket és liberális NGO-kra bízza a közösségi platformok ellenőrzését? Béky Zoltán médiajogász a legújabb kötete kapcsán kérdeztük az uniós cenzúráról. Interjúnk.
Nagy horderejű döntést hozott egy amerikai esküdtszék: a felperesnek 3 millió dollár kártérítést megítélve kimondta, hogy tech cégek tudatosan függőséget okozó algoritmusokkal működtetik oldalaikat.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) a magyar választások befolyásolására használja.
Miután szerdán kiderült, hogy a Facebook korlátozza a kormányfő bejegyzéseit, csütörtökön az EU bejelentette, hogy háttérbe szorítja azokat a tartalmakat, amelyeket „vitathatónak” minősít.
„Láttam már hasonló beavatkozást más országokban” – idézte a wPolityce Mario Nawfalt az üggyel kapcsolatban.
Az adatközpontok hatalmas áramigénye az USA fogyasztásának a 17 százalékát is jelentheti 2030-ra, ami súlyos hálózatfejlesztési gondokat hozhat. A Fehér Ház és egyes tagállamok szigorú szabályozással kényszerítenék a technológiai óriásokat a rezsiköltségek és az energetikai infrastruktúra finanszírozására.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
Egész héten folytatódik a lehűlés, várhatóan hideg és szeles időben választhatunk majd.
