Iparművész, festő, üvegfestő, aki fiatalon megjárta Rómát és Párizst, s aki a két háború közötti korai modernitás művészetével ötvözte a középkori kultúra legnemesebb hagyományait. Árkayné Sztehlo Lili portréja.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„E művészetben új korszakot jelent Árkayné Sztehló Lili munkássága. Kétségtelenül ő az, aki a középkor nemes szellemét a modern művészi követelmények teljes épségben tartásával – a legjobban megközelíti” – írta Csernyánszky Mária 1942-ben a Szépművészet folyóirat lapjain a magyar egyházi képzőművészet kiemelkedő asszonyáról.
Sztehlo Lili 1897-ben született Budapesten, huszonévesként élt és tanult Bécsben, Párizsban, Rómában. Vaszary János tanítványaként végzett a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán 1923-ban, két évvel később az Új Művészek Egyesületének alapítója lett. Karrierje kezdetén olajfestményeket készített, majd kerámiafestészettel foglalkozott, a húszas évek második felében jövendő apósa, az építész Árkay Aladár biztatására fordult az üvegfestés felé. 1927-ben összeházasodott a szintén építész Árkay Bertalannal, vele költözött ismét Olaszországba, ahol az elsők között töltöttek két évet a Római Magyar Akadémián. Itt kötött barátságaik, szakmai kapcsolataik a későbbiekben is meghatározták mindennapjaikat; többek között Molnár-C. Pál, Pátzay Pál és Aba-Novák Vilmos társaságában tanulhattak Itáliában.
Első komolyabb üvegablakai a mohácsi városházát ékesítik, az 1526-os csatának állítanak emléket. Szélesebb körű ismertséget és elismerést a később tervezett templomüvegek hoztak: neki köszönhetjük a győr-gyárvárosi templom, a pécsi belvárosi templom és a budapesti városmajori nagy templom ablakait. Utóbbi épületet apósa és férje tervei nyomán kezdték építeni 1932-ben, Lili felelt a belső díszítésért. Itt együtt dolgoztak a Rómából ismert magyar kollégákkal: Aba-Novák Vilmos képegyütteseket, Pátzay Pál a tizenkét apostol szobrát, Molnár-C. Pál pedig a Szent Imre-oltárt készítette el a templom számára.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
A polgár halála után a munkás és a katona típusa marad életben, sőt, ez a kettő pólus, az ipari és katonai összetevő egészen egybeolvad. Czopf Áron írása.
Ez már nem csupán technikai bravúr.
Az admin csapat szerint a törlésre azért került sor, mert egy Blikk-felvételen azt mondta, hogy véleménye szerint két nem létezik.
Napjaink legfontosabb trendje a homogenizáció, az embert körülvevő tárgyi és ideológiai környezet sematikussá válása. Nem engedhetjük, hogy a nyelvek is a folyamat áldozatává váljanak: sajátos kommunikációjával minden nép „egyedi módon szervezi a valóságot”, ami a valódi sokszínűség záloga.
Mégis mit gondolnak ezek a nyomorultak? Azon túl, hogy itthon a nap 24 órájában hergelnek, uszítanak, bomlasztanak.
Medvegyev szerint folytatódni fog a nukleáris fegyverek gyártása Iránban, és könnyen eszkalálódhat a helyzet a Közel-Keleten.
