Léteznek gonosz és jó technológiák. A függőséget és egymásra- utaltságot okozó eszközök modern szolgasághoz, egyben az elitek radikális monopóliumához vezetnek. A feladat a jó technológiákba, a kedélyes emberi létezést, a szellemi és fizikai kiteljesedést segítő eszközökbe való befektetés – írta egy kiugrott pap 1973-ban.
Ivan Illich katolikus pap figurája autentikus közép-európai esszencia (nem tévesztendő össze Tolsztoj hasonló nevű karakterével). 1926-ban Bécsben született katolikus horvát és bukovinai zsidó szülők gyermekeként. A nácik elől Itáliába menekült, történészhallgatóként Firenzében és a Vatikánban tanult. Illich zseni volt: olaszul, spanyolul, franciául, németül, horvátul, ógörögül, latinul, portugálul, hindiül és angolul is szívesen vitázott. Papként szolgálta Manhattan szegényeit, vezette Közép-Amerika több katolikus misszióját, mielőtt rövid, ám megrázóan éleslátó köteteivel a kortárs filozófia ritka madarává avanzsált volna. Bolyongó zarándok – így nevezte magát.
Illich üzenete, hogy a modernitás a dolgok folytonos és öncélú intézményesítésére és iparosítására épül, ami korrumpálja a közösséget. Úgy vélte, hogy a nagy ellátórendszerek az oktatástól a jótékonykodáson át az egészségügyig megreformálhatatlanok – tömeges jellegük embertelenséghez vezet, amiben maguk az érintett mesterségek is áldozatok. Az óriási szervezetekre és a technikai újításokra alapozott fejlődés illúzió, sőt a modern bürokráciák eredeti céljukkal ellentétes hatást érnek el. „Az iskolák a képzetlenség és a butaság, a kórházak a betegség, a börtönök az erőszak, a nagy sebességű közlekedés a forgalmi torlódások forrásaivá válnak, a nemzetközi segélyprogramok a szegény és elégedetlen tömegek számát szaporítják. [...] Az intézmények léte fenyegeti leginkább a rájuk bízott feladatok megoldását, fel kell számolni őket, hogy az eredeti célok megvalósulhassanak.” Ami a technológiát illeti, „a hipotézis szerint a gépek felszabadítják a rabszolgákat, ám a jelek szerint inkább csak a saját szolgáikká teszik az embert”. 2021-ben már tudjuk, hogy Illich nem csak zarándok volt. Próféta is, ötven évvel az okostelefonok világuralma előtt.
Az élet változás. Lapunk is változik: ez az utolsó cikk e rovatban (amelynek szerzőivel továbbra is találkozhatnak majd nálunk). A világ is változik. Jön például a mesterséges intelligencia. Rovatzárásként őt (a ChatGPT-t) kérdeztük meg arról, mit mond utolsó figyelmeztetésként, miket mond végső jó tanácsként olvasóinknak. És imigyen szólt a gép.
Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
A könyv szerzője nélkül most nem J. D. Vance lenne az amerikai alelnök.
Kiderült, hogy a román lakosság mindössze 30 százaléka olvas könyvet.
A könyvajánlás mellett egy személye történetet is megosztott a hallgatókkal a miniszterelnök.
Az élet változás. Lapunk is változik: ez az utolsó cikk e rovatban (amelynek szerzőivel továbbra is találkozhatnak majd nálunk). A világ is változik. Jön például a mesterséges intelligencia. Rovatzárásként őt (a ChatGPT-t) kérdeztük meg arról, mit mond utolsó figyelmeztetésként, miket mond végső jó tanácsként olvasóinknak. És imigyen szólt a gép.
