Léteznek gonosz és jó technológiák. A függőséget és egymásra- utaltságot okozó eszközök modern szolgasághoz, egyben az elitek radikális monopóliumához vezetnek. A feladat a jó technológiákba, a kedélyes emberi létezést, a szellemi és fizikai kiteljesedést segítő eszközökbe való befektetés – írta egy kiugrott pap 1973-ban.
Ivan Illich katolikus pap figurája autentikus közép-európai esszencia (nem tévesztendő össze Tolsztoj hasonló nevű karakterével). 1926-ban Bécsben született katolikus horvát és bukovinai zsidó szülők gyermekeként. A nácik elől Itáliába menekült, történészhallgatóként Firenzében és a Vatikánban tanult. Illich zseni volt: olaszul, spanyolul, franciául, németül, horvátul, ógörögül, latinul, portugálul, hindiül és angolul is szívesen vitázott. Papként szolgálta Manhattan szegényeit, vezette Közép-Amerika több katolikus misszióját, mielőtt rövid, ám megrázóan éleslátó köteteivel a kortárs filozófia ritka madarává avanzsált volna. Bolyongó zarándok – így nevezte magát.
Illich üzenete, hogy a modernitás a dolgok folytonos és öncélú intézményesítésére és iparosítására épül, ami korrumpálja a közösséget. Úgy vélte, hogy a nagy ellátórendszerek az oktatástól a jótékonykodáson át az egészségügyig megreformálhatatlanok – tömeges jellegük embertelenséghez vezet, amiben maguk az érintett mesterségek is áldozatok. Az óriási szervezetekre és a technikai újításokra alapozott fejlődés illúzió, sőt a modern bürokráciák eredeti céljukkal ellentétes hatást érnek el. „Az iskolák a képzetlenség és a butaság, a kórházak a betegség, a börtönök az erőszak, a nagy sebességű közlekedés a forgalmi torlódások forrásaivá válnak, a nemzetközi segélyprogramok a szegény és elégedetlen tömegek számát szaporítják. [...] Az intézmények léte fenyegeti leginkább a rájuk bízott feladatok megoldását, fel kell számolni őket, hogy az eredeti célok megvalósulhassanak.” Ami a technológiát illeti, „a hipotézis szerint a gépek felszabadítják a rabszolgákat, ám a jelek szerint inkább csak a saját szolgáikká teszik az embert”. 2021-ben már tudjuk, hogy Illich nem csak zarándok volt. Próféta is, ötven évvel az okostelefonok világuralma előtt.
Hani a kereszténység mellett más hagyományok tanításaiból is számos idézetet hoz, hogy bemutassa például, mit jegyez föl az isteni írnok, vagy milyen virágokat gondoz az égi kertész, akivel Mária Magdolna találkozott.
Azt gondolom, hogy a múlt megismerése, megértése és feldolgozása nélkül csupán futóhomokra épül a jövő.
Terjedelmes interjút adott a The New Yorker című lapnak a Nobel-díjas magyar író.
Tanúvallomások bizonyítják, hogy a kilencvenes évek első felében, a szarajevói ostrom idején jómódú nyugatiak ártatlan civilekre lődöztek a várost körülvevő dombkaréjról.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az alkotmányosság és a törvényesség utolsó védvonalához, az Alkotmánybírósághoz fordult.
Giró-Szász Áron reagál noÁrék megjegyzéseire.
Az eszmetörténész elárulta, miért tolódtak balra a kereszténydemokrata pártok és miért nem jelentenek ma alternatívát a rendszer vesztesei számára. Szerinte „a Fidesz gyakorlatilag társtalanul küzdött a nyugati politikai térben”.
A baloldal feladata most a társadalmiság tapasztalatának visszaadása: olyan ellenhegemonikus intézmények, közösségek és gyakorlatok lassú építése, amelyek puszta létükkel bizonyítják, hogy van alternatíva.
