Itt az idő: megismételhetetlen lehetőség előtt állunk

A Mandiner egy politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta a különböző felületeinken, s ők azért jönnek hozzánk, mert rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt. Hatalmas felelősség és büszkeség ez szerkesztőségünknek, és ígérjük, jövőre még több ötlettel, újítással és exkluzív tartalommal igyekszünk megszolgálni a folyamatosan növekvő érdeklődést és olvasóink bizalmát.

2025 vízválasztó lesz a világ­történelemben: Donald Trump győzelmével – négy évvel ezelőtt véget ért első ciklusának tapasztalatával felvértezve – új időszámítás kezdődik a nyugati világban. Vége lesz a második világháború utáni transz­atlanti doktrínának minden előnyével és elkorcsosodásával együtt. Az Egyesült Államok maga felé fordul majd, nem kíván tovább a világ csendőrének szerepében tetszelegni, nem akarja az általa megszült progresszív világot még haladóbbá tenni, nem óhajt többé ideológiai alapon világpolitikát csinálni. Sőt, pont az ellenkezőjét szeretné majd: visszaforgatni a modernitás kerekét, racionális alapon hozni üzleti és politikai döntéseket, visszahúzódni saját világa, népe és hagyománya felé. Európa vezetői nem ezt akarják, ám a kontinens népei folyamatosan errefelé kacsingatnak: a magyarok után jöttek a lengyelek, az olaszok és a hollandok, most pedig a franciák és az osztrákok is az illiberális kapun kopogtatnak.

És Európa egykori erős motorja, mostani nagy betege, Németország sem tekinthető már a progresszivitás bástyájának, ahogyan 1968 után évtizedekig volt. Az európai elit kapaszkodik a múltjába, a struktúráiba és a hatalmába, de a népek láthatóan nem lesznek tovább pórázon tarthatók, fordul a kerék az öreg kontinensen is. Magyarországon jelenleg – az ellenzék bevonásával – az európai elit által koordinált kísérlet zajlik az első lázadó európai akolba való visszaterelésére. Az átmenetileg sikeres lengyel kísérlet után Magyar­országon próbálják ki a bevált receptet: hangulatkeltéssel meg­törni egy szuverén nép akaratát.

Pedig nem volt még olyan a magyar történelemben, hogy egy világ­folyamat vagy korszellem élén álljunk. Ezeréves távlatban meg­ismételhetetlen lehetőség van előttünk, és ezt nem hagyhatjuk elveszni. Kivívtuk a világ szellemi kerekét forgató legnagyobb hatalmak elismerését, nem mi loholunk az események után, hanem a világ tart abba az irányba, amerre mi léptünk először. Ezt akarják elvenni a magyarságtól, és vissza akarják vinni abba a világba, amely recseg-ropog, amely leáldozóban van. Nekünk, magyaroknak, minden, a közélet iránt érdeklődőnek erről fog szólni a 2025-ös év. Nem hagyhatjuk, hogy hazugsággal, külső befolyással és megtévesztéssel elvegyék tőlünk a történelmi esélyt. Ez az, amire megkettőzött erővel kell figyelnünk, aminek megértése és követése valamennyi, a magyarság ügyét szem előtt tartó hazafi feladata.

Ám mielőtt felvérteznénk magunkat ehhez a küldetéshez, lépjünk ki egy rövid időre a közéleti keretekből, és távolodjunk el a mindennapi politikai viharoktól. Karácsony közeleg, amikor óhatatlanul vágyunk a lecsendesedésre, és számot vetünk azzal, ami a jelenben meghatározza életünket, mérlegre helyezzük cselekedeteinket. Szóljon hát ez az időszak a családról, a feltöltődésről, az erőgyűjtésről és a reményről. Áldott karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak!