„Nincs szükség bocsánatkérésekre” – ezzel a mondattal végződik a keresztes háborúkról szóló fejezet Rodney Stark protestáns vallásszociológus kötetében. A Hamis tanúk című kötet „évszázadok katolikusellenes mítoszait” cáfolja. Tömören és informatívan teszi helyre kétezer év ügyeit.
Az egyház nem volt az a tudományellenes erő, mint sokan gondolják”
Hogy miket? Elsőként is azt, hogy a katolikus egyház felelős az antiszemitizmusért. Aztán a „titkos” apokrif evangéliumokra tér ki, mint Tamás és Mária evangéliuma, amelyekről sok modern teológus azt gondolja, hogy az „igazi” ősegyházat mutatják meg, házas Jézussal és hasonlókkal – holott ezek még csak nem is igazán keresztény szövegek, sokkal inkább a gnosztikus szekta nézeteit tükrözik. Ezután az a mítosz kerül terítékre, miszerint a római pogányok toleránsak voltak a keresztényekkel szemben, a nyeregbe kerülő keresztények viszont intoleránsak voltak velük szemben – Stark kimutatja, hogy évszázadokig élt békében a két társadalmi csoport.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
A Nemzeti Színház egykori direktora korábban a Magyar Péter sajtótájékoztatóján elhangzottakra közleményben reagált.
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
Vajon a templomhoz hasonlóan étterembe se hajlandó belépni az öntudatos nő, mert a séfek között durva férfiuralom tapasztalható?
A kérdést az állam és a katolikus egyház alapvetően másképp látja.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
