Él még bennünk a pesti srácok életösztöne? Tudunk még jövőt választani?

Egy nemzet ereje a szabadságigényében rejlik – a feltétel nélküli összekapaszkodás képességében. Constantinovits Milán írása.

Egy nemzet ereje a szabadságigényében rejlik – a feltétel nélküli összekapaszkodás képességében. Constantinovits Milán írása.
Április 11-én volt 125 éve, hogy Kassán megszületett a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Az évforduló kapcsán beszélgettünk Mészáros Tibor irodalomtörténésszel, Márai Sándor monográfusával, hagyatékénak gondozójával. Szóba került a hagyaték kalandos sorsa, titkos naplók, egy sértődött édesanya, az életmű jelenlegi megítélése, és elméláztunk egy elszáradt gesztenyelevél fölött is.
Immár a huszonnegyedik Márai-estjüket mutatták be Mészáros Tiborral. Hirtling István színművész ilyenkor nem csupán felolvas, hanem teljes személyiségével, sajátjaként adja át közönségének a ma már klasszikusnak tekintett szerző különféle műfajú írásait.
„A polgár és a polgári rend az emberi együttélés egyik legértékesebb, leghasznosabb, magasrendű terméke, mindaddig, amíg alkotó és hősies. A papucsos polgár, aki rádiót hallgat, szidja az adókat és a prolikat, nem eszménye senkinek.” Százhuszonöt éve született Márai Sándor – egy igazi polgári karakter.
Lenne mit tanulnunk tőle gerincről, tartásról. erkölcsről, elvekről, ahogyan lenne még bőven felfedeznivaló a korántsem hibátlan életművében is. Az évforduló és a ma kezdődő Márai-emlékév apropóján Mészáros Tibor irodalomtörténészt, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Márai-hagyaték kezelőjét kérdeztük.
A polgári eszmények nagy írója kassai polgárból világpolgárrá vált: élt Olaszországban, Amerikában, de szíve a magyarságért, a magyar irodalomért dobogott emigrálása után is.
Az április 11-i évfordulón versvillamosra szállhatunk Budapesten, Orfűn verspark nyílik, bemutatják a Reménytelenül című játékfilmet és Márai Sándorról is sokfelé megemlékeznek.
Szerinte a detektívregények túlcifrázzák a dolgot…