Az április 11-i évfordulón, amely egyben a magyar költészet napja is, a szokásosnál is erősebb programkínálatból válogathatunk. Budapesten versvillamosra szállhatunk, Orfűn verspark nyílik, bemutatják a Reménytelenül című játékfilmet és az ugyancsak éppen április 11-én, 125 éve született Márai Sándorról is sokfelé megemlékeznek.
„József Attila verseit megtalálom a belvárosi könyvtárban. Babitscsal egy időben a legjelentősebb magyar költő volt: másféleképpen volt »költő«, szó-látomásai voltak, s ez a másféleség, amelyet a tudat már nem kontrollált, nagy erővel szólalt meg költészetében. Látomásai, szóképei, titkos utalásai, az őrültnek és a költőnek ez a jajongó jelbeszéde ritka tünemény az irodalomban. Hölderlin és Verlaine, Kleist és Rimbaud között van valahol... De József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írta Márai Sándor az egyik Naplójában. Aki nem mellesleg ugyancsak április 11-én született, éppen 125. éve. A kettős ünnep alkalmából szemezgettünk a programok közül.
Ezzel, a József Attila József Attila című verséből választott mottóval hirdeti a Budapest Városháza idei költészet napi akcióját. Ennek keretében délelőtt 10 és délután 18 óra között különleges nosztalgiavillamos parkol majd a Deák téren,
amelyen egykor akár maga a költő is utazhatott.
A 2624-es pályaszámú, gyönyörű, szecessziós stílusú jármű ugyanis 1906-ban készült, így József Attila gyermekkorában már közlekedett Budapesten. 1959-es átalakítása után 1981-ben kivonták a forgalomból, később Amszterdamba került, végül 2004-ben tért vissza Budapestre, hogy ma a nosztalgiaflotta legidősebb és az egyik legszebb tagjaként idézze meg a múltat. Most például úgy is, hogy egész nap verseket hallgathatunk rajta a VATES, a Katona József Színház, a Radnóti Színház, az Örkény Színház és a József Attila Színház színészeinek köszönhetően.
A József Attila Színház természetesen külön is ünnepli névadóját. Április 11-én 14.30-kor előbb kihirdetik a Csókol, Attila drámapályázat eredményét. A felhívásra 58 érvényes munka érkezett, amelyből a Színházi Dramaturgok Céhe által delegált négyfős bizottság, Blastik Noémi, Keszthelyi Kinga, Perczel Enikő és Szokolai Brigitta 12 színdarabot ajánlott a zsűri figyelmébe. Ezután, 16 órától irodalmi délutánra kerül sor, amelyen Fekete Gábor színész tolmácsolásában József Attila versei hangoznak el, Rácmolnár Lili pszichológus a költő életének lélektani hátteréről oszt meg izgalmas részleteket, miközben Gerendás Péter dalai is felcsendülnek. Az esemény házigazdája Juhász Anna, helyszíne a Nagyszínpad, a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött: [email protected]
Reménytelenül
Április 10-én mutatják be a mozikban a Reménytelenül című filmet, amely József Attila pszichoanalízisére fókuszál, betekintés nyújtva a Sütő András által megformált költő gyermekkorába, lelkivilágába, traumáiba. A történet középpontjában Gyömrői Edit (Michl Juli), a fiatal pszichoanalitikus áll, aki pályája kezdetén egy különlegesen nehéz pácienssel kerül szembe: József Attilával. A Rózsa Gábor rendezte alkotás forgatókönyve a költő tanulmányaira, leveleire és verseire épül, a készítők ígérete szerint „az ő szavai elevenednek meg a vásznon, hitelesen ábrázolva a korszakot és a belső vívódásokat”.
Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban ugyancsak egész nap ingyenes programokkal várják a látogatókat, kiemelt hangsúlyt adva József Attila és Márai Sándor életművének. A Petőfi Kulturális Ügynökséggel közösen szervezett események között lesz óránként induló könyvtári épületséta, periodikaismertetők a korszak különlegesebb kiadványaiból, mások mellett azon korabeli folyóiratokból, amelyekben megjelentek József Attila versei, és ízelítőt adnak Márai Sándor hírlapírói munkásságából is. Ezenkívül rendhagyó irodalomórákra is sor kerül, emellett bemutatják az Apa olvas – Kortárs gyerekversek és mesék című antológiát, amelyet pódiumbeszélgetés követ.
A myspace produkció és a Magyar Versmondók Egyesülete április 11-én megnyitja az ország első versparkját, amely a jövőben szálláshelyként és irodalmi szórakoztató központként is működik majd.
„Az orfűi Horizont-idéző ParkMotel, Verspark és Rendezvényközpont olyan egyedülálló kulturális kezdeményezés, amely a természet ölelésében, a Pécsi-tó szomszédságában kínál inspiráló találkozást a magyar költészet legendás képviselőivel, a líra legjavával. A verspark nem csupán különleges turisztikai attrakció, hanem irodalmi élménytér is: a látogatók verspadok, költői idézetekkel díszített táblák, irodalmi sétaútvonalak, valamint egyedi installációk mentén merülhetnek el a magyar költészet világában, sőt:
megszállhatnak a költőkről elnevezett házakban, vagy kipróbálhatják az irodalmi vonatkozású menüket a park területén létrejött Kurta kocsmában,
elidőzhetnek a Kosztolányiról elnevezett könyvtárban vagy a Latinovits Zoltán nevét viselő klubban” – írják a szervezők.
A hétezer négyzetméteres területen helyet kapott többek között Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Magda, Weöres Sándor, Faludy György és még sok más klasszikus költő műve, a kortársak között mások mellett Buda Ferenc, Varró Dániel, Rakovszky Zsuzsa, Lackfi János, Turczi István, Juhász Magda, Háy János és Zalán Tibor költeményei. A Magyar Versmondók Egyesületének nyári programjainak is e helyszín ad otthont.
Prieger Zsolt és Nagy Katica zenés irodalmi estjének ősbemutatójára a Csokonai Rendezvényház, Csokonai Színházteremben (1153 Budapest, Eötvös u 64–66.) kerül sor április 11-én, este 19 órakor. A József Attila életművéből összeállított Szívünkből zuhanó szelek a lelkesítő, aktivista, energikus költőre és gondolkodóra koncentrál, megpróbálván árnyalni az évtizedeken át kizárólag szomorúnak-depresszívnek megrajzolt József Attila-képet.
A Madách Színházban eközben április 10. és 12. több alkalommal műsorra tűzik a 2012 óta játszott Én, József Attila című musicalt. A Szirtes Tamás és Szente Vajk által színpadra alkalmazott darabban a költő életének első és utolsó szerelmét (Vágó Mártát és Kozmutza Flórát) ismerhetjük meg, megelevenedik a 20-as és 30-as évek budapesti irodalmi élete, a barátság Illyés Gyulával, és tanúi lehetünk a versek születésének is.
Márai Sándor születésének 125. évfordulójáról rendhagyó módon is megemlékezhetünk, ha részt veszünk az Egy polgár sétái – Márai Budán című tematikus irodalmi sétán, amelynek során megismerhetjük az író krisztinavárosi életét, valamint azokat a helyszíneket, amelyek meghatározó szerepet játszottak életében és műveiben. Az útvonal a Bécsi kapu tér 7.-től a Mikó utcán át a MáraiKultig vezet, az időtartam nagyjából másfél óra.
Ez mintegy felvezetőként is szolgálhat a Márai-emlékévhez, amely 2025. április 11-én kezdődik és 2026. április 11-ig tart.
Ennek kiemelkedő eseménye lesz az I. kerületi Virág Benedek Házban novemberben nyíló Márai-tárlat.
A hat szobából álló kiállítás négy tematika köré csoportosul: Márai kassai éveire, az azt követő vándorlásaira, a budapesti évekre, valamint emigrációjának meghatározó pillanataira fókuszál. Mindehhez egy kéttermes, a XX. század eleji kávéházi hangulatot idéző enteriőr is kapcsolódik, amely a tervek szerint egyben múzeumi kávézóként működik.
A modern festészet egyik különleges sorsú és nagy tehetségű alakja volt Szóbel Géza. Művei most Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban láthatók, a tárlat Makláry Kálmán magángyűjteményéből válogat.
Egy nemzet ereje a szabadságigényében rejlik – a feltétel nélküli összekapaszkodás képességében. Constantinovits Milán írása.
Néhány nap alatt a Quarneróban az ember megszokja a tengert, a kabócákat, az olajfinomító látványát, amelynek a lángja fáklyaként világít az öbölben.
Egy raktárban, feltekerve porosodott Barcsay Jenő monumentális szénrajza, ami nem csak a mérete és a kiemelkedő művészeti értéke miatt kuriózum, egy tragikus családi történetet is magába zár. A hét robusztus nőalakot ábrázoló, restaurált alkotás július 16-ától a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Jenő-életmű-kiállításán látható.
Április 11-én volt 125 éve, hogy Kassán megszületett a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Az évforduló kapcsán beszélgettünk Mészáros Tibor irodalomtörténésszel, Márai Sándor monográfusával, hagyatékénak gondozójával. Szóba került a hagyaték kalandos sorsa, titkos naplók, egy sértődött édesanya, az életmű jelenlegi megítélése, és elméláztunk egy elszáradt gesztenyelevél fölött is.
Nagyon felbosszantották.
A tiszt ellen vádat emeltek hadiállapot idején elkövetett, súlyos következményekkel járó hatalommal való visszaélés miatt.