Asszony késsel a kezében – évtizedeken át keresték, most végre előkerült a különleges magyar remekmű

Egyedülálló műalkotással gazdagodott a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) gyűjteménye. Barcsay Jenő 1964-ben készült, több mint 21 négyzetméteres szénrajza az idei Barcsay 125 emlékév kiemelkedő felfedezése, és valószínűleg az intézményben hamarosan nyíló nagyszabású Barcsay-emlékkiállítás legnagyobb szenzációja is lesz. 

Az impozáns méretű (300 x 730 cm-es), hét nőalakot ábrázoló, kartonra szénnel készített munka a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1969-től máig látható, Asszonyok című mozaik 1:1-es terve, és az azt kivitelező Csákvári Nagy Lajos és felesége, Csókos Varga Györgyi hagyatékából került elő. A grafikát csaknem fél évszázadig feltekerve tárolták, ráadásul nedves helyen, így elkezdett penészedni, és az ezüstös ősrovar is megrágcsálta néhány helyen. Az MKE papírrestaurátorai hónapok óta dolgoznak a felszíni és ahol szükséges, mély rétegi helyreállításon, a feladatukat pluszban nehezítette, hogy mivel a rajz két különálló darabban maradt fenn, az alsó és felső részt precízen össze kellett illeszteni.

A nemrégiben előbukkant mű a 125 éve született mester lenyűgöző klasszikus rajzművészetének egy újabb látványos bizonyítéka, 

Barcsay Jenő későbbi mozaikalkotásai közül kizárólag ehhez az egy munkához maradt fenn ilyen teljes, életnagyságú terv, amely ráadásul szoros kapcsolatban áll az egyetemmel is. A keletkezésekor Barcsay már két évtizede tanított művészeti anatómiát az intézmény jogelődjén, a Képzőművészeti Főiskolán, és annak is nagy sansza van, hogy a miskolci Asszonyok mozaik önálló műnek is méltán tekinthető óriás vázlata éppen itt, az egyik teremben született. A másik szoros kapocs pedig, hogy az említett Csákvári házaspár készítette el azt a mozaikpadlót is, amelyen a Képző főbejáratán át érkezők most is nap mint nap áthaladnak. 

„A mű történetét egyébként Szabó Noémi művészettörténész kutatásaiból már jól ismerjük. Előzménye a szintúgy Asszonyok című, körülbelül negyedekkora méretű rajz, amely 1949-ben készült, de a történelmi-politikai helyzet miatt csak 1957-ben mutatkozhatott be egy egyéni kiállítás keretében. Erre az alkotásra hivatkozva kérhették fel aztán Barcsayt a miskolci mozaik elkészítésére. 

aki nem mellesleg, még jóval a kettős honfoglalás elméletének kidolgozása előtt ugyancsak a Képzőművészeti Főiskolán végzett 1933-ban festő szakon. Az ő visszaemlékezéseiben legalábbis az olvasható, hogy 1966-ban, a Nemzeti Színház mozaikjának tervezésén is Barcsay mellett dolgozott” – mesél az előzményekről Fehér Ildikó művészettörténész, az MKE általános rektorhelyettese, miközben a fenti folyosóról együtt szemléljük a padlóra kiterített hatalmas szénrajzot.

Két másik szakértő Sturcz János, az MKE Művészettörténeti Tanszék professzora, a Barcsay 125 életmű-kiállítás egyik kurátora és Szlabey Dorottya művésztanár, az MKE papírrestaurátor specializáció vezetője társaságában. Sturcz Jánost régóta izgatja Barcsay Jenő egy, a kései korszakában állandóan visszatérő momentuma, erről, azaz a sötét és a világos harcáról idén egy könyve is megjelent az évfordulóra időzítve.

„A fekete és a fehér színek az életkor előrehaladtával egyre erősebb kontrasztjában családi tragédiák nyomai érhetők tetten. Barcsay Jenő egyik lánytestvére skizofréniában szenvedett, akárcsak az apjuk, aki önkezével vetett véget az életének. Amikor pedig a húgának előbb az unokája, majd a lánya is meghalt, a nő idegösszeomlást kapott, és elmegyógyintézetbe zárták.  Az én teóriám szerint mindez Barcsay kései képeinek rendre elsötétülő tónusaiban köszön vissza. És abban az Asszonyok grafika bal oldalon álló, a többihez hasonlóan igen robusztus nőalakban is, amelyiknek kés van a kezében. Ezt korábban szimplán becsillanó fénynek vélték, én viszont úgy hiszem, az alak nem más, mint az önmagára és másokra is veszélyessé vált Barcsay Mária, 

– magyarázza az elsőre talán vadnak tűnő, átgondolva azonban teljesen logikus következtetést a kurátor.

Akárhogy is, a 20. század egyik legnagyobb képzőművészének munkája, a személyiségvesztett, absztrakt voltukban mégis egyedivé vált női figurákkal valóban az első pillanatban lenyűgözi a szemlélőt. Hamarosan bárki részesülhet majd ugyanebben az élményben, július 16-ától, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Aulájában és Barcsay Termében, a Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban című tárlat keretében.