A hivatalos kommunikáció szerint a világviszonylatban is páratlan gyűjtemény történelmi, technika- és kultúrtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a BÁV ART Aukciósház és Galéria közös kiállításaként nyílt meg április 22-én az a speciális tárlat, mely három évszázadnyi éremművészet bemutatását tűzte ki céljául, emellett pedig az érmek előállításához szükséges eszközök és a verőtövek is a repertoárhoz tartoznak. A május 25-ig megtekinthető kiállításról a BÁV kommunikációs osztálya úgy nyilatkozott, hogy „a világviszonylatban is páratlan, 25 ezer darabos gyűjtemény történelmi, technika- és kultúrtörténeti, illetve numizmatikai szempontból is felbecsülhetetlen kincs”.
A Reprezentáció és technológia – három évszázad éremművészetének titkai című kiállítás különleges élményt nyújt a látogatóknak, akik közelről ismerkedhetnek a magyar éremverés 300 éves történetének legfontosabb és legnagyobb gyűjteményével a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében és a Múzeumkertben.”
– emelte ki a közlemény
A kiállítás megnyitóján a kultúráért és innovációért felelős miniszter, Hankó Balázs, is arról beszélt, hogy a több mint 25 ezer darabos verőszerszám-kollekció még nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. Mint elmondta, „az állomány előállítási értéke 25 milliárd forintra tehető, de eszmei értéke, a történelmi, ipartörténeti és kulturális aspektusokkal együtt felbecsülhetetlen”.
Ezt is ajánljuk a témában
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A verőtövek, valamint az azokkal készült emlékérmék és kitüntetések általában valamiféle jeles történelmi esemény lenyomatai, ezek pedig mind a nemzeti identitás szerves részét képezik, méghozzá úgy, hogy az érmék évszázadokon át megőrzik a magyar történelem fontosabb pillanatait, legyen szó portrékról, jubileumokról, vagy éppen politikai fordulópontokról.
Nem mellesleg az értékük is igen magas, ahogy arra Nagy Elek, a BÁV Zrt. igazgatósági tagja is kitért, elvégre ha egy-egy több száz éves, különleges verőtő kalapács alá kerülne, akár az aukción akár a 10 millió forintos licitig is eljuthatna.
A megnyitón az is kiderült, hogy a gyűjtemény értékét tovább növeli az is, hogy a magyar piacon hasonló műtárgy nagyjából 10 éve nem került kereskedelmi forgalomba. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese azt is hozzátette, hogy „A Magyar Nemzeti Múzeum fontosnak tartotta, hogy bemutassa a nemcsak műtárgyként jelentős kollekciót, de mint elsőrendű történeti forrást is.
Történészeknek, művészettörténészeknek és numizmatikai kutatóknak egyaránt rendkívüli lehetőséget biztosít ez a gyűjtemény a magyar és európai érmetörténet további kutatására.”
A kiállítás különlegességei közé tartozik az a kitüntetési jelvény, amely a hidegháború alatt született és az 1960-as évek korhangulatát tükrözi. Ekkor készült ugyanis titokban az a kitüntetés, amelyet a Disznó-öbölbeli invázió és a kubai rakétaválság idején a lehetséges harmadik világháborúban résztvevő magyar katonák kaptak volna meg. Ebből mindössze néhány darab készült, hollétük pedig a mai napig ismeretlen, a verőtövek azonban nemcsak megmaradtak, de bizonyítékként is szolgálnak az akkori abszurd politikai helyzetre.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Arcanum az eltelt harmincöt évben szinte mindent beszkennelt, amit arra érdemesnek talált idehaza, felületén ma már 76 millió digitalizált oldalt böngészhetünk. Hosszú út vezetett az első flopilemeztől a mesterséges intelligenciáig, a Bibliától az üzemi lapokig. Biszak Sándorral, a családi vállalkozás alapító-tulajdonosával beszélgettünk.
A több mint 200 darabból álló tárlat május 25-én zárul, a Múzeumok Majálisa kétnapos rendezvénnyel. A kiállítás hétvégén extra programokkal várja a családokat, melyeken a gyerekek kipróbálhatják az éremverést, emellett pedig a BÁV ART által megvásárolt kincsekre is licitálhatnak a TV2 Kincsvadászok című műsorában.
Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldala
„Meggyőződésem, hogy Közép-Európában sokkal több dolog köt össze minket, mint ami szétválaszt” – vallja Vidnyánszky Attila.
„A Vészabó Noémi által képviselt művészi világ szerves része a magyar kultúra színes és élő hagyományának” – fogalmazott Hankó Balázs.
Különleges zenei programmal indul az április a fővárosban: április 3. és 5. között ismét megszervezik a Budapest GipsyFestet, ahol a roma zenei élet színe-java megfordul majd. A programokról és a rendezvény küldetéséről kérdeztük a főszervezőt, Rostás Mihály Mazsit. De lapunknak Tóth Gabi is vallott arról, milyen kapcsolat fűzi ehhez a kultúrához.
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
Az UEFA ismét azt fontolgatja, hogy változtat a BL lebonyolítási rendszerén.
Volt öröm az Energiaügyi Minisztériumnál: húsvétkor ugyanis szinte az összes napelem exportra termelt, amivel Magyarország energetikai rekordot döntött.
A pilisvörösvári fórumról hazafelé Ürömön állt meg a miniszterelnök.
