Izrael újabb nehéz döntés előtt ál: megszállja-e Gázát, vagy bízza rá az egyiptomiak által javasolt technokrata kormányzatra.
Az elmúlt napokban az izraeli média olyan híreket közölt, miszerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök már döntött a Gázai övezet katonai megszállása mellett, annak ellenére, hogy a hadsereg vezérkari főnöke ellenzi ezt a lépést. Néhány izraeli kormánytisztviselő nyilvánosan is támogatja ezt az elképzelést, míg az izraeli politikai ellenzék határozottan bírálja azt – számolt be a Wall Street Journal.
Hétfőn Netanjahu bejelentette, hogy a héten összehívja Izrael biztonsági kabinetjét, hogy utasítsa a fegyveres erőket az ország háborús céljainak elérésére, nevezetesen a Hamász legyőzésére és annak biztosítására, hogy soha többé ne jelentsen fenyegetést Izrael államra, valamint a 2023 októberében elrabolt túszok kiszabadítására. Elmondta, hogy kedden háromórás biztonsági konzultációt tartott az izraeli hadsereg parancsnokával.
Trump elnök keddi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem fog beavatkozni Izrael gázai terveibe.
„Tényleg nem tudom megmondani. Ez nagyrészt Izrael döntése lesz” – válaszolta arra a kérdésre, hogy támogatná-e a megszállási tervet. Elmondta, hogy az Egyesült Államok a segélyek elosztásának fokozására koncentrál a Gázai övezetben.
Az izraeli vezérkari főnök, Eyal Zamir jelezte, hogy inkább egy korlátozottabb erőfeszítést támogat, amely „precíz tűzerővel” tartja nyomás alatt a Hamászt, ami szerinte lehetővé tenné Izrael számára, hogy csökkentse csapatait Gázában, és pihenőt biztosítson nekik a közel két éves háború után.
Csökkentjük csapataik fáradtságát, és elkerüljük, hogy a Hamász csapdájába sétáljunk”
– mondta pénteken.
A megszállási terv kritikusai szerint Izraelnek arra kellene összpontosítania energiáját, hogy tűzszünetet érjen el.
Netanjahu maga nem nyilatkozott nyilvánosan a vitában, és szóvivője sem reagált a megkeresésekre.
Izraeli biztonsági elemzők szerint katonai szempontból nem lenne nehéz Izrael hadseregének Gázát meghódítania. Izrael már most is az övezet mintegy 75 százalékát ellenőrzi, és a Hamásznak már nincs szervezett katonai ereje, amely ellenállhatna.
Izrael számára a kihívás azután jönne, hogy teljes ellenőrzése alá vonná Gázát, amelynek nagy része a harcokban megsemmisült.
A megszállással Izrael felelőssé válna a terület 2 millió lakosának mindennapi életéért, beleértve az élelmiszerellátást, az egészségügyi ellátást, az oktatást, a higiéniai szolgáltatásokat és a polgári élet minden más területét.
Izraelnek emellett jelentős katonai erőre lenne szüksége Gázában a biztonság fenntartása érdekében a nagyrészt ellenséges lakosság között.
Esteban Klor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem közgazdaságtan professzora szerint Izraelnek mintegy 35 milliárd sékelbe, azaz körülbelül 10 milliárd dollárba kerülne a katonák fizetése és a gázai polgári szolgáltatások finanszírozása. Ez nem tartalmazza a gázai infrastruktúra újjáépítésének költségeit sem, amelyeket Izraelnek esetleg magának kell állnia, ha a potenciális donorországok nem hajlandók együttműködni vele.
Izrael korábban, 1967 és 2005 között, főként az övezetben keletkezett adóbevételekből finanszírozta a gázai katonai kormányt, mielőtt feladta ottani településeit és kivonult.
Izraeli biztonsági elemzők szerint az sem világos, hogy a katonai megszállás legyőzné-e vagy éppen megerősítené a Hamászt.
A Hamász harcosai, akik az egész háborúban polgári ruhában és lakott területeken harcoltak, tovább folytathatnák gerilla hadviselési taktikájukat.
Az izraeli hadsereg eddig tartózkodott a sűrűn lakott gázai területeken történő földi műveletektől, mert attól tartott, hogy az veszélybe sodorhatja a még ott tartózkodó túszokat.
Egyes kritikusok attól tartanak, hogy a katonai megszállás még távolabb sodorhatja Izraelt háborús céljaitól, mivel a még fogságban lévő emberek halálát okozhatja, miközben megerősíti a Hamász pozícióját Gázában.
Más elemzők szerint Netanjahu a fenyegetéssel nyomást gyakorolhat a Hamászra, hogy fogadja el Izrael tűzszüneti feltételeit.
A tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete vasárnap közzétett felmérése szerint a válaszadók 27 százaléka támogatná egy katonai kormány létrehozását Gázában, míg 50 százalék az egyiptomi kormány által javasolt technokrata kormányt támogatná. További 12 százalék támogatná, hogy a Ciszjordániában székhellyel rendelkező Palesztin Hatóság vegye át az irányítást Gázában, amit Izrael vezetése kategorikusan elutasított.
Nyitókép: Mahmoud Isleem/Anadolu via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A brit hadsereg korábbi gyalogsági parancsnoka nemrég tért vissza Gázából, és az elmúlt másfél évben többször is járt a háborús övezetben. Elmondta: az izraeliek hálásak Magyarország támogatásáért. Interjú.
Egyértelműen fogalmazott a miniszter.
Az izraeli miniszterelnök szerint az európai országoknak irányt kellene váltaniuk.
Beszédében hangsúlyozta: szerinte a diplomáciai és katonai nyomás vezette Izraelt idáig, és hozzátette, hogy a Hamászt lefegyverzik, Gázát pedig demilitarizálják — „könnyedén vagy erőszakkal”.
A Hamász beleegyezett, hogy szabadon engedi az összes, még fogságban lévő izraeli túszt. Trump azonnal reagált.
De a Hamász nem akarja letenni a fegyvert.
Zsidó célpontok ellen terveztek támadásokat.
Az események akkor eszkalálódtak, amikor az elnök a kormányzó beleegyezése nélkül 200 kaliforniai gárdistát akart Portlandbe átcsoportosítani.
„A magyar nép már döntött. Népszavazáson elsöprő többséggel mondott nemet Ukrajna EU-tagságára” – emlékeztette az ukrán elnököt a magyar miniszterelnök.
