A brit hadsereg korábbi gyalogsági parancsnoka nemrég tért vissza Gázából, és az elmúlt másfél évben többször is járt Izraelben. Az ezredes elmondta: hamis képet közvetít Izrael háborújáról a nemzetközi sajtó. Interjú.
Richard Kemp ezredes brit gyalogsági parancsnok volt, aki élete nagy részét a terrorizmus és a felkelések elleni küzdelemmel töltötte Irakban, Afganisztánban, a Balkánon és Észak-Írországban, ahol megsebesült egy terrortámadásban. Neve 2013-ban felkerült az Al-Kaida egyik halállistájára.
A gázai terroristacsoportokkal folytatott összes konfliktus során jelen volt Izraelben. A jelenlegi háború 2023. októberi kezdete óta a legtöbb időt ott töltötte, többször is belépett a Gázai övezetbe. Orszország és Ukrajna háborúja során is többször meglátogatta a frontvonalakat. Ma stratégiai tanácsadó, író, médiakommentátor és cikkei rendszeresen megjelennek a Telegraph oldalán.
Richard Kemp az MCC Feszt egyik vendége lesz, amely július 31. és augusztus 2. között tartanak Esztergomban. Az ezredessel a fesztivál előtt beszélgettünk a gázai háborúról és a közel-keleti helyezetről.
***
Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtót a gázai háború uralta. A címek alapján Izrael egy „kegyetlen és túlzó háborút” folytat, és „teljes mértékben figyelmem kívül hagyja a gázai lakosság jogait és jólétét”. Éhség, népirtás, válogatás nélküli bombázás – ezek a szavak dominálják a BBC, a New York Times, a CNN és más nagy híroldalak cikkeit. Richard Kemp ezredes szerint ezek a lapok teljesen hamis képet adnak a valóságról.
„Nagyon sok negatív narratíva célozza Izraelt. Ez nem meglepő, hiszen a Nyugaton a főármú média elfogult Izraellel szemben, és ez már sok éve így van. (...) Volt egy rövid szünet ebben az elfogultságban október 7. után, de ez csak egy nagyon-nagyon rövid ideig tartott, és vissza is tértek a támadó hangnemhez.
Szinte minden, amit a médiában olvasni lehet Izraelről vagy amit a tévében mutatnak egy torz lencsén át mutatja a valóságot”
– mondta Richard Kemp. Példaként említette azt a mindenhol hangoztatott nézetett, hogy Izrael éhezteti Gázát. „Ez egy egyszerű hazugság, eltorzítása a valóságnak. Nyilvánvalóan nagyon nehéz a helyzet Gázában. S vannak, akik éheznek. De ezt nem Izrael okozza” – tette hozzá.
A korábbi parancsnok elmondta: nemrég tért haza Izraelből, amely során Gázában is járt. Saját tapasztalatai szerint Izrael mindent megtesz, hogy javítson a helyzeten, de abszurd módon az ENSZ az, amely akadályozza a segélyek áramlását. Izrael a napokban közel 200 kamionnyi segélyt engedett be, de az ENSZ parlagon hagyta és nem adta át a gázaiaknak, csak miután az izraeliek leleplezték ezt, az ENSZ újraindította a kamionokat.
„Azért említem ezt, mert szerintem ezt sehol sem fogja megtalálni a nyugati médiában, mert ez az ENSZ ellen szól, és nem pedig Izrael ellen. (...)
Izrael igazságos és törvényes háborút vív Gázában,
és másutt is, például Libanonban, Irán, Szíria, Irak és Jemen ellen, valamint a Ciszjordániában. Mindezek a háborúk egyszerre folynak, és Izrael a legjobb tudása szerint küzd, miközben igyekszik betartani a nemzetközi jogot, amelynek megsértésével oly gyakran vádolják.”
Bár hosszú éveken át a nyugati hatalmak azon az állásponton voltak, hogy csakis az úgynevezett „kétállami megoldás” vethet véget a konfliktusnak, október 7. óta egyre több nyugati állam jelenti be, hogy el fogja ismerni a palesztin államot. Legutóbb Emmanuel Macron jelentette ezt be. Ezzel az izraeli álláspont szerint megjutalmazzák a terroristákat. Kemp is hasonló álláspontot fogalmazott meg az interjúban.
„Ez egy üres gesztus, mert nincs palesztin állam, és nem lesz palesztin állam.
Különösen nem a közeljövőben” – mondta az ezredes, aki szerint ezzel Macron a franciaországi dzsihadistákat is felbátorítja, és erőszakra buzdítja őket.
Negatív eseményként említett azt a 28 ország által aláírt levelet, amely a gázai háború végét kövelte, és amelyben a nyugati vezetők elítélték Izraelt anélkül, hogy elítélték volna a Hamászt. „Ez ahhoz vezetett, hogy a Hamász bekeményített, és a dohai tárgyalások megszakadtak. Mert a Hamász látja, hogy az ő ügyét segítik, és érzik a nemzetközi támogatást. Ezzel azt érik el, hogy meghosszabbítják a háborút és az erőszakot.”
A nagy kérdés, hogy milyen lezárása lehet a gázai konfliktusnak: az övezet romokban, a Palesztin Hatóság hatalma még Ciszjordániában is kérdéses, a Hamász pedig az IDF teljes kivonulását követeli.
„A Hamász azt mondja csak akkor engedi el a túszokat, ha Izrael teljesen kivonul az övezetből. Ezt azonban Izrael nem teheti meg, addig kell maradniuk, amíg fel nem számolják a terrorista szervezetet”.
Richard Kemp szerint csak akkor lesz vége a konlfiktusnak, ha a Hamász már Gáza egyetlen utcáját sem uralja vagy ha önként elhagyják az övezetet.
„Pár héttel ezelőtt magam is jártam Gázában, és sok gázai lakossal beszéltem. Egyre növekszik a Hamász iránti gyűlölet, ezt egyértelműen éreztem, mert a gázaiak nagyon jól tudják, mi történt velük. Nem azt mondom, hogy a Hamász nem élvez széles körű támogatást a gázai lakosság körében, mert igenis élvez.
De szerintem mostanra eljutottak oda, hogy felismerték, mi történt velük, a házaikkal és a Gázai övezet nagy részével, ami romokban hever. És ezért a Hamászt okolják. Természetesen Izraelt is hibáztatják, de közvetlenül a Hamászt okolják”
– mesélte az ezredes, de hozzátette: nincs elég erő a Hamász megbuktatásához, erre jelenleg csak az IDF képes.
S lesz-e valaha béke a zsidók és a gázai valamint a ciszjordániai arab lakosság között? Kemp elmondása szerint mindkét területen hatalmas a gyűlölet a zsidók és Izrael iránt, amelynek megváltozásához évtizedekre lenne szükség.
„Izraelnek az az egyetlen opciója, hogy fenntartja a biztonsági jelenlétét Gázában és Ciszjordániában annak érdekében, hogy megakadályozza a Hamász vagy egy hasonló csoport feléledését, mert nem engedhetik meg, hogy újra megtörténjen (október 7.). Szerintem ezt egyedül az izraeli hadsereg jelenléte akadályozhatja meg” – jelenetette ki az ezredes. Szerinte ez az akadálya a két állami megoldásnak is, és éppen ezért a status quo nem nagyon fog változni a palesztin területekkel kapcsolatban.
Ha véget ér a háború vajon a nemzetközi közösség hogyan fog hozzáálni Izraelhez? Richard Kemp szerint a közvélemény várhatóan lenyugszik a háború után, de valószínűleg az izraeli-európai kapcsolatok rosszbb állapotban lesznek, mint 2023. október 7. előtt voltak.
„Macron, Starmer és más európai vezetők tisztában vannak a valósággal. Ezek nem ostoba emberek, valójában értik a helyzetet.
Nagyon is tudják, hogy nem Izrael a hibás. Azt is tudják, hogy Izrael nem követ el háborús bűncselekményeket. De azért veszik fel azt az álláspontot, amelyet felvesznek, mert így akarják csillapítani a támogatóikat. Angliában mindenképpen ez a helyzet: a hatalmon levő párt, a Munkáspárt támogatásának nagy részét a muszlim közösségektől kapja, és fél attól, hogy elveszítheti őket” – mondta a szakértő.
Az ezredes szerint az nyugat-európai emberek többsége nem Izrael-ellenes, sőt az átlagemberek támogatják Izraelt.
„De szerintem ennek ellenére a hétköznapi emberek körében még mindig az a vélemény uralkodik, hogy Izraelnek van igaza, és a dzsihádistáknak nincs” – mondta Kemp. „A probléma azonban az, hogy ezek az emberek, vagyis a többség nem vonul ki az utcákra tüntetni és kiabálni. A politikusok figyelmen kívül hagyják őket. Így a politikai vezetés a lázongókat és a hangoskodókat fogja követni. Ez a nagy probléma Európában” – tette hozzá.
Izrael Irán elleni háborújával kapcsolatban az ezredes elmondta: az iráni rezsim drámai vereséget szenvedett.
„Iránról kiderült, hogy csak egy papírtigris.”
„Minden rakétáját kilőtte Izraelre, de a legtöbbet lelőtték, így csak minimális károkat okozott. Nukleáris létesítményei, katonai és bizonyos mértékben politikai vezetése is hatalmas károkat szenvedett. Így kiderült, hogy Irán egyáltalán nem olyan erős ország, mint aminek látszani akart. Ez nyilvánvalóan nagy megaláztatás a számukra” – mondta.
Az ezredes szerint az iráni nukleáris programnak vége. „Nem hiszem, hogy megpróbálják újraéleszteni. Lehet, hogy azt mondják, hogy megpróbálják, lehet, hogy úgy tesznek, mintha megpróbálnák, de szerintem annak az esélye, hogy újraélesztik, legalábbis az elkövetkező néhány évben, csekély, mert nagyon félnek a következményektől.
Most látták, mi történhet, ha túl messzire mennek. Ezért nem hiszem, hogy megpróbálják újra provokálni Netanjahut vagy Trumpot”
– jelentette ki Richard Kemp.
A beszélgetés végén az ezredes elmondta: sokat járt Izraelben az elmúlt években, és az izraeliek nagyon értékelik, hogy miközben a nyugat-eruópai országok állandóan fenyítik őket, Magyarország kiáll értük a nemzetközi fórumokon.
„Az átlag izraeliek sokkal jobban követik a nemzetközi politikát, mint más országokban. Tudják ki van velük, és ki van ellenük, és nagyon hálásak Magyarország támogatásáért”
– mondta az ezredes.
Nyitókép: Richard Kemp Gázában/X
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem vagyok jós, de félek. Szerintem káosz és belháborúk után Európa különböző civilizációjú szigetekre bomlik szét.” Tatár György vallásfilozófust kérdeztük civilizációnk jelenéről és jövőjéről.
„A helyes kérdés nem az, hogy Ukrajna elvesztette-e a háborút, hanem az, hogy mennyit fog veszíteni” – mondta el a Le Figarónak Stéphane Audoin-Rouzeau.
Áttörést hozhat a pekingi csúcstalálkozó.
Egyre durvábban zajlik a toborzás Ukrajnában.
Leonyid Szluckij, a Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának vezetője szerint a NATO háborús lépései közvetlen fenyegetést jelentenek, és Moszkva kész minden eshetőségre reagálni, hogy megvédje érdekeit.
„A helyes kérdés nem az, hogy Ukrajna elvesztette-e a háborút, hanem az, hogy mennyit fog veszíteni” – mondta el a Le Figarónak Stéphane Audoin-Rouzeau.
Bezzeg Ukrajna demokráciája!
