A színész szerint a hazai kultúra ma olyan, „mint egy útszéli kóró, ami az életéért küzd”.
Avignonban készített interjút Nagy Ervinnel a Népszava. A liberális színész szerint a színház Magyarországon sokszor zárt, elitista tér – inkább laboratórium, mintsem valódi fórum.
„A szocializmusból itt maradt, mindenkit ellátni akaró hálózat, ahol irgalmatlan pénzeket toltak be az összes kőszínházba, művházba. A rendszerváltás után senki nem mert igazán hozzányúlni, mert sok ellenséget szerzett volna. Így alakult ki egy torz ellátó kultúra, amelyben nem a művészi teljesítmény lett a mérce, hanem az, ki alkalmazkodik jobban a rendszerhez.
Az egész struktúra egyre inkább érdekek mentén szerveződött, nem valódi művészi szükségletek szerint”
– fogalmazott a hazai színházi helyzetet illetően.
Hozzátette, hogy ezzel szemben Franciaországban „a kultúra több lábon áll, a támogatási rendszer alaposabb, a döntéshozók szakmai alapon működnek, nem pártpolitikai szimpátia szerint”.
Nagy Ervin azt is kifejtette, hogy a hazai kultúra ma olyan, „mint egy útszéli kóró, ami az életéért küzd”. „Ez nem túlzás. Mindenhol a túlélésről van szó. Az önkormányzatok pénzét elvonták, a művelődési házak kiszáradtak, a kultúra forráshiánya mára gyakorlatilag teljes – alig maradt bármi, amiből működni lehetne. Közben meg látjuk, hogy egy immerzív színház kétmilliárdot kap, a teljes független szcéna meg 150 millióból döglődik. És ezt szó szerint kell érteni.
Aránytalanság, kiszolgáltatottság, politikai önkény”
– magyarázta az interjúban.
Szerinte a magyar színházi szakma 90%-a nem tudatosan, de liberális érzékenységű, egyszerűen mert a művészetben a szolidaritás, az empátia, az emberség így tud rezonálni a világra. „A mostani konzervatív, jobboldali kultúrpolitika viszont kizárólag a népnemzeti, bólogató Jánosokat támogatja, a politikai megrendelésű, szolgalelkű produkciókat. Ott kezdődik a baj, hogy ha a művészetnek meg kell felelnie egy ember, egy rendszer ízlésének, mert ha nem teszi, akkor nem jut levegőhöz. Ilyenkor a szabadságvágyon alapuló művészet megszűnik. És most ez történik. Rosszabb, mint a Kádár-korban” – jegyezte meg.
A megoldást abban látja, hogy először is
legyen vége annak az egyeduralomnak, amit Vidnyánszky Attila neve fémjelez a kultúrában”.
„Azt gondolom, hogy ha ez az egész kulturális hűbéri rendszer megszűnik, a szakma pillanatok alatt újra elfoglalhatja méltó helyét és visszanyerheti méltóságát. Ha nem kell hajbókolni, ha nem kell gazsulálni, ha nem egy kultúrkirály trónol a tetején, akkor egészen más lesz ebben az országban élni” – fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
A színész szerint a kormány teljesen lemondott a fiatalokról. Hogy ezalatt az újonnan bejelentett Otthon Start Programra, a 25 év alattiak SZJA-mentességére, vagy az egyéb diákkedvezményekre (pl. utazási kedvezmény) gondolt, az nem derült ki. Sőt, azt is bemondta: szerinte a fiatalok 99 százaléka tiszás.
Nagy Ervin szavaival ellentétben az igazság az, hogy Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter néhány hónapja jelentette be, hogy a kormány az elkövetkező öt évben is biztosítja az előadó-művészeti szektor kiszámítható működését,
így évi legalább 25 milliárd forintot garantál a közös működtetésű színházak támogatására, amely legalább 15%-os forrásbővülést eredményez az egyes teátrumoknál.
Ez 7 fővárosi és 30 vidéki színházat, bábszínházat és szabadtéri színpadot érint. Az újabb ötéves időszak minden évében a minisztérium törekszik arra, hogy legalább annyi fenntartói támogatást biztosítson az intézményeknek, mint amennyi az önkormányzati támogatás.
Ezen felül pedig biztosított az állami támogatás a főváros közös működtetésű színházainak is.
A minisztérium és a főváros közösen működteti további öt évig a Budapest Bábszínház Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, a József Attila Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, a Madách Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, a Margitszigeti Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, az Új Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, és a Vígszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot.
A színházi támogatások közvetlenül járulnak hozzá a színházak stabil működéséhez, a színvonalas, értékalapú előadások létrehozásához, a jegyárak megfizethető szinten tartásához és a kulturális gazdagság megőrzéséhez.
A színházlátogatók száma Magyarországon megközelítette a 7 milliót, a támogatások stabilitása hozzájárul a nézőszám megtartásához, növeléséhez.
„Bár az állami támogatás közvetlenül a színházak működését, előadásait és költségeit fedezi, végső soron a színházlátogatók széles körét szolgálja” – fogalmazott Hankó Balázs.
Ezt is ajánljuk a témában
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Nyitókép: MONIKA SKOLIMOWSKA / DPA / AFP
Darvas Iván Gálffi László alakjában beszél hozzánk azért, hogy Gálffi az ő szavain keresztül beszélhessen mindannyiunkhoz. Az Örkényben bemutatott A Darvas szerelmes levél nőkhöz, színházhoz, élethez.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
A Hotel Lentulai vendége ezúttal Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező volt.
Magyar Péter foghatja a fejét.
Magyar Péter kedvenc színésze szerint azért nem mondhatnak el mindent a választások előtt, mert „ne adj Isten lenyúlják”.
A „nemzet csalogánya” vándorolva nőtt fel, hatása Kossuthéhoz mérhető, a magyar nyelv terjedésében fontos szerepe volt. Mindent elért, amit színésznő elérhet, de máig nem tudjuk, kibe volt szerelmes.
Jelentős károkról számoltak be az ukrán hatóságok.
Mindenki nyerni akar.
