Itt a bizonyíték: előterjesztőként szerepelt Magyar Péter neve az Ukrajna katonai támogatását sürgető uniós javaslatban

Az indítvány sürgeti a tagállamokat, hogy még a tárgyalások befejezése előtt biztosítsanak több fegyvert és lőszert Ukrajnának.

Az Arcanum az eltelt harmincöt évben szinte mindent beszkennelt, amit arra érdemesnek talált idehaza, felületén ma már 76 millió digitalizált oldalt böngészhetünk. Hosszú út vezetett az első flopilemeztől a mesterséges intelligenciáig, a Bibliától az üzemi lapokig. Biszak Sándorral, a családi vállalkozás alapító-tulajdonosával beszélgettünk.
Az Arcanum története a nyolcvanas évek végén kezdődött, amikor még gyerekcipőben járt a digitalizáció. Az alapító, Biszak Sándor vegyészként végzett, ám hamar rájött, hogy igazi szenvedélye az információ és annak rendszerezése. A nyolcvanas évek elején a Kőbányai Gyógyszerárugyár – mai nevén Richter Gedeon Nyrt. – könyvtárában dolgozott, ahol már hozzáférhetett a kor legmodernebb adatbázisaihoz. Az internet még csak csírájában létezett, de Sándor telefonos kapcsolat segítségével már kereshetett a nemzetközi tudományos adatbázisokban, ami lenyűgözte.
Ezzel párhuzamosan a politikai vezetés a termelőszövetkezetek mintájára engedélyt adott kisebb gazdasági egységek létrehozására, Biszak Sándor ezt kihasználva az adatbázisok fejlesztésére és terjesztésére kezdett fókuszálni. „Egy ilyen kis magánszövetkezetnél dolgoztam, kifejezetten adatbázisokkal. Az első nagy projektünk egy magyar szabadalmi adatbázis volt, még flopilemezeken terjesztettük” – idézi fel a kezdeteket. A folyamatos fejlődés eredményeként 1989-ben megszületett az Arcanum, amely a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködve cd-alapú szabadalmi adatbázisokat készített.