Borul a bili Budapesten: a lakók megelégelték a közlekedési káoszt, a mocskos utcákat és a veszélyes éjszakai életet

Újraosztanák Budapest belvárosát.

A folyamat hosszú és összetett, de a szándék egyértelmű, a zsidónegyed a VI. kerület részévé válna, megőrizve történelmi és vallási identitását.

Sikeres egyeztetés zajlott Belső-Erzsébetvárosban a zsidónegyed kerületváltásáról: Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke és Frölich Róbert országos főrabbi Soproni Tamással, a VI. kerület polgármesterével tárgyaltak a tervezett kiválásról a VII. kerületből – számolt be a Magyar Nemzet.
A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a Belső-Erzsébetvárosban élők elégedetlenek a VII. kerület jelenlegi vezetésével, különösen a közbiztonság és a közterületek állapota miatt. Frölich Róbert és Szabó György a lakosság támogatásával vállalták a tárgyalásokat, miután a helyi közösség problémái – többek között a rendetlenség és a prostitúció – hosszú ideje súlyos gondot jelentettek.
Ezt is ajánljuk a témában

Újraosztanák Budapest belvárosát.

Szabó György a megbeszélés után elmondta, hogy
Soproni Tamás teljes mértékben támogatóan áll a kerületváltás elképzeléséhez, és jelezte: ha a VII. kerületben a lakossági népszavazás sikeres lesz, a VI. kerület is megkérdezi majd saját lakóit a befogadásról.
A következő lépések között szerepel egy újabb lakossági egyeztetés, ahol a népszavazási kezdeményezésről döntenek. Szabó György hangsúlyozta, hogy a folyamat hosszadalmas: aláírásgyűjtés, népszavazás, mindkét kerület jóváhagyása, majd a kormány döntése a kerülethatárok módosításáról akár egy-két évet is igénybe vehet, és a változás legkorábban a 2029-es önkormányzati választás után léphet életbe.
A Mazsök elnöke kiemelte, hogy a zsidónegyed mindig is Erzsébetváros része volt, a Károly körút–Rákóczi út–Erzsébet körút–Király utca által határolt területen találhatók a zsinagógák, rituális fürdők és vallási központok. „Itt a vallásunk miatt helyhez vagyunk kötve, de nem is akarunk elmenni sehova” – hangsúlyozta. „Fontos, hogy ez a kérdés nem csupán a zsidó lakosokat érinti, hanem az összes erzsébetvárosi polgárt, vallástól és politikai hovatartozástól függetlenül” – tette hozzá.
Nyitókép: Lakatos Péter / MTI
***