Esküszöm, semmiféle fixáció nem fűz Puzsér Róberthez, de nem tehetek róla, hogy vannak olyan megnyilvánulásai, amelyek akkor is a kezembe erőltetik a billentyűzetet, amikor millió jobb dolgom lenne.
Nos, kedves Róbert, lehet, hogy újat mondok ezzel, de egy miniszterelnöknek nemcsak lehetősége van a nemzetközi politikai szereplésre, hanem ez a feladata is. Mondhatni, munkaköri kötelessége. Tari Tamás írása.
Ezt tette most azzal, hogy
látszólag teljesen értelmetlen módon védelmébe vette az általa eufemisztikusan csak „anticionista ír rapbandának” titulált Kneecap nevű zenés propagandaformációt,
„Miért ne élhessenek a Kneecap tagjai az Izrael iránti utálatuk természet adta jogával?” – fogalmazott.
Puzsér szerint természetesen ez mindössze szólásszabadsági kérdés, amelyben a kormányfő – szintén természetesen – súlyosan blamálta magát, és sokadjára bizonyította be elvtelenségét, amiért merészelte nem hagyni szegény, sanyargatott sorsú zenész tehetségeknek, hogy elmondják a maguk álláspontját Izraellel kapcsolatban a Sziget Fesztiválon, illetve a magyar nyilvánosságban.
„A Kneecap tagjai gyűlölik a zsidó államot, amely jelenleg a Nyugat háborúját vívja a dzsihadizmussal, úgyhogy ezek az ír rapperek az én szememben a civilizációnk árulói – de ugyan miért ne árulhassák el szabadon azt a nyugati civilizációt, aminek éppen az az ereje, hogy minden ellene feltörő indulatnak csatornát ácsol, és magába integrál, hanglemezt ad ki, koncertet szervez neki, és pólót gyárt belőle, miközben a nyilvánosság feldolgozó erejével kifejleszti vele szemben a szellemi immunitás képességét?” – teszi fel egy levegővel eldarálva a költőinek szánt, meglehetősen álnaiv kérdést a publicista.
Ha pedig valaki nincs tisztában azzal, hogy kicsoda, micsoda a szóban forgó raptrió, és milyen eszközökkel fejezik ki az Izraellel szembeni nemtetszésüket, illetve tényleg csak ennyit művelnek-e a színpadon,
az elsőre akár igazat is adhat neki.
De aki veszi a fáradtságot, és mondjuk több szellemi energiát fektet a témakörbe annál, mint hogy keresztülfuttassa az agyán az „Orbán Viktor csinál valamit + Orbán Viktor rósz = Amit Orbán Viktor csinál, az rósz” megoldóképletet, az hamar rájöhet, hogy itt nem a szólásszabadság fennkölt eszméjének lábbal tiprásáról van szó.
Ahogy az sem igaz, hogy „nincs érdemleges különbség” Orbán Viktor és a Kneecap között. Puzsér Róbert állítja: „mindketten a szabadság ellenségei, a despotizmus huszadik századi szellemének érvényesítői, és még ostobák is, mert nem tanulták meg a történelemből, hogy amit üldöznek, azt érvényesülésre ítélik”.
Kedves Róbert, amennyiben a Kneecap valóban csak annyit üzenne, hogy Izrael politikája, és különösen a kisebbségpolitikája megkérdőjelezhető, nem értenek vele egyet, nem lenne miről beszélni.
Ha pusztán igazságtalannak vagy embertelennek tartanák a palesztinokkal szembeni zsidó fellépést és a gázai helyzetet, valóban lehetne indokolatlannak vagy túlzónak tekinteni az állami szintű kitiltást.
Azonban a Kneecap nem ezt teszi, nem ezt mondja. A Kneecap teljesen nyíltan, mindenféle irónia, úgynevezett művészet nélkül,
a puszta polgárpukkasztáson réges-rég túlmutató módon dicsőíti az olyan terrorszervezeteket, mint a Hamász vagy a Hezbollah.
Használják a jelképeiket, koncertjeiken lengetik a zászlóikat, skandálva ünnepeltetik őket a közönséggel, a közösségi médiában népszerűsítik az agymosó propagandájukat és végső soron egyetértenek a céljaikkal.
Hiába próbálják a zenekar tagjai most, amikor bírósági eljárásokkal és jogi következményekkel néznek szembe, finomítani vagy egyenesen letagadni ezt, illetve eltüntetni ennek nyomait a közösségi oldalaikról,
az internet nem felejt.
(Azt most hagyjuk, hogy emellett előszeretettel terjesztenek szélsőbaloldali propagandát, illetve szólítanak fel a brit konzervatív politikusok meggyilkolására előadás közben, ez most nem tartozik szorosan a tárgyhoz.)
A zenekar egyik tagja a Hamász zászlaját lobogtatja a fellépés közben Forrás: Facebook
Ezek a terrorszervezetek pedig nem azt szeretnék, hogy Izrael másképp csináljon valamit, hanem azért küzdenek, emberalatti, elképesztően aljas és erőszakos módon, hogy
a zsidó állam, lehetőleg a zsidó néppel együtt, megszűnjön létezni.
Az európai kultúra, politika és közvélemény többsége – legalábbis annak 2015 előtt is Európában tartózkodó része – ezekről a törekvésekről már elég régen eldöntötte és kimondta, hogy nem szeretne nekik teret adni, és nem élvezhetik a szólás-, illetve véleményszabadság jelentette védelmet.
Ha úgy tetszik, üldözendőnek minősítette őket.
Ezzel pedig semmiféle „érvényesülést” nem kockáztattak volna, ha tíz évvel ezelőtt a liberális német bűntudat nem tárja sarkig Európa kapuit, és nem importálja addig sosem látott mértékben a kontinensre ezt a konfliktust is.
„Remélem, hamarosan együtt tűnnek el a hazai politika lefolyójában, és még a magyarok rémálmaiban sem térnek vissza” – írod, kedves Róbert.
Nos, a helyzet az, hogy Orbán Viktornak hála a Kneecap még három évig nem fog tudni eltűnni a hazai politika lefolyójában, mert nem fér hozzá, hogy ott bármiféle Houdini-trükköt produkáljon.
Köszönhetően a magyar miniszterelnöknek, aki átvágta a baloldal megmondóembereinek és a zenekart még nem nyíltan, de azért szőrmentén már mosdatgató médiájának mesterségesen kreált gordiuszi csomóját.
A Sziget vezetése arról beszélt, nincsen jó válasz a Kneecap terrorpárti üzeneteire, most viszont a magyar kormány segített megtalálni a jó választ. Veszprémy László Bernát írása.
A magát előszeretettel szakmaivá, függetlenné és objektívvé fantáziáló liberális sajtó ugyanis a kitiltás óta nem is olyan burkolt kéjelgéssel számol be róla, hogy az ír terrorpromóterek Orbán Viktort gyalázzák a koncertjeiken, amit próbálnak belegyömöszölni az általuk fantáziált „mocskos Fidesz summer”trendbe...
A partikuláris f*szságotokkal rátelepedtek valamire, amihez közötök nincs.
Tudjuk, tudjuk, a világ már egy nagy falu lett, amelyben mindannyian együtt várjuk, hogy végre véget érjen az a fránya történelem. De attól, hogy egy ír zenei formáció a magyar miniszterelnök miatt duzzog Lengyelországban, még senki sem fogja máshová húzni az ikszet egy év múlva a magyarországi választáson.
Diktatúrában és autokráciában tiltanak be, vagy ki zenekarokat.
Az meg külön szánalmas, hogy nem is a magyarok védelmében, hanem a zsidók védelmében történik az egész.
Mint Trump Amerikájában - nem kap a katasztrófa helyreállítási alapból, aki nem nyalja ki Izrael seggét.
Puzsért semmire se tartom, de úgy tűnik, hogy a nulla IQ alatt is még van tér. Hogy írhatja le azt valaki, hogy "minden ellene feltörő indulatnak csatornát ácsol, és magába integrál, hanglemezt ad ki, koncertet szervez neki, és pólót gyárt belőle, miközben a nyilvánosság feldolgozó erejével kifejleszti vele szemben a szellemi immunitás képességét"? Fordítsuk le ezt magyarra: a Nyugat magába befogadja ezt az indulatot, promótálja és egy profitábilis üzletet épít rá, míg ezalatt az ennek kiszolgáltatott társadalom az egyre gyengülő immunrendszerével próbál ellenállni. Számosan meghalnak, rengeteg élet tönkremegy emiatt, miközben a profitgyár egyre erőszakosabban tolja ezeket az indulatokat a társadalom arcába minden létező médián keresztül! Puzsér tényleg egy ki...szott f...kalap!