Bukarest már nem csak Ukrajna túlélését támogatná, hanem annak katonai győzelmét is – jelentette ki a külügyminiszter. Oana Țoiu szerint ez Románia biztonságát is szolgálja.
„Ez az egész a tiszteletről szól. Egész pontosan arról, hogy tiszteljük magunkat, mint állam” – jelentette ki az elképzelés kapcsán Andrij Sibiha külügyminiszter.
A magyar külügyminiszter elárulta, kikről van szó.
„Az ukrán állam felelős mindezért. Tíz éve kérjük, hogy fejezzék be. Tíz éve minden létező nemzetközi fórumon jelezzük, hogy a kárpátaljai magyarokat súlyos támadások érik. Kezdődött ez a törvényekkel, folytatódott kényszersorozással, fizikai bántalmazással, templomgyújtogatással” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Trump titokzatos hétfői bejelentését egy magas szintű látogatás előzi meg, amely újabb fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a találkozón Szergej Lavrov „érdemi és őszinte eszmecserét folytatott” Ukrajna, Irán és Szíria helyzetéről Marco Rubióval.
A szuverenitás feladása kiemelten fontos az Európai Uniónak.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
A lett külügyminiszter szerint van jogi lehetőség Magyarország megkerülésére az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésében – de egyelőre mindenki az egyhangúságban bízik.
„Ukrajna soha nem engedte meg magának, hogy bármely ország, különösen Magyarország belügyeibe beavatkozzon” – hangsúlyozták a külügyi tárca közleményében.
„Nem az ukránok fogják megmondani, hogy mit gondolhatnak és mit tehetnek a magyar emberek” – fogalmazott bejegyzésében a külügyminiszter.
Marco Rubio arról is beszélt, az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban.
Johann Wadephul német külügyminiszter – feltehetően akaratlanul – felfedte, hogy már senki sem oszt meg velük érdemi információkat.
A magyar diplomácia vezetője a Védelmi Tanács ülése előtt szólalt meg.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette: „Az amerikaiak tárgyalásokat kértek, és a mi válaszunk nem”.
Az EU is támogatást nyújt a tagállamoknak az evakuálásban.
Nagy-Britannia harci kedve töretlen, repülőgépeket küld a térségbe.
Szijjártó Péter elmondta azt is, melyik volt a legizzasztóbb interjúja.
Ukrajna volt külügyminisztere figyelmeztet: a NATO léte azon múlhat, hogy a brit anyák elfogadják-e, hogy fiaik meghaljanak más országok védelméért – különben Európa ugyanabba a hibába esik, mint 1939-ben.
Nekünk, konzervatívoknak különösen fontos a múlt, a hagyományok, az értékek; atyáink követése. De mi van, ha az apák letértek az ősök útjáról, ha elhagyták a jó utat? Ungváry Zsolt írása.
