A külügyminiszter hétfőn tárgyalásokat jelentett be.
Orbán Anita május 18-án a közösségi oldalán a következtőt írta: „A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében. Erről állapodtam meg a hétvégén Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel telefonos egyeztetésünk során.”
A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a kisebbségi jogokat sikerül mielőbb rendezni.
Lapunk a hír kapcsán megkereste a legnagyobb támogatottsággal rendelkező kárpátaljai szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét.
Brenzovics László kérdésünkre annyit mondott: őket senki nem kereste, velük senki nem vette fel mindezidáig a kapcsolatot a tárgyalások ügyében, találgatásokba viszont nem kívánt bocsátkozni.
Emlékezetes, Marta Kos bővítési biztos tavaly Kárpátaljára is ellátogatott, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetéről tájékozódjon az EU-ba igyekvő Ukrajnában, ám a vele összehozott találkozóról az ukrán fél éppen a KMKSZ-t hagyta ki, sőt, az ülésen megjelenő, oktatásügyben legkompetensebb vezetőktől – Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, tovább Csernicskó István a Rákóczi Egyetem rektora – a felszólalás lehetőségét is megtagadták.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
Ezt is ajánljuk a témában
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Még messze van 2029, de érdekes folyamatok zajlanak.
A mai megbeszélés fontos témája volt a visegrádi országok és a skandináv államok közötti szorosabb együttműködés.
A külügynél dolgozó munkatársak értetlenül állnak a listázás előtt. Volt, aki arra panaszkodott, ki akarták rúgatni, pedig nem is fideszes.
Orbán Anita külügyminiszter asszony minisztériumi állomány gyűlésen két nagy bejelentést tett.
„Hollandiával sok közös ügyünk van Európában.”
Közben hétfőn az amerikai erők – Washington szerint – csapásokat hajtottak végre Dél-Iránban.
Szerinte a választási kampány bebizonyította, hogy a politikai bizalmat nem lehet teljes mértékben kiszervezni a médiának.
Jelentős előnnyel végzett az élen a jobboldali párt jelöltje Saalekreisben.
A perzsa állam az áprilisi tűzszünet óta először indított közvetlen rakétatámadást Izrael ellen.
