Brüsszeli panelek és tiszás maszatolás - Orbán Anita meghallgatása után sem tudtunk meg többet a Tisza külpolitikájáról

Orbán Anita külügyminiszter-jelölt parlamenti meghallgatása inkább emlékeztetett egy brüsszeli egy elsőéves nemzetközi szakos egyetemi hallgató első vizsgaélményére, mint egy szuverén magyar külpolitikai stratégia bemutatására. A Tisza Párt jelöltje hosszasan beszélt „rendszerszintű ellenállóképességről”, „bizalomhelyreállításról”, „társadalmasított külpolitikáról” és új jogalkotási munkáról, de a nagyívű panelek mögött nem hangzott el konkrétum arról, hogy mit tenne külügyminiszterként.

Orbán Anita a külügyi bizottsági meghallgatás előtt az Európai Ügyek Bizottsága előtt is felszólalt, ahol gyakorlatilag ugyanazt a beszédet olvasta fel, mint a Külügyi Bizottságban és amelyeket korábban már több interjúban és brüsszeli fórumon is hangoztatott. A miniszterjelölt szerint Magyarország elsődleges célja a „bizalom helyreállítása” az Európai Unióban, valamint az uniós források hazahozatala lenne, amihez szerinte „jelentős jogalkotási munkára van szükség”. Az, hogy ez pontosan mit jelent, vagy mit adnának az Uniónak természetesen nem derült ki.

A meghallgatás legfontosabb politikai üzenete egyértelmű volt: a Tisza-kormány külpolitikája látványosan Brüsszel felé igazodna. Orbán Anita arról beszélt, hogy Magyarország a jövőben „partner kíván lenni” az Európai Unióban, és azt is jelezte, hogy a vétót nem akarják politikai eszközként használni a vitás ügyek rendezésében. 

Hangzatos mondatok, nulla tartalom

Orbán Anita beszédének egyik központi eleme a szuverenitás fogalma volt, bár a meghallgatás végére sem derült ki, hogy ez pontosan mit jelentene a gyakorlatban. Orbán Anita szerint „a szuverenitás rendszerszintű ellenállóképességet jelent”, ami jól hangzó brüsszeli technokrata fordulat, de konkrét külpolitikai irányt aligha jelöl ki.

A miniszterjelölt több alkalommal is hosszú, körmondatos válaszokat adott, amelyekben a kulcsszavak domináltak, nem pedig a kézzelfogható tartalom. Új külügyi stratégiáról, új diplomataképzésről és a külpolitika „társadalmasításáról” beszélt, de ezek mögött nem rajzolódott ki világos koncepció – azt majd most tervezik kitalálni.

Különösen furcsa volt a „külpolitika társadalmasítása” kifejezés, amelyet Orbán Anita úgy próbált megmagyarázni, hogy kutatókat, egyetemeket és szakértőket vonnának be a stratégiaalkotásba, illetve „edukálnák”  külpolitikából az embereket.

Brüsszel, ügyészség, Ukrajna

Orbán Anita egyértelművé tette, hogy támogatja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint hangsúlyozta: Magyarországnak helyre kell állítania kapcsolatait az Európai Unióval. A migráció és a háború kérdését úgy kerülte, mint az ördög a tömjénfüstöt, de azért a vájtfülű hallgatók elcsíphettek egy-két érdekességet. 

Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta az ország szuverenitásának és területi integritásának fontosságát, ugyanakkor kitért a kárpátaljai magyar kisebbség jogaira is. Ennél is érdekesebb volt azonban, hogy a meghallgatás során feltűnően sok szó esett Szlovákiáról és a felvidéki magyarokról. Orbán Anita külön megemlítette a Beneš-dekrétumokat is, ami diplomáciai szempontból kifejezetten erős kijelentésnek számított. Ez azért is érdekes, mert a meghallgatáson a miniszterjelölt többet beszélt Szlovákiáról, mint az összes többi szomszédos országról és Oroszországról együttvéve.

Netanyahu, Panyi Szabolcs és a kínai kapcsolat

A kérdések során szóba került Izrael és Benjamin Netanyahu helyzete is. Orbán Anita arról beszélt, hogy Izrael demokratikusan megválasztott vezetőjét továbbra is várják Magyarországra, ugyanakkor szerinte addig még választások lesznek Izraelben, ezért nem lát ellentmondást a jelenlegi helyzetben. A válaszból gyakorlatilag az következett, hogy a Tisza-kormány arra számít: Netanyahu addigra már nem lesz hivatalban, és más izraeli vezető érkezik majd az 1956-os megemlékezésekre.

Németh Zsolt több stratégiai kérdést is feltett a miniszterjelöltnek, köztük azt is, hogyan értékeli a külföldi beavatkozási kísérleteket, illetve mit gondol Panyi Szabolcs korábbi kijelentéséről, miszerint szerepet vállalna a külügyminisztérium személyzeti politikájában. Ezeket a kérdéseket a tiszás külügyi szakértő egész egyszerűen ignorálta.

Kínával kapcsolatban Orbán Anita azt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden országgal pragmatikus együttműködésre törekszik, és minden vállalatnak ugyanazokat a szabályokat kell betartania. Ami respektálandó álláspont, kérdés a valóságban mennyi relevanciája van amikor egy 10 milliós ország tárgyal egy 1,5 milliárdos országgal…

A „nem leszünk bot a küllők között” külpolitikája

A meghallgatás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a Tisza Párt külpolitikájának központi eleme láthatóan az Európai Unióhoz való alkalmazkodás és a konfliktuskerülés lenne. Orbán Anita többször is arról beszélt, hogy Magyarország nem akar „bot lenni a küllők között”, miközben hangsúlyozta: azokat a szankciókat nem támogatnák, amelyek sértik a magyar érdekeket. A probléma csak az, hogy a meghallgatás végére sem derült ki, pontosan hol húzódik ez a határ. Orbán Anita sokat beszélt bizalomról, partnerségről, rendszerszintű ellenállóképességről és társadalmasításról, de arról már jóval kevesebbet, milyen konkrét magyar nemzeti érdekeket akar majd képviselni külügyminiszterként. A bizottsági ülés így végül inkább lett egy brüsszeli kompatibilitási vizsga és egy technokrata Wikipédia definíció felolvasás, mint egy szuverén magyar külpolitikai s

Nyitókép: MTI/Purger Tamás