Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Az orosz elnök március 9-én jelent meg utoljára nyilvános eseményen a Kremlben.
Az Európai Unió önállóan, Washington bevonása nélkül tárgyalna Putyinnal, ám ezt nem minden nyugat-európai politikus támogatja.
Az orosz elnök megerősítette, hogy Moszkva is békét akar.
Kezd visszarendeződni a kizökkent valóság.
Az orvosok egyelőre nem tudnak előrejelzést adni az állapotáról.
Az ukrán drónegységek parancsnoka szerint szilveszter folyamán öt célpontot Oroszország mélységi területein, további ötöt pedig Ukrajna megszállt részein támadtak.
Az orosz elnök a Kreml falai előtt tartotta meg újévi beszédét.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) tanulmánya szerint a kriptovaluták lehetővé teszik a „politikai pénzmosást”, amikor egy külföldi forrásból származó kriptoeszközt egy látszólag belföldi adományozó akár 50 százalék jutalékért fiat valutában adományoz tovább. A kelet-közép-európai régióban is fel kell készülni a kriptoalapú politikai finanszírozás veszélyeire.
Komolyan úgy gondolta valaki, hogy Európában a Balkán széthullása után bármi elnyerte végső formáját? Hogy a status quo egyszerre jelen és jövő idő?
Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai–ukrán–európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.
Iránban az orosz hadsereghez való csatlakozásra buzdító szórólapok jelentek meg.
Egyik fél sem jelentette még be, hogy meghosszabbítanák a korlátozást.
Az ukrán dezinformációellenes központ azonban elutasította a híreket.
Úgy tűnik, aki békét akar, csak Kreml-barát lehet.
Mihail Lobanovot még júniusban nyilvánította külföldi ügynöknek az igazságügyi minisztérium.
