Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai-ukrán-európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.
A Kreml világossá tette, hogy nem fogad el semmilyen módosítást az Ukrajna elleni háború lezárását célzó béketerven – még azelőtt, hogy Berlinben tárgyalások kezdődnének az Egyesült Államok, Ukrajna és európai partnereik részvételével.
Erről a The New Voice of Ukraine portál számolt be, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov nyilatkozataira hivatkozva.
Usakov kétségbe vonja, hogy az ukrán és az európai fél „konstruktív módon” járulna hozzá a békedokumentumokhoz.
„Ezeket a dokumentumokat még nem láttuk” – állította a Kreml tanácsadója. Ugyanakkor hozzátette:
Ha mégis megjelennek bennük módosítások, akkor rendkívül éles kifogásaink lesznek.”
Usakov szerint Moszkva álláspontja egyértelmű, és azt az amerikai fél „teljes mértékben megértette”. A kifogások – mint fogalmazott – „számos pontra” kiterjednének, köztük a területi kérdésekre is.
A Putyin-tanácsadó azt is hangsúlyozta: az amerikai delegációval folytatott egyeztetéseken nem került szóba az úgynevezett „koreai modell”, vagyis a konfliktus befagyasztásán alapuló rendezési forgatókönyv.
Usakov nyilatkozata még Putyin december 11–12-i türkmenisztáni látogatása során készült, ám csak december 15-én hozták nyilvánosságra.
Eközben december 14-én Berlinben megkezdődtek a béketervről szóló egyeztetések, amelyeken részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Egyesült Államok részéről Steve Witkoff és Jared Kushner, valamint több európai vezető.
Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a németországi tárgyalások érdemi előrelépést hoznak.
„A mai napirenden szerepel a találkozó az amerikai tárgyalódelegációval. Arra összpontosítunk, hogyan lehet Ukrajna biztonságát megbízható módon garantálni, hogy a Budapesti Memorandum és az orosz invázió tapasztalata soha többé ne ismétlődhessen meg” – mondta az ukrán elnök.
Berlinbe érkezése előtt Zelenszkij újságírói kérdésre arról beszélt: egy igazságos és reális tűzszüneti megoldás lehetne az elv, miszerint „mindenki ott marad, ahol van”. Ez azt jelentené, hogy az ukrán és az orosz csapatok jelenlegi állásaikban maradnak, a további kérdéseket pedig diplomáciai úton rendeznék.
„Tudom, hogy Oroszország ezt elutasítja. Azt akarják, hogy kivonuljunk a Donbaszból – vagy elfoglalják azt” – fogalmazott Zelenszkij.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Brüsszel újabb milliárdokat önt Ukrajnába, a nagyhatalmak csendesek. Sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára, valamint az amerikai támogatás is elillani látszik. Európa egyre inkább egyedül marad a háború szomszédságában.
Nyitókép: Gavriil GRIGOROV / AFP
Magyar Péteréktől már majdnem minden hétre jut egy olyan kijelentés, ami sokaknál kiveri a biztosítékot.
Schiffer András figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon kisajátítása veszélyes precedenst teremthet.
Egy friss felmérés szerint az ukránok háromnegyede elutasítja azokat a béketerveket, amelyek szerintük súlyos engedményekkel járnának Oroszország javára.
A rangsor figyelembe veszi a katonák létszámát, a hadsereg finanszírozását, a fegyverzet meglétét és az ország stratégiai helyzetét.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a háború egyik legfőbb kockázata az eszkaláció, azaz hogy a harcok tovább terjednek Európa irányába.
A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.
Kő kövön nem maradt, véresre verte az öklét: nem bírta elviselni a vereséget a skót.
Megyeri Jonatán rabbit kérdeztük az ausztráliai hanuka-ünnepség elleni támadásról, a Nyugat vakságáról és arról mi a zsidóság jövője Európában. Interjú.
Az újságírás legyik legfontosabb, egyben legnehezebb feladata a választási kampányok idején a zajszűrés és a hiteles tájékoztatás fenntartása.
