Az amerikai elnök nem viccelt: kijelentette, hogy az USA-nak „abszolút szüksége van” a szigetre, és Dánia képtelen megvédeni azt az oroszoktól és kínaiaktól.
Grönland és Dánia vezetői felszólították Trump elnököt, hogy ne fenyegesse őket a terület átvételével – számolt be az Axios. A felszólítások azt követően érkeztek, hogy Trump megismételte, hogy az Egyesült Államok igényt tart Grönland feletti ellenőrzésre. Egy vasárnapi interjúban az Atlantic magazinnak azt mondta:
„Szükségünk van Grönlandra, abszolút. Szükségünk van rá a védelem érdekében.”
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Facebookon így fogalmazott: „Teljesen értelmetlen arról beszélni, hogy az Egyesült Államoknak át kell vennie Grönlandot. Az Egyesült Államoknak nincs joga annektálni a dán királyság három országának egyikét sem.”
Frederiksen megjegyezte, hogy Dánia a NATO szövetségese, és Grönland, mint a királyság része, a szövetség biztonsági garanciájának hatálya alá tartozik.
„Ezért határozottan felszólítom az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a történelmileg közeli szövetségesével, valamint egy másik országgal és néppel szembeni fenyegetőzéssel, akik egyértelműen kijelentették, hogy nem eladóak” – mondta. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök a Facebookon így nyilatkozott: „Amikor az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy »szükségünk van Grönlandra«, és összekapcsol minket Venezuelával és a katonai beavatkozással, az nem csak helytelen. Ez tiszteletlenség.”
Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva megerősítette Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit. „Szükségünk van Grönlandra. … Olyan stratégiai fontosságú” – mondta. „Jelenleg Grönlandot orosz és kínai hajók veszik körbe” – tette hozzá Trump. „Nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra, és Dánia nem lesz képes ezt biztosítani.” Aztán azonban így folytatta:
„Körülbelül két hónap múlva foglalkozunk Grönlanddal, beszéljünk Grönlandról 20 nap múlva.”
Trump azon vágya, hogy az Egyesült Államok ellenőrizze Grönlandot, nagyrészt abból fakad, hogy ki akarja aknázni az északi-sarkvidéki terület hatalmas ásványkincseit. Az Északi-sarkvidék éghajlatának gyors felmelegedésével Kína és Oroszország is megjelent a régióban – az északi területeket erőforrásokban gazdag kereszteződésnek tekintik, és a jég olvadása új utazási és kereskedelmi útvonalakat, valamint katonai bázisok létrehozásának lehetőségét kínálja.
Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU, Michal Cizek / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök nem finomkodott: nyíltan figyelmeztette Delcy Rodríguezt, hogy ha nem áll be a sorba, rosszabbul járhat, mint az elfogott diktátor.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Külpolitika iránt érdeklődők előnyben.
A két ország kormányzatai között feloldhatatlan ideológiai ellentétek állnak fenn, amelyek minden másra is kiterjednek.
A szakértő szerint a távol-keleti ország most kedvezőbb pozícióból tárgyal, aminek a világgazdaág lehet a legnagyobb nyertese.
Többek között a Coca-Cola gyárat is találat érte.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Anders Fogh Rasmussen szerint fontos, hogy a tagok szembe tudjanak szállni az Egyesült Államokkal.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
