Jarosław Kaczyński a PiS krakkói nagygyűlésén mutatta be a jelöltet.
Jarosław Kaczyński szombaton Krakkóban nyilvánosan is megnevezte azt a politikust, akit a Jog és Igazságosság (PiS) a következő parlamenti választáson miniszterelnök jelöltként indítana – írta meg a Portfolio.
A PiS elnöke Przemysław Czarneket, a párt korábbi oktatás és tudományügyi miniszterét állította reflektorfénybe, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi, nehéz és kihívásokkal teli politikai helyzetben Lengyelországnak olyan vezetőre van szüksége, aki képes egységet teremteni.
Kaczyński, bár a PiS első számú vezetője, a párt 2015-ös hatalomra kerülése után nem vállalta el a miniszterelnöki tisztséget, azt más politikustársainak engedte át. Formális kormányfői pozíció nélkül is meghatározó befolyással bírt, és a PiS 2015 és 2023 közötti kormányzása idején széles körben Lengyelország tényleges vezetőjeként tekintettek rá. Ő választotta ki a PiS által támogatott elnökjelöltet, a jelenlegi államfőt, Karol Nawrockit is.
A 48 éves Przemysław Czarnek jogászprofesszor, aki 2020 és 2023 között a Mateusz Morawiecki vezette harmadik PiS-kormány oktatásügyi minisztere volt, tavaly pedig a párt egyik alelnöke lett. A Lublini Katolikus Egyetemen habilitált, 2015 és 2019 között a lublini vajdaságot irányította, 2019 óta pedig parlamenti képviselő.
A PiS jobboldali szárnyának egyik meghatározó alakjaként tartják számon, és a Konföderáció több politikusával is jó viszonyt ápol.
A krakkói nagygyűlésen Czarnek a „valódi Lengyelország” visszaállítását ígérte. Beszédében arról beszélt, hogy az igazi Lengyelország az, amely dolgozik, épít, gyermeket nevel, védi a biztonságot és életeket ment. Felszólalásában élesen bírálta Donald Tusk gazdasági és biztonságpolitikáját, miközben kiállt a keresztény értékek, a nő és férfi életre szóló kapcsolataként értelmezett házasság és a családok védelme mellett.
Programjának fontos elemeként említette az Európai Unió zöld megállapodásával szembeni fellépést, valamint a Mercosur megállapodás és az uniós SAFE hitel lengyelországi felhasználásának elutasítását. Úgy vélte, PiS győzelem esetén Lengyelország ismét a visegrádi csoport és a Három Tenger Kezdeményezés meghatározó szereplőjévé válhat, miközben a térség más államaival „egyenrangú partnerévé” emelkedhet.
A politikus külpolitikai kérdésekre is kitért. Kijelentette, hogy Lengyelország a jövőben is segítheti Ukrajnát, ugyanakkor „tiszteletet és partnerséget” vár el Volodimir Zelenszkij elnöktől és az ukrán vezetéstől. Ennek kapcsán szorgalmazta a 1944-es volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak újratemetését is. Az Egyesült Államokat Lengyelország „bevált szövetségesének” nevezte.
A következő lengyel parlamenti választást 2027 őszén tartják meg. A wp.pl pénteken közzétett, a United Surveys által készített felmérés szerint, ha most rendeznék a voksolást, a PiS 140 mandátummal a második legerősebb párt lenne a 460 fős szejmben. A jelenleg kormányzó Polgári Koalíció és a Baloldal együtt 220 mandátumot szerezne, ami nem lenne elegendő a kormányalakításhoz. A jobboldali Konföderáció és a belőle kivált Lengyel Korona Konföderációja összesen 100 mandátumhoz jutna.
Nyitókép forrása: Telewizja Republika
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök ezt közvetlenül azután közölte, hogy Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos államok megtámadásáért, de azt mondta, Teherán nem hajlandó megadni magát.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A lengyel elnököt felháborította, hogy Zelenszkij az Ukrán Felkelő Hadsereg népirtó „hőseiről” nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát.
Vajon megismételhető-e a Tusk-féle varsói recept Magyarországon? S mi a közös Magyar Péterben és a jelenlegi lengyel miniszterelnökben? Szakértőkkel beszéltünk.
Az amerikai elnök támogatása a nacionalista-konzervatív kelet-európai vezetők felé meghaladja a hagyományos szövetségi logikát – írja az onet.pl.
Jacek Czaputowicz szerint Brüsszel húzása kérdéseket vet fel az EU biztonsági garanciáinak megbízhatóságával kapcsolatban más országok számára is.
Nem áll jól a szénája a lengyel liberális miniszterelnöknek a jövő évi választások előtt.
A jobboldaltól a szélsőbaloldalig a szavazók harmadát képviselő pártok üdvözlik Trump szankcióit.
Miközben a legkisebb települések polgármestereit és az állami cégek munkatársait is fizetéscsökkentéssel fenyegeti Magyar Péter, Köböl Anita kormányszóvivő milliós táskával sétál mellette.
Az uniós pénzek uralták a közéletet a hét utolsó munkanapján.
