A Tisza párt új adója milliárdos terhet róna a felelős gazdákra, visszavetné az örökbefogadásokat, és végső soron több kóbor állatot, nagyobb társadalmi kockázatot és romló állatvédelmi helyzetet eredményezne. A kisállat-adó egy rosszul átgondolt sarc, amely több kárt okozna, mint hasznot.
Korábban már több írásunkban is foglalkoztunk a Tisza adóemelési tervével, mely többek között újra bevezetné a többkulcsos jövedelemadót, luxusadót vetne ki az 1600 cm³ feletti gépjárművekre (az autó korától függetlenül), és megemelné az ÁFÁ-t. Azonban Magyar Péter adóemelési programjában találunk ezeknél pitiánerebb, mégis hasonlóan bicskanyitogató terveket is, például a kisállat-adót.
„Az állattartás – különösen a kedvtelésből tartott kutyák és macskák – a magyar társadalom egyik legfontosabb kulturális és szociális jellemzője.”
A fenti sorral kezdődik a kutya- és macskaadós rész a Tisza nyilvánosságra került dokumentumában. Érdekes logikára vall, hogy megállapítják, a magyarok egyik legfontosabb „kulturális és szociális jellemzője” az állattartás, úgyhogy gyorsan meg is adóztatnák…
A dokumentumok szerint alapvetően arról lenne szó, hogy minden kutya és macska tulajdonosnak évi 18 ezer forintot kellene fizetnie minden egyes kedvence után. Egy bőr lehúzása azonban nem volt elég a Tisza szakértőinek, ezért, amennyiben Magyar Péter kerülne hatalomra bónuszként 4%+2%-os extra adót is fizethetnénk kedvenceink termékei után, mint például a kutya- és macsakatáp, jutalomfalat, alom, kutyapelenka, bútorok, póráz stb. De ezzel még mindig nincs vége a megszorításoknak ugyanis a tervezet számos szankciót is kilátásba helyez arra az esetre, ha valaki nem adózna önként vagy a kedvence elszökne.
Az adóbevallás és a bejelentési kötelezettség („pl. elhullás be nem jelentése”) elmulasztását 100-500 ezer forintos bírsággal sújtanák, az elkóborolt állatok után pedig napi 8000 forintos „tartásdíjat” számolna fel Magyar Péter kisállat-adó hivatala. A tenyésztőkre, menhelyekre és állatorvosokra még ennél is keményebb szankciók várnának, ők 200 ezer és 2 millió forint közötti bírságokra és engedélyük bevonására számíthatnak, amennyiben megszegik az új szabályokat.
A szakértői anyag a balliberális módszertan szerint számos nemzetközi példát és jógyakorlatot (belpesti nyelven best practise) felsorol, amikkel a szerző igyekezett alátámasztani – de legalábbis nyugatra mutogatni és az ottani adókkal védeni – az újfajta lehúzást.
Az már csak a szerző képességeiről árulkodik, hogy pont olyan példákat sikerült találnia (Németország, Ausztria, Hollandia) ahol vagy nem az állam – hanem az önkormányzat – veti ki az adót, vagy pedig nincs adó (Dánia, Norvégia, Svédország) csak kötelező biztosítás.
Itt fontos aláhúzni, hogy a települési szinten kivetett adó bevezetésére törvényi lehetőség eddig is lett volna. Az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetnek ilyen közteher bevezetéséről, eddig azonban az intézkedés népszerűtlensége miatt mindössze 14 település élt a lehetőséggel hazánkban.
A ködösítés után szerencsére arról is olvashatunk, hogy valójában mit várnak Magyar Péterék az új adótól:
Az első két pont értékelését a Mandiner által megkérdezett szakértőktől alább olvashatják, így itt csak az utóbbiakkal foglalkozunk.
Mivel XXI. századi balliberális adópolitikáról van szó természetes, hogy annak legfontosabb indokai a „karbonlábnyom csökkentése”, valamint az emberektől történő forráselvonás.
A legjobb sötétzöld újbaloldali érvelés, hogy ha többet adózik valaki attól csökken a karbonlábnyom. Tehát, ha évi 18 ezer forintot, plusz 4%+2%-ot fizetne a kedves olvasó Magyar Péter kisállat-adó hivatalának akkor attól – valahogy? – csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ettől mérséklődne a klímaváltozás, megmenekülnének a jegesmedvék és talán jövőre még a Balaton vízállása is magasabb lenne.
Csodálatos a liberális közgazdaságtan, ami szerint minél többet adózunk annál jobb lesz az időjárás.
Az utolsó, mégis legfontosabb pont ebben az esetben is a piszkos anyagiak. A dokumentum szerint Magyar Péterék az évi állattartási adóból 90 milliárd, a 4%+2%-os extraadóból pedig további 11,6 milliárd forint extra bevételre számítanak. Ilyen várható bevételi számok mellett pedig kit érdekel, hogy az „állattartás a magyar társadalom egyik legfontosabb kulturális és szociális jellemzője.” Ha pénzt lehet vele lehúzni a magyarokról, akkor a baloldal be is fogja azt szedni.
Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem központvezetője Facebookon osztotta meg gondolatait a Tisza Párt által bevezetni tervezett kisállat-adóról. A megszorítás „a kisállattartás további drágulását okozná, hogy a program a kisállat-termékekre az áfán felül további 4 százalékos adót rakna – a kutya- és macskaeledeleltől kezdve a kisállat-almokon át egészen a papagáj- és hüllőeledelekig”.
Dr. Vetter Szilvia szerint a tervezett adó „nem azt sújtaná, akit kellene, nem a felelőtlen állattartókat, hanem éppen a felelős állattartókat hozná nehezebb helyzetbe”, mivel a felelőtlen állattartók nem fordítanak figyelmet és pénzt a megfelelő takarmányra és felszerelésre.
Ha ezek a termékek drágulnak, a felelős gazdák kerülnek nehezebb helyzetbe, akik szeretnék ezeket megvenni. A végeredmény pedig az lesz, hogy sok állat kevesebb, rosszabb vagy nem megfelelő felszerelést és táplálékot kap, ami közvetlenül rontja az állatjóllétet”
– vonta le a következtetést a központvezető.
Külön kiemeli a civil állatvédő szervezeteket, melyeknek nap mint nap szükségük van ezekre a termékekre, és az egzotikus álltafajtákat, melyek a speciális ellátás nélkül nem tudnak életben maradni.
„Összességében: nagyon káros folyamatok indulnának el ebbe az irányba. A cél éppen ellenkező, hogy Magyarországon előmozdítsuk az állatvédelmet, segítsük és javítsuk az állattartást, támogassuk a felelős állattartókat, és segítsünk mindenkinek megfelelő, állatjóllétet garantáló körülményeket biztosítani” – írta dr. Vetter Szilvia.
Balla-Dósa Zsanett az En-Dog Állatmentő és Környezetvédő Egyesület képviselője hasonlóan nyilatkozott a Mandinernek: „Elsősorban állatvédelmi szempontból vizsgáljuk a javaslatot, és ebben a megközelítésben egyhangú volt az álláspont:
egy ilyen adónem bevezetése nem segítené a felelős állattartást.
A felelős gazdák megterhelése nem csökkenti az állatok elhagyásának vagy a nem megfelelő tartási körülményeknek a kockázatát – sőt, bizonyos esetekben akár ennek az ellenkezője is bekövetkezhet” – hívta fel a figyelmet.
Az egyesület ezért inkább olyan intézkedéseket támogat, amelyek ösztönzőkkel és támogatásokkal segítik a felelős állattartást, nem pedig többletterheket rónak a gazdákra – tette hozzá.
Arra a kérdésünkre, hogy az új, a Tisza Párt kiszivárgott gazdasági programjában szereplő adó milyen többletköltségeket jelenthetne az állatmenhelyeknek, az egyesület vezetője úgy válaszolt: a menhelyek működtetése már jelenleg is jelentős anyagi terhekkel jár, ezért bármilyen közvetett költségnövekedés – például a tápokra, orvosi eszközökre vagy felszerelésekre kivetett többletadó – komolyan befolyásolná a mindennapi működésüket.
„Az állatmenhelyek költségvetése nagyrészt adományokra, pályázati forrásokra és önkéntes munkára épül. Így
még egy kisebb mértékű áremelkedés is az ellátott állatok számának csökkenéséhez vagy a szolgáltatások színvonalának visszaeséséhez vezethetne.
Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a menhelyeknek sokkal inkább támogatásra, a felelős állattartást ösztönző intézkedésekre és stabil finanszírozásra lenne szükségük ahhoz, hogy továbbra is hatékonyan végezhessék az állatok védelmét” – hangsúlyozta Balla-Dósa Zsanett.
A korábbiakhoz hasonló, baljós képet festett Pataki Gábor az Állatmentő Liga elnöke is. Arra a kérdésre, hogy a tiszás elképzelés milyen pluszterheket róna az állattartókra és az állatvédő szervezetekre, Pataki úgy válaszolt: lennének törvénytisztelő gazdik, akik megfizetnék a tervezett összeget, de jócskán akadnának olyanok is, akik továbbra sem oltatnák, nem csipeltetnék a kedvenceiket. „Akik eddig sem vitték orvoshoz az állataikat, szinte biztos, hogy az adót sem fizetnék be.
Az is kérdés, hogy titokban tartanák-e az állatokat, vagy inkább – jobb esetben – a menhelyekre, rosszabb esetben pedig az utcára engednék őket.”
Az Állatmentő Liga elnöke rámutatott, hogy a civil szervezetek nap mint nap erőn felül dolgoznak, és ez különösen igaz a vidéki egyesületekre.
Pataki Gábor kitért arra is, hogy „az állattartók gyakran mondják, hogy ők többszörös adófizetők. Már az orvosi költségek, az élelmezés és az egyéb kiadások is jelentős terhet rónak rájuk” – sorolta.
„Egyelőre nem lehet tudni, Magyar Péterék elképzelése rövid távon milyen hatással lenne az állatvédelemre, de az eb- és macskaadó bevezetése növelhetné a menhelyek telítettségét. Hosszú távon pedig kérdéses, hogy mindezek után milyen újabb terhet lehetne még az állattartókra kivetni” – zárta gondolatait az Állatmentő Liga elnöke.
A Tisza Párt által tervezett kisállat-adó tehát semmilyen valós problémát nem oldana meg, ellenben számtalan újat eredményezne. Ahelyett, hogy a felelőtlen állattartókat célozná meg, a felelős gazdákat sújtaná extra adókkal, akik így nehezebben tudnák finanszírozni kedvenceik megfelelő ellátását. A menhelyeket, amelyek már így is rosszul állnak, a tápok és felszerelések drágulása az összeomlás felé taszítaná. Az állatok elhagyásának és titokban tartásának kockázata csak nőne, a közterhek pedig tovább terhelnék az adófizető polgárokat.
A Tisza nem a felelős állattartást akarja ösztönözni, hanem egyszerűen egy újabb, könnyen megfogható réteget talált, ahonnan pénzt szipolyozhat ki. Egy ilyen adó bevezetése nemcsak, hogy súlyos társadalmi kárt okozna, de hosszú távon a magyar állattartás egész kultúráját aláásná. Éppen azt, amit anyaguk kezdősorában a társadalom egyik legfontosabb jellemzőjének neveznek, ez mindent elmond.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Felettébb különös, hogy ez a hír pont akkor robban be a magyar sajtóba és közéletbe, amikor Volodimir Zelenszkij példátlan módon megfenyegette Orbán Viktort az ukrán hadsereggel.
Miközben itthon fogy a lelkesedés, Ukrajnában Magyar Péternek szurkolnak.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 41. rész.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
Zelenszkijék bevallották, hogy ukránbarát bábkormányt akarnak felállítani a Tiszával és Magyar Péterrel Magyarországon.
Alexander Kots szerint nem véletlen, hogy ilyen agresszíven reagált Kijev a magyar hatóságok lépésére.
Szijjártó Péter elmagyarázta, miért nem fordítják az ukrán elnök ellen saját fegyverét.
Egy ukrán újságíró rendkívül súlyos vádakkal állt elő.
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.
2026-ban is összeülnek a budapesti döntéshozók, hogy megvitassák a főváros ügyeit. Politikai szócsatározások is várhatóak a Fővárosi Közgyűlés januári ülésén.
A tervezet magánbiztosítók kezébe adná a teljes egészségügyi rendszer működtetését. Nyugdíj? Táppénz? Álláskeresési jutalék? Gyermekellátás? Felejtse el! Csak az alapvető egészségügyi ellátásért majdnem ugyanannyit kellene fizetni mint most a teljes társadalombiztosításért.
Bod Péter Ákos elismerte, kész vannak a gazdasági javaslatok, csak mindenki „dugdossa őket, nehogy egy újságíró meglássa”.
