Ezt már nem fogják lemosni magukról: ebben nyakig benne vannak balliberális újságírók, politikusok

„A külföldi titkosszolgálati szál is egyértelmű” – állapította meg Rétvári Bence.

Semjén Zsolt ellen pedofilvádat terjesztettek bizonyíték nélkül, miközben a Szőlő utcai álhír körül egyre több külföldi titkosszolgálati szál bukkan fel. A botrányt Somogyi András provokatív videója tovább szította, ám a Mandiner által megkérdezett médiajogász szerint jogi következmények is fenyegetik a humoristát.
Miután kiderült, hogy a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest az egyik legsúlyossabb bűncselekménnyel vádlók, a külföldi titkosszolgálatok által pénzelt Káncz Csaba, illetve a Válasz Online-nak nyilatkozó Kuslits Gábor semmilyen bizonyítékkal nem rendelkeznek, sőt már a Semjént a parlamentben felkérdező DK-s Arató Gergely is bevallotta, hogy neki sincs bizonyítéka, valamint pénteken már a 444 és a Válasz is inkább kitáncolna a Szőlő utcai álhírbotrányból, jött Somogyi András humorista, aki videójában Semjént alakítva megy a Szőlő utcába „szüretelni”.
Ezt is ajánljuk a témában
„A külföldi titkosszolgálati szál is egyértelmű” – állapította meg Rétvári Bence.
Somogyi és az őt védő tiszás és baloldali influenszerek azzal érveltek a botrányos videó mellett, hogy ez csupán humor, és egyfajta vélemény, tehát nem lehet komolyan venni. Az videóval kapcsolatban Rákay Philip pedig azt írta, Milliókat gyalázva cigányozol, pedofideszezel, nőiségében megalázod a miniszterelnök feleségét, gúnyolódsz Orbán Viktor kinézetén, felcsúti sz@rtartálynak, telepi trógernek nevezve őt, őrjöngve diktátorozol, dehumanizálsz, rágalmazol és megengedhetetlenül durva verbális abúzust követsz el minden egyes nyomorult videódban.
Ezt is ajánljuk a témában
A kommunikációs szakember a közösségi oldalán osztotta ki Somogyi Andrást.
A haladár balos értelmiség pedig – lumpenproli humorra éhezve – ütemes vastapssal kíséri dicstelen produkcióidat.
Milyen érdekes, hogy ilyenkor nem zúg a híresen finnyás filantróp, embervédő Soros-rabszolgák kórusa, nem tüncizik senki a megalázottak, a bántalmazottak jogaiért, ilyenkor nem járnak szörnyek köztetek, ugye?”
Somogyi úgynevezett paródiája azonban büntetőjogi következményei is lehetnek. A Mandiner által megkérdezett médiajogász részletesen kifejtette, jelenleg a Szőlő utcai javítóintézet ügye foglalkoztatja leginkább a széles közvéleményt, politikai hovatartozástól függetlenül. Somogyi András YouTuber videója – szatirikus, parodisztikus formában – arra a tényre tartalmaz közvetlen utalásokat, hogy Semjén Zsolt a Szőlő utcai javítóintézetben élő gyerekek sérelmére követett el pedofil bűncselekményeket.
Ezek az utalások egy kiemelt közérdeklődésre számot tartó közügyben hangoztak el, ezért élvezhetnék a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos védelmét – mondta a szakértő. A paródia és a szatíra egyértelműen a véleménynyilvánítási szabadság részét képezik.
A videóban elhangzó kijelentések azonban átlépték a véleménynyilvánítás megengedett küszöbét.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként fokozott tűrési kötelezettséggel terhelt közszereplő. Közszereplőkről megengedett a kritikus, gúnyos, túlzó ábrázolás, azonban közszereplőkről sem lehet paródia keretében olyan véleményt megfogalmazni, amely alkalmas a társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó – tette hozzá.
A pedofíl bűncselekmények köztudottan a társadalom szemében leginkább elítélendő, stigmatizáló cselekmények. A pedofíl bűnözővel való azonosítás – még paródiába bújtatva is – olyan erkölcsileg és társadalmilag megbélyegző vád, amelyet egyetlen fokozott tűrési kötelezettséggel terhelt közszereplőnek sem kell eltűrnie.
Ez viszont végül bírói mérlegelés és jogi érvelés kérdése. Somogyi András a sorozatos utalásaival átlépi a véleménynyilvánítás megengedhető határait és súlyosan sérti Semjén Zsolt személyiségi jogait, így mind polgári jogi, mind büntető jogi felelőssége fennáll – fogalmazott a médiajogász.
Somogyi András videójával kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is. Közölték, az NMHH a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok felügyeletére jogosult. A rágalmazás bűncselekmény, melynek vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel a hatóság – tették hozzá.
Az NMHH a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok érvényesülésének felügyelete körében kizárólag egyedi ügyekben, az ügy körülményeinek részletes vizsgálata alapján alkalmazhatja, értelmezheti a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és értelmezését kizárólag hatósági döntésbe foglalhatja.
Hatósági eljáráson kívül jogértelmezést vagy a jövőbeli hatósági eljárások tartalmát bármilyen módon érintő, meghatározó állásfoglalást nem adhat ki, csak általános jellegű tájékoztatást. Amennyiben egy médiatartalom kapcsán a hatósági ellenőrzés alapján jogsértés merül fel, a hatóság (az NMHH Médiatanácsa és Hivatala) hivatalból indít közigazgatási hatósági eljárást az érintett médiatartalom-szolgáltatóval szemben – közölték a Mandinerrel.
Azon kérdéseinkre, hogy milyen módon lehetne esetleg szabályozni a közösségi médiát, hogy következményei legyenek az alaptalan rágalmazásoknak? Milyen mozgástere van az NMHH-nak ezen a területen?, azt közölték, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) elsődleges célja, hogy biztonságos online környezetet biztosítson a közvetítő szolgáltatások Európai Unió tagállamaiban tartózkodó felhasználói számára. A DSA egyik legfontosabb törekvése, hogy az illegális tartalmakkal szembeni fellépés online környezetben is hatékonyabbá váljon.
Amennyiben egy tartalommal kapcsolatban felmerül, hogy az esetleg rágalmazást, mint büntetőjogi tényállást valósíthat meg, a tartalom az Európai Unió jogellenes tartalmakra vonatkozó szabályozásának körébe eshet. Ennek keretében a jogellenes tartalom a DSA rendelkezéseivel összhangban bejelenthető a közösségimédia-platformot üzemeltető szolgáltatónak, akinek azt kötelessége megvizsgálni és adott esetben eltávolítani.
A szolgáltatónak az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit a DSA 16., 17. és 20. cikkei határozzák meg. A tagállamok nem fogadhatnak el és nem tarthatnak fenn további nemzeti követelményeket az DSA hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozóan, kivéve, ha a DSA ezt kifejezetten előírja. Tagállami szabályozásra tehát az online platformok (így a közösségi média felületek) jogellenes tartalmakkal kapcsolatos eljárása tekintetében nem látunk lehetőséget – közölte az NMHH.
Az online óriásplatformok, mint például a Youtube esetén az Európai Bizottság a fő felelős a DSA végrehajtásáért és felügyeletéért. Az NMHH elnöke, mint a Magyarországon kijelölt, a DSA szerinti digitális szolgáltatási koordinátor a DSA rendelkezéseinek megfelelő betartását tudja ellenőrizni a Magyarországon letelepedett szolgáltatókkal szemben.
Az NMHH -nak az olyan online óriásplatformokkal szemben - mint amilyen a Youtube is - hatáskör hiányában nincs lehetősége eljárni.
Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek, az Igazságügyi Minisztérium jelentése tisztázta: a Szőlő utcai javítóintézet körüli álhírbotrányban nem merült fel pedofil bűncselekmény gyanúja, és politikus neve sem szerepel az ügyben. A vizsgálat ugyanakkor rámutatott egy különösen érzékeny pontra: idegen titkosszolgálati szálak is megjelennek a történetben.
A dokumentum két nevet emelt ki: Kuslits Gáborét és Káncz Csabáét.
Kuslits Gábor tanúkénti meghallgatásán a korábban adott interjújában megfogalmazott állításokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a sajtóban megjelent politikusok nevét ő sehol és semmikor nem mondta.
Elmondása szerint az állítását szóbeszédre alapozta.
Káncz Csaba tanúkihallgatása során pedig azt állította, konkrét bizonyítékokkal nem rendelkezik, arra a kérdésre, honnan van információja, azt válaszolta, hogy egy országosan ismert befolyásos politikai család befolyásos tagja mondta ezt neki. Arra hivatkozva, hogy a Privátbankár újságírója, a nevet nem volt hajlandó elárulni. Cselekedte ezt annak ellenére, hogy Facebook-bejegyzését nyilvánvalóan nem újságírói minőségében, hanem magánszemélyként tette. Kapcsolódó, korábbi cikkünket itt olvashatja.
Azóta az is kiderült, hogy a Szőlő utcai ügy kulcsfigurájának köze van a brit MI6 titkosszolgálathoz, ahogy Márki-Zay Péterhez és tavaly óta Magyar Péterhez is. Káncz Csaba a brit nagykövetség után a brüsszeli politika legmagasabb szintjein mozgott – derítette ki az Ellenpont.
Nyitókép: Facebook / Somogyi András