Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
„Nincs beleszólásunk abba, hogy ki mit olvas. Azon kevés terepek egyike, ahol az ember a döntésében tényleg szabad” – véli az író.
Kiderült, hogy a román lakosság mindössze 30 százaléka olvas könyvet.
Mikor és mennyit olvasunk, de legfőképpen mit? Mennyit és miben változtak az olvasási szokások a Covid és a háború kirobbanása óta? Több kiadót is megkérdezve ennek próbáltunk utánajárni.
A nyugat-európai országban tombol az olvasási válság – írja a Die Welt.
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján még az is lehet, hogy Romániában is csak a magyarok olvasnak. Böjtös Gábor írása.
Az adatokból az is kiderül, hogy a nők lényegesen nagyobb arányban olvasnak, mint a férfiak.
Karikó Katalin és Lánczi András könyve is felkerült a listára.
Tévhit, hogy a könyvek miatt vágnak ki több fát.
„A megújult elismeréseknél az eladási listákat vettük alapul, így a díjakat tulajdonképpen a vásárlók ítélik oda” – árulta el a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója.
Ha Júliád igazából Józsi, akkor vagy a tuti. Akkor kapsz Erasmus.
Az aktivisták egész héten át tartó demonstrációjukkal „nemcsak a fóliázás ellen szeretnének kiállni, hanem az olvasást és a kultúrát is népszerűsítenék, ami szerintük elsősorban a Libri, másodsorban az állam felelőssége lenne”.
