Tévhit, hogy a könyvek miatt vágnak ki több fát.
Nyitókép: vásárlók a 95. Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Több sebből is vérzik a magyar könyveladás, amelynek a változó fogyasztói szokások mellett egyéb negatív körülményekkel is meg kell küzdenie – derül ki a Magyar Nemzetnek a csütörtökön kezdődött, 95. Ünnepi könyvhét alkalmából készült összefoglalójából.
A cikk emlékeztet azokra a felmérésekre, amelyek szerint
2020-ban a felnőtt lakosság már csak 13 százaléka olvasott hetente rendszeresen, ez a szám 2005-ben huszonöt, 1989-ben pedig harmincöt százalék volt.
Érdekes módon az okok között ott található XXI. századi lakberendezési trendek is, amelyek nem nem teszik divatossá az olvasást. Az elmúlt évek minimalizmusa a könyvespolcokat többé-kevésbé kiradírozta a nappalik berendezéséből. A közösségi médiában rendszeresen szerepelő érv, hogy az emberek úgyis online olvasnak, és a klímaváltozás miatt a fák védelmére is gondolni kell.
Csakhogy nem vágnak ki attól kevesebb fát, hogy alacsonyabb az eladási szám, mivel a papírfelhasználás legnagyobb piaca nem a könyv-, hanem a csomagolóipar – hívja fel a figyelmet a cikk. A papírárak növekedését éppen az okozta, hogy a pandémia alatt – az online rendelések miatt – a gyárak nagy része csomagolóanyag-gyártásra állt át
Ráadásul kutatók kiderítették, hogy a kézzelfogható könyvek a szem mellett a szaglásra és a tapintásra is hatnak, ami az agyban több ingert kapcsol a történethez, így segítve annak könnyebb visszaidézését.
Ez sikerélményt generál, ami újabb könyvek olvasására buzdít.
De Magyarországon az infláció és az árfolyamváltozás hatása is jelentős a könyvpiacon, így a szereplők egyetértenek, hogy nehéz kiadóként boldogulni.
Fekete Judit, az Animus és Central Kiadó korábbi marketingmenedzsere a lapnak elmondta: az olvasók köre sem bővül, tehát ugyanazt a tortát próbálják egyre többfelé osztani, mivel egyre több kiadó egyre több címet jelentet meg, és egyre több író fordul magánkiadáshoz.
Tímár-Gregorits Nóra, az Álomgyár Kiadó kiadóvezetője arról számolt be, hogy két-háromezer darab esetén egy háromszáz oldalas könyv 2020 előtt darabonként átlagosan háromszáz forintból volt legyártható, jelenleg viszont hatszáz forint felett van ugyanez a költség.
Már a drogériai termékekre is kiterjesztette a kormány az árrésstopot; a tisztálkodási szerek ára átlagosan 20-30 százalékkal csökkent, egyes árucikkeknél az 50 százalékot is meghaladta az áresés.
A holtankoljak.hu tájékoztatott arról, milyen árakkal zárul a május.
A Fővárosi Közgyűlés márciusban döntött az áremelésről.
Keleti szomszédunkban kedvezőtlen folyamatok játszódnak le: májusban már ötször emelték az üzemanyagok árát.
Annak ellenére, hogy az üzemanyag nagykereskedelmi ára egységes, a kutak közötti árkülönbségek továbbra is jelentősek – az egyik szereplő toronymagasan a legolcsóbb.
A miniszterelnök szerint a brüsszeli bürokraták el akarják zárni az orosz gáz- és kőolaj-utánpótlást, ami két- háromszorosára emelné a magyar családok rezsiköltségeit.
Hatalmas verseny zajlik a német támadóért – elindult a számháború.
Amikor egy politikus gyermekének a sértegetése a független-objektív sajtó legnagyobb műve, ott baj van.
