Rossz hírek a könyveladásról: egyre kevesebben olvasnak, közben a költségek a duplájára nőttek

2024. június 14. 08:41

Tévhit, hogy a könyvek miatt vágnak ki több fát.

2024. június 14. 08:41

Nyitókép: vásárlók a 95. Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Több sebből is vérzik a magyar könyveladás, amelynek a változó fogyasztói szokások mellett egyéb negatív körülményekkel is meg kell küzdenie – derül ki a Magyar Nemzetnek a csütörtökön kezdődött, 95. Ünnepi könyvhét alkalmából készült összefoglalójából.

A cikk emlékeztet azokra a felmérésekre, amelyek szerint 

2020-ban a felnőtt lakosság már csak 13 százaléka olvasott hetente rendszeresen, ez a szám 2005-ben huszonöt, 1989-ben pedig harmincöt százalék volt.

Érdekes módon az okok között ott található XXI. századi lakberendezési trendek is, amelyek nem nem teszik divatossá az olvasást. Az elmúlt évek minimalizmusa a könyvespolcokat többé-kevésbé kiradírozta a nappalik berendezéséből. A közösségi médiában rendszeresen szerepelő érv, hogy az emberek úgyis online olvasnak, és a klímaváltozás miatt a fák védelmére is gondolni kell.

Csakhogy nem vágnak ki attól kevesebb fát, hogy alacsonyabb az eladási szám, mivel a papírfelhasználás legnagyobb piaca nem a könyv-, hanem a csomagolóipar – hívja fel a figyelmet a cikk.  A papírárak növekedését éppen az okozta, hogy a pandémia alatt – az online rendelések miatt – a gyárak nagy része csomagolóanyag-gyártásra állt át

Ráadásul kutatók kiderítették, hogy a kézzelfogható könyvek a szem mellett a szaglásra és a tapintásra is hatnak, ami az agyban több ingert kapcsol a történethez, így segítve annak könnyebb visszaidézését. 

Ez sikerélményt generál, ami újabb könyvek olvasására buzdít.

De Magyarországon az infláció és az árfolyamváltozás hatása is jelentős a könyvpiacon, így a szereplők egyetértenek, hogy nehéz kiadóként boldogulni.

Fekete Judit, az Animus és Central Kiadó korábbi marketingmenedzsere a lapnak elmondta: az olvasók köre sem bővül, tehát ugyanazt a tortát próbálják egyre többfelé osztani, mivel egyre több kiadó egyre több címet jelentet meg, és egyre több író fordul magánkiadáshoz.

Tímár-Gregorits Nóra, az Álomgyár Kiadó kiadóvezetője arról számolt be, hogy két-háromezer darab esetén egy háromszáz oldalas könyv 2020 előtt darabonként átlagosan háromszáz forintból volt legyártható, jelenleg viszont hatszáz forint felett van ugyanez a költség. 

 

Összesen 157 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Teréz A Piréz
2024. június 14. 11:45
Én csak magamról tudok beszélni: született könyvmolyként "jócsakmég átnézema fészbukkot mega mandit" mielőtt kinyitnám az aktuális könyvemet, és máris feleannyi idő marad rá.
paperfellow
2024. június 14. 10:34
Az eltörléskultúra a könyvnek is ássa a sírját. A könyv nem egy wikipédia, ahol bármikor átírható az igazság.
Egyszeriember
2024. június 14. 10:30
Minden évben vásárolok könyvet, nem is egyet. Rajtam nem múlik.
Akitlosz
2024. június 14. 10:27
Még egy könyvész is megérthetné, hogy nem a fák a gond, hanem az, hogy a könyv mára ELAVULT. A könyv nehéz, sok helyet foglal, drága és nehéz megtalálni a keresett információt a könyvekben. Mikor építettek utoljára olyan lakásokat, amelyekben volt könyvtárszoba azaz hely a könyveknek? Addig jó a könyv míg csak olvasni kell, de amikor költözni kell egyik albérletből a másikba, akkor nem jó. Ezzel az erővel a lemezjátszóért, a mángorlóért meg nagyon sok mindenért aggódhatna a szerző, amely dolgokat 50-500 éve még használtak az emberek, de ma már nem. Lovaskocsik már nemhogy nincsenek, de ki is vannak tiltva a lovak az utakról és a városokból. Ez nem zavarja a szerzőt? Tudni kellene haladni a korral.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!