Tévhit, hogy a könyvek miatt vágnak ki több fát.
Nyitókép: vásárlók a 95. Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Több sebből is vérzik a magyar könyveladás, amelynek a változó fogyasztói szokások mellett egyéb negatív körülményekkel is meg kell küzdenie – derül ki a Magyar Nemzetnek a csütörtökön kezdődött, 95. Ünnepi könyvhét alkalmából készült összefoglalójából.
A cikk emlékeztet azokra a felmérésekre, amelyek szerint
2020-ban a felnőtt lakosság már csak 13 százaléka olvasott hetente rendszeresen, ez a szám 2005-ben huszonöt, 1989-ben pedig harmincöt százalék volt.
Érdekes módon az okok között ott található XXI. századi lakberendezési trendek is, amelyek nem nem teszik divatossá az olvasást. Az elmúlt évek minimalizmusa a könyvespolcokat többé-kevésbé kiradírozta a nappalik berendezéséből. A közösségi médiában rendszeresen szerepelő érv, hogy az emberek úgyis online olvasnak, és a klímaváltozás miatt a fák védelmére is gondolni kell.
Csakhogy nem vágnak ki attól kevesebb fát, hogy alacsonyabb az eladási szám, mivel a papírfelhasználás legnagyobb piaca nem a könyv-, hanem a csomagolóipar – hívja fel a figyelmet a cikk. A papírárak növekedését éppen az okozta, hogy a pandémia alatt – az online rendelések miatt – a gyárak nagy része csomagolóanyag-gyártásra állt át
Ráadásul kutatók kiderítették, hogy a kézzelfogható könyvek a szem mellett a szaglásra és a tapintásra is hatnak, ami az agyban több ingert kapcsol a történethez, így segítve annak könnyebb visszaidézését.
Ez sikerélményt generál, ami újabb könyvek olvasására buzdít.
De Magyarországon az infláció és az árfolyamváltozás hatása is jelentős a könyvpiacon, így a szereplők egyetértenek, hogy nehéz kiadóként boldogulni.
Fekete Judit, az Animus és Central Kiadó korábbi marketingmenedzsere a lapnak elmondta: az olvasók köre sem bővül, tehát ugyanazt a tortát próbálják egyre többfelé osztani, mivel egyre több kiadó egyre több címet jelentet meg, és egyre több író fordul magánkiadáshoz.
Tímár-Gregorits Nóra, az Álomgyár Kiadó kiadóvezetője arról számolt be, hogy két-háromezer darab esetén egy háromszáz oldalas könyv 2020 előtt darabonként átlagosan háromszáz forintból volt legyártható, jelenleg viszont hatszáz forint felett van ugyanez a költség.
Petőfi négyökrös szekerén zötykölődve nem volt kérdés, mikor jön egy kátyú, az utas háta azonnal jelezte. Ma viszont a lengéscsillapítók és az aszfalt gondoskodnak róla, hogy ne essünk ki a kocsiból. A gazdaságban is léteznek ilyen „komfortfokozók”, az árrésstop is éppen ezt a szerepet tölti be. Sebestyén Géza írása.
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
A digitalizáció a kórházi folyosóktól a háziorvosi rendelőkig, sőt a betegek nappalijáig kísér bennünket. Olyan változás, amely alapjaiban formálja át az egészségügyet. Nézzük meg, hogyan! Kőnig Róbert írása.
Az albérletárak augusztusban alig emelkedtek, miközben a kiadó lakások kínálata 2021 óta nem látott szintre nőtt.
Meglehetősen kedvező helyzetbe kerültünk.
Az alapvető élelmiszerek ára jelentősen csökkent egy év alatt, de a kávé és a csokoládé jóval drágább lett.
Belegondolni is szörnyű, mi történhetett volna még a Mandiner riporterével.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
