Tévhit, hogy a könyvek miatt vágnak ki több fát.
Nyitókép: vásárlók a 95. Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Több sebből is vérzik a magyar könyveladás, amelynek a változó fogyasztói szokások mellett egyéb negatív körülményekkel is meg kell küzdenie – derül ki a Magyar Nemzetnek a csütörtökön kezdődött, 95. Ünnepi könyvhét alkalmából készült összefoglalójából.
A cikk emlékeztet azokra a felmérésekre, amelyek szerint
2020-ban a felnőtt lakosság már csak 13 százaléka olvasott hetente rendszeresen, ez a szám 2005-ben huszonöt, 1989-ben pedig harmincöt százalék volt.
Érdekes módon az okok között ott található XXI. századi lakberendezési trendek is, amelyek nem nem teszik divatossá az olvasást. Az elmúlt évek minimalizmusa a könyvespolcokat többé-kevésbé kiradírozta a nappalik berendezéséből. A közösségi médiában rendszeresen szerepelő érv, hogy az emberek úgyis online olvasnak, és a klímaváltozás miatt a fák védelmére is gondolni kell.
Csakhogy nem vágnak ki attól kevesebb fát, hogy alacsonyabb az eladási szám, mivel a papírfelhasználás legnagyobb piaca nem a könyv-, hanem a csomagolóipar – hívja fel a figyelmet a cikk. A papírárak növekedését éppen az okozta, hogy a pandémia alatt – az online rendelések miatt – a gyárak nagy része csomagolóanyag-gyártásra állt át
Ráadásul kutatók kiderítették, hogy a kézzelfogható könyvek a szem mellett a szaglásra és a tapintásra is hatnak, ami az agyban több ingert kapcsol a történethez, így segítve annak könnyebb visszaidézését.
Ez sikerélményt generál, ami újabb könyvek olvasására buzdít.
De Magyarországon az infláció és az árfolyamváltozás hatása is jelentős a könyvpiacon, így a szereplők egyetértenek, hogy nehéz kiadóként boldogulni.
Fekete Judit, az Animus és Central Kiadó korábbi marketingmenedzsere a lapnak elmondta: az olvasók köre sem bővül, tehát ugyanazt a tortát próbálják egyre többfelé osztani, mivel egyre több kiadó egyre több címet jelentet meg, és egyre több író fordul magánkiadáshoz.
Tímár-Gregorits Nóra, az Álomgyár Kiadó kiadóvezetője arról számolt be, hogy két-háromezer darab esetén egy háromszáz oldalas könyv 2020 előtt darabonként átlagosan háromszáz forintból volt legyártható, jelenleg viszont hatszáz forint felett van ugyanez a költség.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
És ugyanez a Cipolla-tempó megy minden fronton.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Bár volt idő, amikor politikus voltam, és a politika mégiscsak társas műfaj, a magánéletemben inkább kerültem a társaságot.
Egyre több cikk jelenik meg arról, meddig tartható fenn a márciusban bevezetett, kedvezményesebb üzemanyagár Magyarországon. A Mandinernek nyilatkozó szakértő szerint a költségvetésben van még legalább három hónapnyi pénz a védett ár fenntartására, ez az idő pedig talán elég lesz az iráni konfliktus lezárására is.
A Wizz Air vezérigazgatója úgy számol, a repülőgép-üzemanyag ára egy ideig magas marad még akkor is, ha véget ér az iráni háború.
A Z generáció, azaz az első digitális nemzedék tagjait gyakran éri a vád, hogy nem olvasnak eleget. A hazai BookTok-közösség most kilép a virtuális térből, hogy a valóságban is bizonyítsa ennek ellenkezőjét.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
Zelenszkij szerint a fehéroroszok Ukrajna elleni „lehetséges agresszió kiterjesztését" akarják.
