2. világháború

2020. május 8. 16:34
Ilyen volt Berlin 1945 májusában, miután a nácik letették a fegyvert, tönkretett országuk romjain. Nézzük meg 2020 májusából, karantén sújtotta, de békében élt 21. századi napjainkból. Talán mi is elgondolkodhatunk pár dolgon.
2020. május 7. 8:17
Elbukott politikus vagy országmentő hős? Horthy Miklós megítéléséről vitatkozott Ungváry Krisztián új könyvének bemutatóján Szakály Sándorral. Tudósításunk a történészvitáról!
2020. február 28. 20:45
Mind Magyarország, mind Hollandia közigazgatása kivételesen nagy kollaborációs készséget tanúsított – de hogyan állnak a hollandok saját múltjuk sötét foltjainak feldolgozásával?
2020. február 11. 14:18
Budapest ostroma során az egyik barbár küzdött a másikkal, a saját nagyhatalmi mérkőzésükben.
2020. február 10. 15:08
2020 februárjában lecsupaszítva, teljes undorában láthatjuk az emlékezetpolitikai csatározások hátterét, a hatalmat és a pénzt.
2020. február 7. 16:42
Vlagyimir Putyin pénteken kiadott rendeletében egyszeri, 75 ezer rubeles  juttatásban részesítette a második világháború veteránjait.
2020. január 14. 19:35
A 2. magyar hadsereget nem áldozatnak szánták.
2020. január 7. 10:37
Ungváry Krisztián új kötetében a budapesti ostromgyűrűből 1945-ben kitörő, magas német katonai kitüntetésekkel elismert német katonáknak állít emléket. Ugyanakkor vívódik kutatása tárgyával.
2019. november 25. 15:52
Nagyon fontos a mai dátum és nagyon fontos az események emlékezete. Minden gazdasági, szociális és társadalmi problémánk valójában abból ered, hogy fél évszázadra visszalöktek minket Ázsiába, és harminc éve próbálunk valahogy kikecmeregni ebből.
2019. szeptember 2. 13:22
Lengyel-magyar nagyapám néhány hónap híján száz évet élt. Ha vasárnaponként hozzánk beszélt, az olyan volt, mintha visszarepültünk volna a húszas, harmincas évekbe. Így tudhatom azt is, hogy ma nyolcvan éve már úton volt, hogy csatlakozzon a lengyel hadsereg élet-halál harcához a náci Németország ellen.
2019. szeptember 2. 8:43
A második világháború kitörésének évfordulóján vette elő Magyarországot a brit muszlim politikus.
2019. augusztus 28. 10:18
Megjelent a Randolph L. Braham által szerkesztett könyv, a Tanulmányok a holokausztról X. kötete. Recenziónk.
2019. július 18. 7:32
„Két dolog köt össze testileg és lelkileg az országgal: az egyik a magyar kultúra, a másik a föld” – mondja Bálint György a Mandinernek. Bálint gazdát a nácik a zsidósága, a kommunisták a földbirtokossága miatt semmizték ki; de kétszer is újrakezdte az alapoktól az életét itthon. Végül egy egész országot tanított a kertészkedésre. Bálint Györgyöt a 100. születésnapja előtt kérdeztük arról, hogy milyen volt 1937-ben saját kabriót vezetni, újra és újra nekikezdeni az életnek, csalódni a politikában, szeretni a természetet és a kertészkedés örömeit, s hogy mi a fontos az emberi életben. Életút-interjúnk!
1944-1945
2019. április 29. 9:12
A magyar közigazgatás napjainkig legnagyobb szabású feladata volt a holokauszt levezénylése, a folyamatot pedig a bürokrácia túlbuzgósága és a lakosság egy részének zsákmányéhsége kísérte – többek között erről beszéltek az előadók – köztük Ungváry Krisztián – a Magyar Zsidó Történeti Intézet vitáján.
Életút és utóélet
2019. április 27. 7:51
„Ő volt az egyetlen, aki a Horthy-barát tiszteket, a kisgazdapártiakat, a törzsökös magyarokat, a turáni vadászokat, a legitimistákat, a szociáldemokratákat és a kommunistákat össze tudta fogni.” Ki volt igazából Bajcsy-Zsilinszky Endre: magyar nemzeti hős? Egy elítélést megúszó gyilkos? Kommunistaszimpatizáns? Fajvédő széljobbos? Harcos demokrata? Bajcsy-Zsilinszky kemény és harcos karaktere volt saját korának, és halála után is megoszlottak róla a vélemények. Manapság pedig nem is nagyon vállalja fel egyik oldal sem a nyilasokkal szembe szálló és általuk felakasztott egykori politikus örökségét. Most viszont hatszáz oldalas nagymonográfia született róla Bartha Ákos történész tollából „Bajcsy-Zsilinszky Endre: Életút és utóélet” címmel. A kutatóval beszélgettünk a politikus életéről és örökségéről.
Háború és felelősség
2019. április 18. 7:55
„Nehezményezem – lehet így is fogalmazni –, hogy a demokratikus nyugati államok, amelyek egyébként élet-halál harcot vívtak, akárcsak az oroszok, a hitleri birodalommal, minden gondolkodás nélkül hajlandóak voltak feláldozni 800 ezer embert” – mondja Borhi László a Mandinernek. Az Indiana University történész professzorát, az MTA doktorát a szövetségesek, a németek és a magyarok felelősségi viszonyairól, valamint az állításai nyomán kialakult vitáról is kérdeztük nagyinterjúnkban.
Történelem, tragédia
2019. április 4. 11:59
Teleki Pált saját depressziója, saját és közeli hozzátartozóinak rossz egészségi állapota, külpolitikájának kudarca és a kormányzó cserbenhagyása egyszerre vezette oda, hogy maga ellen fordította a fegyvert – és hogy ez történt, azt a most előkerült újabb búcsúlevél is erősíti. Ablonczy Balázs Teleki-kutató történészt kérdeztük.
2019. március 25. 16:35
Látszólag történészi vitáról van tehát szó, ám valójában – amint szinte mindig – morális kérdések kerülnek szóba.

összesen: 109 db | 18 db/oldal

első vissza 1 2 3 4 5 6 7 következő utolsó