Az utolsó lovag – Jány Gusztáv családi emlékezete

Írta: Jásdi István üzletember, csopaki borász

Emléke rányomta bélyegét apámnak a kommunisták alatt leélt felnőtt életére. Testvérei, Sándor nagyapám és Ilona húga életük végéig gyászolták. Ránk bízták, hogy ha „oly idők jönnek”, helyreállítsuk becsületét. Sokáig nem jöttek ilyen idők, és talán gyávák is voltunk. Jobban foglalkoztatott bennünket a saját életünk. Nem akartunk ilyen terhet cipelni. Végül Jány (Hautzinger) Gusztáv végakaratát a még élő bajtársai teljesítették. Ők hozatták haza felesége hamvait és ők harcolták ki a perújrafelvételt és tábornokuk rehabilitálását.

A doni hóhérból előbb reakciós horthysta lett, majd alkalmatlan és korlátolt vezető. Publicisták és történészek (és publicista-történészek) mazsoláztak életének eseményeiből a prekoncepciójukba illeszthető tényeket és „másképpen nem történhetett” típusú feltételezéseket.

Következzen néhány jellemének megismeréséhez fontos, eddig ritkán vagy nem közölt tény az életéről!

Komáromi édesanyja korán elárvult, és ezután a német nyelvű Rajkán élt Meixner nevű pék rokonánál. Lébényi származású édesapja, Sándor a 76. gyalogezred őrmestere: miután leszerelt, családjával visszaköltözött a magyar többségű Lébénybe, ahol néhány holdas birtoka volt, és itt próbálta megvetni a lábát. Éttermet, szatócsüzletet nyitott, az evangélikus gyülekezet gondnoka és 1882-ben alapított tűzoltóság alparancsnoka volt.

Gusztáv fia még a német nyelvű Rajkán született 1883-ban. Két testvére már Lébényben. Gyermekkorukat itt töltötték (érdekes párhuzam, hogy itt élt ekkoriban Knausz cipész is, Szombathelyi Ferencnek, Jány vetélytársának és tábornoktársának édesapja.) A jó képességű fiút az egyház segítségével beíratták a soproni evangélikus líceumba. Miután édesapja üzlete csődbe jutott, Budapestre költöztek és Gusztáv az evangélikus Főgimnázium, Sándor a pesti Főreál (Eötvös) tanulója lett. Hivatalos életrajzai ezt követően pontosan számolnak be tanulmányairól és előmeneteléről.

Kevesebb szó esik arról, hogy dandár vezérkari tisztként, akárcsak később a Székely hadosztály vezérkari tisztjeként arról volt nevezetes, hogy

Érzékelnie kellett a csapatok helyzetét, a katonák ellátását és lelkiállapotát. Olyasmit, amit a térképek nem mutatnak. Fegyelmezett, a szabályzatot a végsőkig betartó katona volt akkor is, amikor a Székely Hadosztály frontot járt katonái, elunva a hozzájuk kiküldött vörös komisszár szemtelenségét, azt rövid úton elintézték volna. Kacsóf János életét a százados mentette meg.

A demecseri fegyverletétel után román fogságba került. Itt ismerte meg későbbi feleségét, a foglyok segélyezését szervező Dávid Ancit. Akárcsak Kratochwil parancsnok Izai Boriskát – későbbi feleségét. (Veszprémi gyalogezred története, A Székely hadosztály története ill. Kacsóf jelentése Szántó hadbiztosnak.)

Kritikusai azt állították, hogy „inkább szemlézett, mint vezetett, jobb harcász, mint hadász”. Konkrét esetekben azonban nem tudják tévedésen kapni. Analízise a várható szovjet támadás helyéről és idejéről Nagybaconi Nagy Vilmos miniszter '42-es vizitje során halálpontos.

és hogy nyomatékot adjon kéréseinek, kérte nyugdíjazását. A -43 fokban bekövetkezett január 12-i orosz áttörés után, amíg a főparancsnokságról irányítani lehetett, addig onnan vezetett. Január 17-ig minden lehetőséget megragadott, hogy erősítést szerezzen, később pedig a felettes német parancsnokságtól, a magyar vezérkartól és végül Horthytól visszavonulási parancsot kicsikarjon. Hiába.

Végül hajnalban – szembeszegülve felettesei „végsőkig kitartani” parancsával és engedelmességre nevelt lelkiismeretével – Gariboldi olasz tábornokkal egy időben maga rendelte el a 7. Hadtest visszavonását. Amikor megszűntek a telefonkapcsolatok, a gyülekeztetést beosztottaira bízta, és

a visszavonulás biztosítása érdekében, és a gépet elküldve jelenlétével erősítette a morált. Ott kellett lennie!

A hatvanéves tábornok több nap után a hat épségben maradt magyar páncélos egyikében tért vissza a parancsnokságra.

Hírnevét a következő napon fogalmazott és túl későn visszavont hadparancsa árnyékolta be. Azért állt Magyarországon bíróság elé, mert

Élete csúcspontja? A bevonulás a 2. magyar hadsereg élén a visszatért Erdélybe. Az 1. hadsereget kollégiumi szobatársa, barátja, Nagy Vilmos vezette.

A Ő becsületét helyreállította a '91-es ítélet. Tábornoki rangját miniszteri beosztású tábornoktársa nem vehette el. Azt az államfőtől kapta. A doni fronton a magyarokkal szomszédos német, román és olasz hadseregeket vezető tábornokok ágyban, párnák közt haltak meg. Gariboldinak, az olasz parancsnoknak a fia NATO-tábornok lett.

Jány vállalta sorsát. A novemberi sortűz méltóbb volt hozzá, mint a kommunisták valamelyik gulagjában eltűnni.

Szombathelyi, aki nem kedvelte őt, azt mondta: az a baja, hogy túl jó ember akar lenni. Másik tábornok társai szerint Ő volt az „utolsó lovag – Horthy legjobb tábornoka”.

Nyitókép: Archív