Újabb bizonyíték: ukrán búvárok robbanthatták fel az Északi Áramlat vezetéket
Egy frissen megjelent kötet szerint több résztvevővel, előre megtervezett akcióban hajtották végre a 2022-es robbantást a Balti-tengerben.

Az AfD határozottan tiltakozik az „abszurd” elképzelés ellen.

Egy, a Balti-tenger partján, Lubminnál működő, jelenleg üzemen kívül helyezett, ám teljesen működőképes gázerőművet ajándékozna Ukrajnának az azt üzemeltető vállalat – derül ki a Die Welt beszámolójából. Az Alternatíva Németországért (AfD) finoman szólva sem helyesli a létesítmény elherdálását, pláne, hogy az ország energiaellátása minden eddiginél ingatagabb helyzetben van.
A szóban forgó lubmini erőmű korábban az Északi Áramlat-1 vezetéken érkező orosz gáz német hálózatba történő betáplálásához biztosította a szükséges hőenergiát, ám a szállítások 2022-es leállása után gazdaságtalanná vált.

Az üzemeltető többségi tulajdonosa, a Securing Energy for Europe GmbH közlése szerint az erőműnek nincs más felhasználási lehetősége, és vevőt sem találtak rá, ezért a létesítményt
humanitárius segítség keretében” egy ukrán szolgáltatónak adnák át.
A döntést azzal indokolták, hogy a szétszerelésnél és selejtezésnél nem jelent nagyobb költséget, miközben hozzájárulhat az ukrán energiarendszer fenntartásához.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy frissen megjelent kötet szerint több résztvevővel, előre megtervezett akcióban hajtották végre a 2022-es robbantást a Balti-tengerben.

A cikk ugyanakkor nem közöl részleteket arról, hogy ha a komplexum kizárólag a gáztranszfer energiaigényének támogatására alkalmas, akkor hogyan járulhat hozzá az ukrán energiaszektor működéséhez, illetve, ha mégsem csak erre használható, akkor miért ne tölthetne be hasonló funkciót a német energia-infrastruktúrában.
Az erőművet egy ukrán üzemeltetőnek adjuk át, aki saját maga gondoskodik az elszállításról”
– közölte a vállalat.
A 84 megawattos kapacitású létesítmény sorsa azonban politikai vitát váltott ki Németországban.
Nikolaus Kramer, az AfD tartományi politikusa élesen bírálta a döntést, és „abszurdnak” nevezte a lépést. Rámutatott: miközben helyben új gázerőmű építésének szükségességéről beszélnek, addig egy működőképes létesítményt szerelnek le és adnak át külföldre.
Ez az erőmű a mi energiabiztonságunkat kellett volna szolgálja. Ez az állampolgárok arculcsapása”
– fogalmazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Az AfD kártérítést követelne a borzalmas károkért, amit az ukránok okoztak Németországnak.

A vita hátterében a német energiapolitika kudarcos átalakulása és egyre fokozódó sérülékenysége áll. Oroszország 2022-ben fokozatosan leállította a gázszállításokat, majd az ukránok felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeit, így a rendszer jövője máig bizonytalan.
Mint emlékezetes, Németország legnépszerűbb pártja korábban már kijelentette: kártérítést fognak követelni Ukrajnától az Északi Áramlat felrobbantása és a német energiabiztonság elleni támadás miatt, ha kormányra kerülnek. A jobboldali formáció emellett rendszeresen hangsúlyozza az olcsó orosz energiahordozókhoz való visszatérés szükségességét, és határozottan kiáll az Északi Áramlat vezetékeinek helyreállítása és újraindítása mellett, mert szerintük ez lenne a német gazdaság talpra állításának garanciája.
Az egyre népszerűtlenebb és recsegő-ropogó német kormánykoalíció eközben deklarálta, hogy a jövőben nem kíván orosz földgázt importálni. A mostani döntés azonban jól mutatja, hogy a korábbi infrastruktúra sorsának kezelése továbbra is komoly politikai és gazdasági dilemmákat vet fel, a választóknak pedig egyre kisebb hányada sorakozik fel az ország vezetése mögött.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.

***
Fotó: Odd ANDERSEN / AFP