Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
„A cenzúra veszélye: Európa évtizedes kampánya az internet cenzúrázására és annak veszélye az amerikai szólásszabadságra” – ez a címe az amerikai kongresszus igazságügyi bizottsága 2026 februári jelentésének, mely egy 2025 nyári jelentés folytatása (arról itt írtunk). Lássuk, mi van benne! Elég durva konkrétumok!
Az „első rész” arról szól, hogy a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és a „rendszerszintű veszélyek” elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti, a jelentésben publikált levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy mindez cenzúra-e vagy sem.
„A Digital Services Act (DSA) az EU átfogó digitális cenzúratörvénye” – írta bevezetőjében az amerikai Kongresszus Igazságügyi Bizottságának 2025 nyarán elfogadott jelentése. A jelentéshez kilenc techcégtől kértek be adatokat, ezekből vonták le a következtetést, hogy az EU a DSA-t cenzúrára használja, annak ellenére, hogy állítja, csak illegális és káros tartalmakat céloznak vele. Sőt:
„a kormányok, beleértve az EU-t, fegyverként használja az olyan kifejezéseket, mint ’dezinformáció’ és ’gyűlöletbeszéd’, hogy így cenzúrázzák politikai ellenfeleiket és a választók felől érkező kritikákat, beleértve a ’mémeket’ és a szatirikus formákat”.
A most februári kongresszusi jelentés rámutat: az Európai Unió Bizottsága 2015-ben kezdett kiemelten foglalkozni az internet, a média és a közösségi platformok szabályozásának kérdésével.
A 2026 február jelentés az EU-s cenzúratörekvésekről két cikkben mutatjuk be. Az elsőben bemutatjuk:
A második részben bemutatjuk majd:
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.
Már akkor úgy állt a dolog, hogy: „Az Európai Bizottság Migrációs és Belügyi Főigazgatósága (DG-Home) által 2015-ben alapított EU Internet Fórum (EUIF) az elsők között volt ezen kezdeményezések között. Az EUIF szisztematikusan tévesen minősíti a legitim politikai diskurzust ‘erőszakos jobboldali szélsőségességnek’, hogy nyomást gyakoroljon a platformokra az ilyen tartalmak eltávolítására. Ennek a műveletek alapja az EUIF Határeseti Tartalom Kézikönyve áll (The Handbook of Borderline Content in Relation to Violent Extremism) – egy 72 oldalas útmutató arról, hogyan kell a közösségi médiaplatformoknak cenzúrázniuk a jogsértést nem hordozó politikai beszédet.
A kézikönyv értelmében cenzúrázandó potenciális határeseti tartalmak kategóriái a következők:
A jelentés később is kiemeli, hogy azz EUIF javasolja a „határesetnek számító tartalmak” („borderline cases”) törlését, amelyek olyan jogszerű tartalmak, mint az „EU-ellenes” tartalom, a „politikai szatíra”, a „mém(ek)” és a „populista retorika”.
Az EUIF egy 2023-as jelentésben részletesen leírta, mit tekint „erőszakos jobboldali szélsőségességnek”, ami szükségessé teszi az online cenzúrát. A szervezet szerint eltávolítandó jobboldali szélsőséges megnyilvánulás az a kijelentés, hogy „a menekültek nem tartoznak ide”, ez ugyanis a „fehér felsőbbrendűség eszméjét” tükrözi.
Hasonlóképpen azt az elképzelést, hogy az európai nemzeteknek meg kellene változtatniuk menedékjogi törvényeiket az ellenőrizetlen migránsok áramlásának megállítása érdekében, „határesetnek számító bevándorló- és menekültellenes retorikának” nevezték.
Az amerikai kongresszus igazságügyi bizottsága leszögezi: „A tömeges migrációval szembeni ellenállás legitim vélemény egy fontos közpolitikai témáról. E beszéd cenzúrázása összeegyeztethetetlen a szabad véleménynyilvánítás bármely szilárd felfogásával.” Az EUIF szélsőjobboldalinak nyilvánította Paul Gosar arizonai és Marjorie Taylor Greene georgiai republikánus képviselőt, valamint Steve Bannont. Sőt az EUIF Szerint a Truth Social platform azzal, hogy „ösztönzi a nyílt, szabad és őszinte globális párbeszédet”, a szélsőjobboldalnak ad terepet.
Egy 2022-es EUIF-találkozón pedig kiderült, hogy az EUIF szerint a határesetnek tekintendő tartalom a „dezinformációs/összeesküvés-elméletek és gyűlöletbeszéd kombinációjából” áll,
konkrétan megemlítve a „rendszerellenes/intézményellenes”, a „transzellenes”, a „migránsellenes” és a „Covid-ellenes” megállapításokat fő kategóriákként.
Egy 2022 szeptemberi EUIF-találkozón pedig azInstitute for Strategic Dialogue nevű, amerikai baloldali think-tank leszögezte, hogy „a Jordan Petersont és Ben Shapirót felvonultató tartalmak olvasása számos antifeminista, nőgyűlölő és Manosphere-rel (pasivilág) kapcsolatos tartalom ajánlásához vezetett.” Azaz az EUIF teljesen normális középjobb-konzervatív és akár liberális tartalmakat is szélsőjobboldalinak és cenzúrázandónak tart.
Sőt: „2022 decemberében egy másik EUIF-ülésenek kiértékelése azt mutatja, hogy
csak a ‘jobboldali szélsőséges’ tartalmakat vitatták meg – annak ellenére, hogy az EUIF saját adatai szerint a baloldali szélsőségesség elterjedtebb volt a közösségi médiában.”
Teljesen egyértelmű, hogy itt nem csupán gyűlöletbeszéd, külföldi beavatkozásból származó dezinformációk és álhírek kiszűréséről van szó, hanem a jobboldali politikai vélemények és aktorok elhallgattatásáról, amelyeket „határesetnek” minősítenek, mint ami ugyan legális, te eltávolítandó – de hát ha legális, akkor nem szabadna eltávolíttatni.
Mint írják: a bizottság több mint száz találkozót szervezett a közösségi platformokkal, amelyeken belenyomta őket egyfajta általuk nem akart „konszenzusba” a tartalommoderálással kapcsolatban, elfogadtatván velük dezinformáció- és gyűlöletbeszéd-ellenes kódexeket.
Aztán „ezek az új cenzúraszabályok 2024-ben léptek hatályba. Az Európai Bizottság évtizedes cenzúrakampányára válaszul a TikTok új szabályokat vezetett be a ’a beszéd marginalizálására’, beleértve a ’kódolt kijelentéseket’, amelyek ’normalizálják az egyenlőtlen bánásmódot’, ’a közbizalmat aláásó félretájékoztatást’, a ’kontextusból kiragadott médiát’ és ’a félreértelmezett hiteles információt’.”
Később a jelentés leszögezi:
A platformokat kifejezetten figyelmeztették, hogy a ’rendszerszintű kockázat’ magában foglalhat olyan ’információkat is, amelyek nem illegálisak’.
Ezután a 35. cikkely értelmében a platformoknak mérsékelniük kell bizonyos kockázatokat, ami azt jelenti, hogy végső soron moderálniuk (azaz cenzúrázniuk) kell azokat a tartalmakat, amelyeket az európai szabályozók ’félrevezetőnek’, ’megtévesztőnek’ vagy ’gyűlöletkeltőnek’ ítélnek. Annak érdekében, hogy ezt nagy léptékben megtegyék, a platformoknak folyamatosan felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell tartalommoderálási szabályzataikat, amelyeket globálisan alkalmaznak.”
Ezt is ajánljuk a témában
NGO-k, tényellenőrök és megbízható bejelentők kapják szakmányban a pénzt, hogy az EU bizottsága által promotált Demokráciapajzs keretében megvédjék az EU elitjét a demokráciától. A Demokráciapajzs örve alatt az EU-val szemben kritikus politikiai álláspontokat dezinformációnak és külföldi beavatkozásnak titulálhatják. Összefoglalónk.
2025 májusában az Európai Bizottság egy zárt ajtók mögött tartott „DSA workshopon” azt közölte a plaftormokkal, hogy „a [globális] közösségi irányelvek folyamatos felülvizsgálata” a legjobb módszer a DSA betartására. Azaz az EU a saját területén kívül is szabályozni kívánta a platformok működését. 2021 novemberében például a Bizottság felkérdezte a TikTokot, hogy miként kíván fellépni a koviddal kapcsolatos dezinfók ellen az Egyesült Államokban.
Sőt: „Egy évvel később az Európai Bizottság szabályozói nyomást gyakoroltak a platformokra, hogy távolítsanak el egy vakcinákról szóló amerikai dokumentumfilmet, követelve, hogy a YouTube, a Twitter és a TikTok ’ellenőrizzék… belsőleg’, és ’írásban’ válaszoljanak arra, hogy miért nem cenzúrázták a filmet. A YouTube haladéktalanul válaszolt az Európai Bizottságnak, kijelentve, hogy eltávolította a szóban forgó filmet, miután az Európai Bizottság felvetette a kérdést.”
Ezt is ajánljuk a témában
És még be is vallják, hogy narratívaküzdelemben vesznek részt; ez a demokráciadeficit. Szilvay Gergely írása.
A Bizottság fellépett a platformokkal szemben az orosz-ukrán háború kitörése után is az „orosz dezinformáció” elleni küzdelem nevében, hasonló eszközökkel és retorikával. A kongresszusi jelentés úgy fogalmaz: „Míg az orosz háborús propaganda elleni küzdelem vágya érthető, a hatályának kiterjesztése meghatározatlan ’problémás tartalmakra’ – ami egy újabb reménytelenül szubjektív mérce –, valamint az a meggyőződés, hogy az európai szabályozóknak képesnek kell lenniük befolyásolni a nem európai vállalatok globális tartalommoderálási szabványait, mélyen aggasztó.”
Ennek egy példája, hogy „2022 márciusában az Európai Bizottság behívta a TikTokot egy ülésre, miután a baloldali cenzúrapárti NewsGuard csoport arról számolt be, hogy az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos félretájékoztatás könnyen hozzáférhető a platformon.
A NewsGuard, akárcsak a Global Disinformation Index, szisztematikusan ’dezinformációnak’ minősíti a konzervatív álláspontokat, miközben a progresszív álláspontokat megbízhatónak tartja.
A TikTok vitatta a NewsGuard jelentésének tartalmát (…).”
A YouTube a Bizottság követeléseire válaszul kiterjesztette globális, „súlyos erőszakos eseményekre vonatkozó szabályzatát, amely kiterjed az Oroszország ukrajnai invázióját tagadó, lekicsinylő vagy trivializáló tartalmakra”, és „több mint 80 000 videót és 9000 csatornát távolított el”. A jelentés rámutat: lehetséges, hogy ezek a tartalmak tényleg tévesek voltak, de az olyan kifejezések, mint a „bagatellizálás”, arra utalnak, hogy
a platform politikai álláspontokat cenzúrázott „az Európai Bizottság – és potenciálisan a Biden–Harris-kormányzat – nyomására.”
Az egyik Dezinformációs Kódexszel foglalkozó alcsoport a Válságkezelési Albizottság (Crisis Response Subgroup) volt, amelynek elvileges célja az volt, hogy platformok számára fórumot biztosítson a félretájékoztatás és a nagyszabású válsághelyzetekkel kapcsolatos dezinformáció kezelésének megvitatására. Ezen ülések (2022-2024 közt 30 ülés) napirendjei azonban azt mutatják, hogy valójában az Európai Bizottság és ideológiailag elkötelezett NGO-k fórumai voltak, amelyeken folyamatosan csuklóztatták az olyan platformokat, mint a Facebook, a Microsoft, a TikTok, a Twitter és a Google, és állandóan igyekeztek módosíttatni a tartalommoderálási szabályaikat, valamint állandóan a dezinformáció elleni „új akciókat” kérték számon.
De ezeken az üléseken kerültek szóba a különféle választásokkal kapcsolatban megteendő lépések is.
Bár van másik hat alcsoport is. Az egyik a Hirdetésvizsgálati alcsoport (AD Scrutiny Subgroup), aminek a célja az, hogy megakadályozza a hirdetési pénzek áramlását olyan honlapokra, amelyekről azt feltételezik, hogy „dezinformáció” van rajtuk – leggyakrabban ezek persze konzervatív hírportálok.
Ezt az alcsoportot olyan baloldali szervezetek vezették, mint a Global Alliance for Responsible Media (GARM) és a NewsGuard. Aztán van egy Tényellenőrző Alcsoport ( Fact-Checking Subgroup).
Valamint két választással foglalkozó: a Választási Munkacsoport (Working Group on Elections) és a Válságelhárítási Albizottság és a Választásokkal Foglalkozó Munkacsoport Irányító Bizottsága, mely az előzőből kiválogatottak csoportja, ami „kockázatértékeléssel” foglalkozott.
A TikTok többek közt kénytelen volt a klímaváltozással kapcsolatos szkeptikus véleményeket letekerni, a YouTube pedig többek közt 2022-ben új korlátozásokat vezetett be „egyes nemzeti választások kimenetelével” kapcsolatban, hogy megfeleljenek a Bizottság elvárásainak a DSA-val kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem ismerte be az orosz beavatkozás és dezinformáció egy amerikai szakértője, hogy tévedett Hunter Biden laptopügyében, viszont egészen képtelen módon gyanúsítja azzal a jobboldaliakat, hogy azok az oroszok hasznos hülyéi. Az orosz beavatkozás témáját az EP baloldala is felhasználta a jobboldal ellen, mutatjuk, hogy!
De a Bizottság be kívánt avatkozni abba is, hogy eme plaftormok miként kezelik a náluk megjelenő tartalmakat a 2024-es amerikai választással kapcsolatban: „A leghírhedtebb eset az volt, amikor az EU akkori belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton levelet küldött Elon Musknak, az X tulajdonosának 2024 augusztusában, mielőtt Musk interjút készített volna Donald Trumppal.
Breton megtorlással fenyegette meg X-et a DSA alapján, amiért élő interjút készített Trump elnökkel az Egyesült Államokban, figyelmeztetve, hogy az amerikai tartalom ’átterjedése’ az EU-ba arra ösztönözheti a Bizottságot, hogy megtorló ’intézkedéseket’ foganatosítson az X ellen a DSA alapján.
Breton azzal fenyegetőzött, hogy az Európai Bizottság ’nem fog habozni teljes mértékben kihasználni az eszköztárát’, hogy elhallgattassa ezt az alapvető amerikai politikai megnyilvánulást. Breton fenyegetéseire válaszul a kongresszusi igazságügyi bizottság két levelet küldött, amelyekben felvázolta, hogy azok hogyan ássák alá a szólásszabadságot az Egyesült Államokban, és miért minősülnek beavatkozásnak az amerikai elnökválasztásba. Röviddel ezután Breton lemondott.”
2024 májusában Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke Kaliforniába utazott, hogy találkozzon a főbb technológiai cégekkel, és megvitassa velük mind az EP-, mind az amerikai választások kérdését.
A brüsszeli Bizottság ekkor azt követelte a platformoktól, hogy frissítsék szabályzataikat, útmutatóikat, tegyék magukévá az EU-s szervek által kitalált gyűlöletbeszéd- és dezinformációellenes „legjobb gyakorlatokat”, jelöljék meg a baloldali tényellenőrzők által „dezinformációnak” minősített tartalmakat, és tegyenek lépéseket a „nemi alapú dezinformáció” („gendered disinformation”) ellen. A DSA „választási útmutatóját” elvileg önkéntesen fogadta el, aki akarta, de zárt ajtók mögött a Bizottság világossá tette, hogy az lényegében kötelező. A 2024-es EP-választások után a Bizottság részletes választási jelentést követelt a platformoktól.
A Bizottság 2025 decemberében 120 millió dollárra büntette az X-et, amiért az szerinte megszegte a DSA-t, többek közt azzal, hogy nem adott hozzáférést saját informatikai rendszeréhez a Bizottság valamiféle tudósainak kutatás céljából, sőt az EU-n kívüli tudósok hozzáférésének megtagadását is rossz néven vette Brüsszel, ahogy a tartalomértékelési rendszert sem találta megfelelőnek. Ez nyilvánvalóan precedensítélet.
Miről lesz szó a következő részben?
Ezt is ajánljuk a témában
Demokráciapajzs– ezzel az intézkedéscsomaggal kívánja védeni az EU elvileg a demokráciát és a médiát, valójában ezekkel szemben saját magát. NGO-k, tényellenőrök és más szereplők kapnak ezért pénzt és hálózatot a bizottságtól. Hogy működik majd a Demokráciapajzs, és kik a magyar szereplői? László András fideszes EP-képviselőt kérdeztük.
Fotó: Wojtek Radwanski / AFP
Kapitány István eltörölné a védett benzinárat, Panyi Szabolcs bebukott, az ukránok belátnak a Tiszába. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Semmit sem titkol el Ursula von der Leyen és António Costa.
A nemzetközi sajtó ismét a magyar választási rendszeren rugózik, miközben a kormány szerint politikai narratívák sulykolása és alaptalan sugalmazások zajlanak a kampány hajrájában.
Türelmetlenség és bizonytalanság uralja a döntéshozókat.
A szlovák kormányfő szerint az Európai Bizottság kettős mércéje már nyíltan Közép-Európa ellen dolgozik.
Egy nagyobb európai forgatókönyv körvonalai rajzolódnak ki.
Az atomerőmű-bezárási döntések miatt Németország rendkívül feszült helyzetbe kerülhet.
Négyszeres gázárra, négyszeres villanyárra, ezer forintos üzemanyagra kell számítani, ha a Tisza Párt hatalomra kerül.
Az orosz politikus szerint mindenre elszánt Ukrajna és az Európai Unió.
