Sóhajtozva fürkészi a német lap az „autoriter” Magyarország titkát – és nem érti, sehogy sem érti

„Magyarország nagyon profi módon ülteti át az Orbán-kormány azon stratégiáját, hogy szerződéses gyártóból innovációs telephellyé váljon az autóipar számára” – idézi a Die Welt Magyarországról mint „autóipari fellegvárról” szóló cikke egy német külgazdasági szervezet berlini szakértőjét (Adrian Stadnickinek hívják az illetőt, félig lengyel, vagy tán egészen az, őt lehet jólfizetatónizni).

A cikkből mindenesetre megtudhatjuk:

„A vadonatúj BMW-gyárban (…) robotkarok szerelik össze a csarnokokban az első iX3-asokat, mérnökök ellenőrzik az eredményt” – olvasható a debreceni tudósításban, amely elsősorban egy kérdésre keresi a választ: miként lehetséges, hogy bár „az autokrata kormányfő évek óta elszigeteli az országot” és „fojtogatja a gazdaság egyes részeit”,

Nyugatról és keletről egyaránt – ideértve a BYD kutatás-fejlesztési központjának Budapestre érkezését, miközben a német Continental leányvállalatának szintén budapesti fejlesztési központjában mesterségesintelligencia-kutatók csiszolják a legújabb járműbiztonsági rendszereket.

Ellenzéki oldalról a szerző idézi a „mikepércsi anyák” környezetvédelmi aggályait, hosszasan szembeállítva velük a CATL és a BMW cáfolatait – hogy például a BMW Debrecenben olyan

vagy hogy a debreceni lesz a konszern első olyan gyára, ahová be sincs vezetve a gáz.

Innen átmegyünk Kecskemétre, ahol a Mercedes-gyárban szintén olyan gyártórobotokat tesztelnek, amelyek „valamikor majd Németországban is bevethetőek lesznek” – az újabb alföldi beruházás magyarázataként megtudjuk, hogy a költségek itt alacsonyabbak, a munkaerő azonban hasonlóan jól képzett, tekintettel a „jó képzési rendszerre” (Jörg Burzert, a Mercedes gyártási igazgatóját idéztem). Amihez a fent említett lengyel-német szakértő hozzáteszi:

és mert az elmúlt évtizedekben valóságos ökoszisztéma alakult ki, autógyárak, beszállítók és egyetemek együttműködésével.

„Semmi olyan tényező nem érzékelhető itt számunkra, ami korlátozó jellegű volna vagy ne lenne demokratikus” – teszi hozzá a BMW egyik vezetője, amivel a Welt szerzője szorgalmasan szembeállítja, hogy az Európai Parlament viszont már 2022-ben „választási autokráciának” minősítette az országot.

és ennek alátámasztására egy magyar ellenzéki politikust is megszólaltat (sztárfotóval együtt), figyeljük: „Szabó Rebeka a Párbeszéd nevű zöld párt társelnöke, amely párt a szekértáborokon átívelő ellenzéki szövetség része és bizakodva tekint a választásokra”.

Végezetül megtudjuk, hogy hatalomváltás esetén „az autóipar dolga megnehezedhet”, jelenleg mindenesetre

A kommentszekcióban Magyar Péternek nincs nyoma (érthetetlen, merre lófrál, ahelyett, hogy röhögő fejecske kíséretében tenné helyre a német sajtót Szabó Rebeka kizárólagos megemlítése és képi megjelenítése, továbbá a pozitív jelzők sokasága miatt),

(„a mi önelégült demokráciánkat végső soron az alapján lehet majd megítélni, hogy 20-30 év múlva élhetőbb lesz-e a többség számára, mint Magyarország vagy Lengyelország”); sóhajtoznak hazájuk vállalkozásellenes viszonyai miatt („moralizáló önhittségből senki nem él meg”; „a vállalatokat a költségek, a biztonság és a stabilitás érdeklik”, „az ideológiamentesség versenyelőny”), és áradoznak legutóbbi magyarországi utazásukról („múlt héten voltam, minden tiszta, barátságos emberek, minden totál biztonságos, köszönöm, Magyarország!”; „épp Budapesten vagyunk, szuper tiszta, extrém békés és lelazult az egész város” – milyen lehet vajon a viszonyítási pont?). Egy hozzászóló azonban már-már unottan jegyzi meg, hogy mindez már évek óta ismert:

***

(Nyitókép: Fidesz/Facebook)

***