Migrációs vita Orbán Viktor és Ulf Kristersson között – Mutatjuk, mit nem akar látni a svéd kormányfő

Tíz évvel ezelőtt, 2015. szeptember 16-án zajlott le a „röszkei csata”, amikor több ezer illegális migráns erőszakkal próbált betörni Magyarországra a szerb–magyar határnál, kövekkel, botokkal és egyéb eszközökkel támadva a magyar rendőröket. A magyar hatóságok – köztük a Terrorelhárítási Központ egységei – megvédték az ország határait, megakadályozva a kaotikus betörést. Ez az esemény Európa számára is intő jel volt: a határok védelme nélkül a migráció ellenőrizetlen erővé válik, ami beláthatatlan következményekkel jár. Magyarország akkor nem hátrált meg, és ma sem engedi be az illegális bevándorlókat, sajnos Európa többsége nem így döntött.

Ezzel párhuzamosan robbant ki a héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ulf Kristersson svéd kormányfő közötti diplomáciai konfliktus, amely éppen Svédország migrációs válságát és annak bűnözési következményeit helyezi a középpontba. Orbán Viktor a múlt hétvégén a Harcosok Klubja edzőtáborában, majd az X-en idézte a német Die Welt cikkét, amely szerint svéd bűnbandák kiskorú lányokat használnak fel emberölések elkövetésére, kihasználva a svéd igazságszolgáltatás enyhe büntetéseit. „Egy ország, amely régen a rendről és biztonságról volt híres, most összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt, családok élnek félelemben. Szívszorító. A svéd nép többet érdemel!” – írta Orbán, aki szerint a migráció miatti káosz a Nyugat hanyatlásának jele.

Kristersson

• „felháborító hazugságoknak” minősítette a magyar kormányfő szavait,
• és azzal vádolta Orbánt, hogy saját országában bontja le a jogállamot, 
• miközben kétségbeesetten kampányol a közelgő választások előtt.

Sőt, nyílt levelet írt Orbánnak angolul, svédül és magyarul, amelyben a két nemzet történelmi barátságát hangsúlyozta. Orbán csütörtökön válaszolt: „A svéd nép a barátunk, a svéd kormány azonban nem Magyarország barátja” – és felsorolta, hogyan sértik a svéd lépések hazánk szuverenitását. A vita azonban nem csupán két politikus közötti személyes adok-kapok: rávilágít arra, hogy Svédország ma a migrációs politika legsúlyosabb árát fizeti.

Európa egyik legveszélyesebb országává vált, ahol a no-go zónákban a rendőrök csak fegyveres erősítéssel merészkednek be, és bűnbandák uralják a külvárosi negyedeket.

A svéd modell bukása: migráció és bűnözés kéz a kézben

Ugyanakkor, ahogy Orbán Viktor is fogalmazott, Ulf Kristerssonnak inkább a saját háza táján kellene rendet tennie, mielőtt kioktatja Magyarországot. Svédország évtizedeken át a társadalmi egyenlőség és a jólét szimbóluma volt. Azonban a 2000-es évektől induló tömeges bevándorlás és az integrációs kísérletek végül totális kudarcba fulladtak. A hatóságok által is elismerten léteznek olyan városrészek – például Malmöben –, ahol bűnbandák toboroznak fiatalokat a drogkereskedelembe, fegyveres leszámolásokba és szervezett bűnözésbe. Ezek a bandák főként bevándorlókból vagy azok leszármazottaiból szerveződnek, és mára az utcai lövöldözések, robbantások és bandaháborúk a svéd mindennapok részei lettek.

A statisztikák elképesztőek: 2024 szilvesztere óta harminc robbantásos merénylet rázta meg az országot, és 2025 elején Kristersson maga ismerte el, hogy „teljesen egyértelmű, hogy nincs ellenőrzésünk ezen erőszakos hullám felett” . 2020-ban Svédország vezette az EU-s országok listáját a lőfegyveres gyilkosságok tekintetében, csak Albánia előzte meg Európában. Kézigránátos támadásokban pedig Mexikó után a második a nem háborús országok között világszerte.  

A malmői zsidó közösség létszáma 2019-ben mindössze 800 főre zsugorodott, és 2029-re „kihalással” fenyeget a közösség szóvivője a növekvő antiszemitizmus miatt.

A bűnelkövetők 98 százaléka bevándorló vagy azok leszármazottja – ez azt jelenti, hogy nélkülük a skandináv országban szinte ismeretlen lenne ez a szintű szervezett bűnözés. A svéd rendőrség szerint 14 ezer bandatag van az országban, plusz 48 ezer támogatójuk, miközben az utcai járőrök száma mindössze 22 ezer.

Az elmúlt években már 12–14 éves gyerekeket bíznak meg gyilkosságokkal, mert ők megússzák négy év nevelőintézettel – egy gyilkosság ára mindössze 100 ezer korona (kb. 3,3 millió forint). A kormány most fontolgatja a büntethetőség korhatárának 15-ről 13 évre csökkentését, hogy lépést tartson ezzel a gyakorlattal.

A bandaháborúk már nem csak a célpontokat fenyegetik: bárki áldozattá válhat, aki „rosszkor van rossz helyen”. A bűnszervezetek vezetői gyakran külföldről irányítanak, így a rendőrség tehetetlen. 2013 és 2017 között a gyilkosságok és emberölési kísérletek kétharmadát migránsok vagy azok gyermekei követték el. Svédországban a migránsok nélkül a gyilkosságok közel háromnegyede (73 százalék) eltűnne.

További sokkoló adatok:

2023-ban toronymagasan vezette a gyermekpornográfia-esetek listáját (100 ezer lakosra 151 eset, háromszorosa a német adatnak). 2018–2022 között a lopásokban is az első volt (100 ezer lakosra 2800–3300 eset). 2019 óta több fogvatartott van, mint ahány börtönhely. A börtönök túlzsúfoltsága 105 százalékos az Európa Tanács adatai szerint. Az Eurostat szerint 2021-től Svédország a top 4-ben van azok között az országok között, ahol a kitoloncolt migránsok leggyakrabban térnek vissza: 2020–2024 között számuk megnégyszereződött, évi közel 10 ezerre. A Svéd Bűnözésmegelőzési Tanács 2023-as jelentése szerint a külföldön születettek 2,5-szer, a két külföldi szülővel születettek háromszor nagyobb eséllyel követnek el bűncselekményt, mint az őshonos svédek.

Politikai következmények: késői ébredés

A 2022-es választásokon a bevándorlásellenes Svéd Demokraták másodikak lettek, és kívülről támogatják a kormányt. A Tidö-megállapodás prioritásként kezeli a bűnözés elleni harcot, megkezdődött a bandák pénzügyi hátterének felszámolása. A nagyobb kihívás:

Svédország példája intő jel: a multikulturalizmus erőltetése, a határok feladása és a bevándorlás kritikátlan támogatása beláthatatlan következményekhez vezet. A baloldali-liberális „nyitott társadalom” ígérete valójában a közbiztonság és a társadalmi béke összeomlását hozza. A határok védelme nem luxus, hanem szükségszerűség.

Nyitókép forrása: ATTILA KISBENEDEK / AFP

***