Tíz éve zajlott a röszkei csata, amely fordulóponttá vált a migrációs válságban. A magyar rendőrség erővel állította meg a határt áttörni próbáló tömeget, és ezzel szimbolikus üzenetet küldött: Magyarország képes megvédeni határait. Röszke a szuverenista politika jelképévé vált. Kovács András véleménycikke.
„Az a baj, hogy továbbmennnek. Ezért azt szeretném, hogy Magyarországon ne csak átutazzon több százezer menekült, hanem itt is akarjanak maradni, és mi tárt karokkal fogadjuk őket.” (Bede Márton 444.hu, 2015. szeptember 8, Röszke előtt)
10 évvel ezelőtt zajlott le a röszkei csata. Most gyorsan idézzük is fel, hogy pontosan mi történt a magyar-szerb határon a migrációs válság csúcsán. „A Magyarországra engedély nélkül belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd többen kővel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. A tömegzavargás résztvevői ledöntötték a határt védő kaput, és jogellenesen magyar területre léptek. Az illegális migránsokat láthatóan-hallhatóan többen is hergelték a szerb oldalon, és a több száz határsértőt csak rohamrendőrök, köztük a Terrorelhárítási Központ Röszkére vezényelt műveleti egységei segítségével sikerült megfékezni. A kaput betörő migránsok többségét kézitusában visszaszorították vagy önként visszamenekültek a szerb oldalra. Az összecsapás közben több tucatnyi magyar rendőr sérült meg, néhányat kórházba is kellett szállítani!”
Ezt is ajánljuk a témában
Császár Attila, a Hír TV egykori tudósítója munkatársaival épp akkor érkezett meg a helyszínre, mikor a déli határon tetőfokára hágott a hangulat, így részese lett annak a történelmi eseménynek, ami a röszkei csata néven vonult be a köztudatba, és immár a történelembe. Interjúnk.
Egy évtizeddel ezelőtt a magyar társadalom óriási többsége szembesült azzal, hogy az illegális migránsok távol állnak attól a baloldali-liberális média által közvetített idealista képtől, ami többek között a 444 szerzőjének írásából is sugárzott. Nem agysebészek, nem dolgozni és nem beilleszkedni akaró tömegek érkeztek Magyarországra és Európába akkor, hanem szervezett honfoglaló tömegek!
Kapcsolódó vélemény
Magyar Hírlap
Minden átokverte cikkük pontosan ugyanolyan, önmaga karikatúrája. A kietlen határvidéken táborozó menekültek mutogatják gumibot szántotta hátukat az újságírónak, és mesélnek arról, hogy a rendőröknél még a terroristák is jobbak.
Életerős, katonakorban lévő férfiak pedig a valóságban úgy is viselkedtek, ahogyan egy honfoglaló tömeg viselkedik, amikor egy ellenerővel találkozik, akkor ő is erővel lép fel. Ennek lett a jelképe a röszkei csata!
Röszke a nemzeti ébredés máig tartó példaképe lett! Most játszunk el azzal a történelmietlen gondolattal, mi történt volna akkor, ha a 10 évvel ezelőtt nem történik meg a „csata”. Ha abban a kiélezett helyzetben a magyar rendvédelmi szervek engednek a nyomásnak, és kinyitják a határt, akkor azzal a magyar állam bebizonyította volna, hogy képtelen megvédeni az ország határait, és képtelen ellenállni az illegális migránsok honfoglalásának.
Onnantól kezdve a szigorú bevándorláspolitika alapjai omlottak volna össze, és ezzel párhuzamosan a kormány is súlyos szimbolikus vereséget szenvedett volna.
A nyílt fegyverletételt követően bizony Magyarország pontosan abba a helyzetbe került volna, mint Németország, Ausztria, Svédország, vagy éppen Hollandia. Hiába érvelt volna a kormány azzal, hogy a migránsok Nyugatra akarnak menni, és mi csak továbbengedjük őket, de a nyugati kormányok könnyedén lesöpörhették volna az érveinket, mivel joggal mutathattak volna rá arra, hogy mi mégsem állítottuk meg ezt a tömeget. Szinte biztos, hogy idővel tízezrével küldték volna Magyarországra a nyugaton elfogott illegális migránsokat.
A kormány azzal, hogy feladta volna a határ megvédését súlyos bizalmi válságba süllyedt volna, és szinte biztos, hogy a 2018-as parlamenti választást is elvesztette volna.
Magyarország belesimult volna a brüsszeli, illegális migrációt támogató politikába, és megkezdődött volna az ország alapvető átalakulása. Mára pedig odáig jutottunk volna, ahol éppen a legtöbb nyugat-európai ország tart: egyre nagyobb méretű bűnözés és terrorizmus, párhuzamos társadalmak kialakulása, a migráció miatt elszabaduló költségvetési kiadások, valamint növekvő belső feszültségek.
De térjünk is gyorsan a valóságba ebből a riasztó jelenből.
Röszke a migrációs válság egyik jelképe lett, mind Magyarországon, mind Nyugaton.
Itthon a migráció elleni hatékony védekezés jelképe lett a határzárral együtt. Ezzel szemben a nyugati országok baloldali és liberális köreiben az egyik leggyűlöltebb magyar lépés lett. Pontosan ez a nap mutatta meg a „jóemberkedők” köreiben, hogy Magyarország „végleg kiíratkozott” a demokráciák köréből, és az Orbán-kormány ellen minden fellépés 100 százalékig indokolt. A mai napig ez egy eleven narratíva a nyugati országok többségében.
Ezt is ajánljuk a témában
Colin P. Clarke kutatási igazgató szerint a radikalizáció a tizenéveseket is súlyosan veszélyezteti Európában, és ez még csak a kezdet.
Ezzel párhuzamosan pedig Röszke kellett ahhoz is, hogy elinduljon egy közeledés a nyugat- és közép-európai Brüsszel- és migrációkritikus pártok között.
Ezek a politikai szereplők korábban tisztes távolságot tartottak egymástól, jelentős közeledésről nem lehetett beszélni. A 2015-ös válság teremtette meg azt az alapot, amivel az EU-s szintű szuverenista pártok horizontális együttműködése elindult, majd pedig 2024-ben létrejött a Patrióták Európáért szövetsége. Az utóbbi fejlemény pedig minden bizonnyal csak az első lépés volt egy még nagyobb szuverenista egység felé.
Mit is nyertek tőlünk Nyugatra azzal, hogy ott nem mentek tovább, hanem bizony maradtak?
Ezt is ajánljuk a témában
A Patrióták szíve közepe az osztrák–magyar–cseh közép-európai együttműködés, amelyhez a lengyeleket, a szlovénokat és a szlovákokat is várják. Kohán Mátyás írása.
Sokan a társadalom peremére szorultak, segélyekből és bűnözésből tengődnek valamelyik nagyváros no-go zónájában. Svédországban, Németországban vagy éppen Franciaországban is párhuzamos társadalmak jöttek létre, a többségitől eltérő jogrendszerrel. Megszaporodtak a terrortámadások, és sok városrészben az erőszak vette át az uralmat.
Felgyorsult az érintett országok iszlamizálódása, és éppen emiatt jelentősen nőtt az érintett országokban az antiszemita támadások száma. Itt tartunk 2025 őszén!
Mára a hangulat változása jól lemérhető, sőt parlamenti mandátumokban számszerűsíthető. Mindez azonban egyelőre csak a folyamat lassítására elég, de még nem történt meg a döntő áttörés.
Vajon hány terrortámadás, és erőszakos bűncselekmény kell ahhoz, hogy a közhangulat átbillenjen, és a nyugati társadalmak is felismerjék a valós érdekeiket?
Mikor fogja látni a többség, hogy a tömeges migráció éppen a saját életviszonyaikat fogja elpusztítani? Mikor fog ez aktív tevékenységbe átcsapni? Erre bizony nem tudok választ adni, de úgy tűnik, egyre közelebb van ez a pillanat!
Egy évtizeddel ezelőtt mi jól döntöttünk, és a magyar rendőrség megállította az erőszakos tömeget a déli határon. Nyugat-Európa rosszul döntött – elárasztotta a bűnözés és az erőszak.
Ám ezt a helyes döntést újra és újra meg kell hoznunk.
Aki egyszer beengedi őket, nem szabadul tőlük. Erre tanít a röszkei csata is!
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az egyetemeken a legrosszabb a helyzet.
Ezt is ajánljuk a témában
Többféle jelentése van a kifejezésnek, de az bizonyos, hogy a nyugati nyilvánosság nagy része következetesen hallgat az obskúrus, belépésre nem ajánlott városrészekről.
***
Nyitókép: Sóki Tamás – MTI
Az utcai tüntetések után egy felmérés is rávilágított arra, hogy a brit társadalom egyre nehezebben tűri az illegális migránsok jelenlétét.
Császár Attila, a Hír TV egykori tudósítója munkatársaival épp akkor érkezett meg a helyszínre, mikor a déli határon tetőfokára hágott a hangulat, így részese lett annak a történelmi eseménynek, ami a röszkei csata néven vonult be a köztudatba, és immár a történelembe. Interjúnk.
Révész Zsolt, a Hír TV egykori vidéki tudósítója 2015 tavaszától a saját szemével nézte végig, hogy miként eszkalálódott a migrációs válság a déli határon: hogy lett a 30-40 fős csoportokból több ezres emberáradat. Interjúnk.
Donald Trump, miután megérkezett skóciai négynapos látogatására, kemény szavakkal bírálta a brit kormányt és Európa migrációs politikáját.
A miniszterelnök politikai igazgatja egy tusnádfürdői panelbeszélgetésen felhívta arra is a figyelmet, hogy a globalisták neoliberális elképelésein alapuló együttműködések katasztrófákat hoznak.
Az előadóművésznek tankolni és ételre sem volt pénze néhány nappal ezelőtt.
Végtelenül unom az állandó önfényezést, ami ráadásul hamis.
Érkezniük kell lassan a fiataloknak.
