Volt svéd képviselő elárulta: ezért irigylik a svédek a magyar migrációs politikát

Mint ismert az elmúlt napokban éles konfliktus alakult ki Orbán Viktor magyar és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök között, ezzel kapcsolatban Erik Almqvisttal, egykori svéd parlamenti képviselővel készítettünk interjút. Almqvist ma már Magyarországon él, és első kézből tapasztalta meg mindkét ország migrációs politikáját. Beszélgetésünk során a svéd és a magyar megközelítések közötti markáns különbségeket elemezte, különös figyelmet szentelve a két ország közötti legutóbbi konfliktusnak.

Migrációs politikák: Svédország kudarca és Magyarország sikere

Almqvist szerint a svéd migrációs politika évtizedek óta rendkívül liberális és nagyvonalú, különösen az illegális bevándorlókkal és családtagjaikkal szemben.

– magyarázza. Ezzel szemben Magyarország szigorú bevándorlási szabályokat alkalmaz, amelyek csak azokat részesítik előnyben, akik képesek eltartani magukat és családjukat. Ez a megközelítés Almqvist szerint jelentősen csökkentette a magyar infrastruktúrára és társadalmi kohézióra nehezedő nyomást. A svéd integrációs erőfeszítések hatalmas összegek ellenére sem hoztak eredményt, mert hiányoztak az integráció alapvető feltételei. „Svédországban a nem nyugati bevándorlók körében nagy az igény a jóléti szolgáltatásokra, miközben kevesebb adót fizetnek, és jelentősen megterhelik a rendőrséget és az igazságszolgáltatást” – mutat rá Almqvist. Magyarországon ezzel szemben a történelmi tapasztalatok, például a roma kisebbséggel való együttélés, sikeres integrációs politikákhoz vezettek, amelyek a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe.

A svéd-magyar konfliktus háttere

A legutóbbi svéd-magyar konfliktus a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson nyilatkozataiból fakad, amelyek Magyarország migrációs politikáját és nemzeti szuverenitását kritizálták. Almqvist szerint azonban Kristersson nehéz helyzetben van: „A svéd miniszterelnöknek egy nagyon vékony vonalon kell egyensúlyoznia, mivel egyszerre kell fenntartania a liberálisok és a konzervatívok támogatását egy olyan országban, ahol a média és a közvélemény erősen baloldali-liberális beállítottságú.” 

Bár a svéd kormány az utóbbi két évben szigorúbb migrációs politikát vezetett be – részben a Svéd Demokraták konzervatív, patrióta párt nyomására –, a liberális intézmények és hatóságok továbbra is jelentős befolyást gyakorolnak. Almqvist hangsúlyozza, hogy Svédország migrációs politikája most paradigmaváltáson megy keresztül. Az új szabályok szigorítják a bevándorlási feltételeket, az állampolgárság megszerzését és a jóléti juttatásokhoz való hozzáférést, miközben növelik a hazatelepítési támogatásokat és keményebben lépnek fel a bűnözés ellen. „Ez a változás nem kis teljesítmény egy olyan országban, ahol a legutóbbi választásokon a szavazók 70%-a még mindig liberális vagy szocialista pártra voksolt” – teszi hozzá.

Ezzel szemben Magyarország már évtizedek óta olyan bevándorlási politikát folytat, amely a nemzeti érdekeket és a kulturális megőrzést helyezi előtérbe.

– mondja Almqvist.

Társadalmi hatások és kulturális identitás

A két ország közötti különbségek a társadalmi kohézióban és a közbiztonságban is megmutatkoznak. Almqvist szerint Budapest ma olyan biztonságos és élhető város, mint amilyen Stockholm volt gyermekkorában.

– jegyzi meg. Ezzel szemben Svédországban a magas bevándorlású területeken a bűnözés és a társadalmi feszültségek jelentős problémát okoznak. Magyarország nemzeti identitása és családcentrikus értékei mélyen áthatják a közintézményeket és a társadalmat. „Magyarországon nem kérdés, hogy létezik-e magyar kultúra vagy identitás, míg Svédországban évtizedekig az az elképzelés dominált, hogy a svédség csupán a lakosság aktuális értékeinek és normáinak összessége” – magyarázza Almqvist.

Tanulságok és tanácsok

Almqvist szerint a magyarok az elmúlt években egyre tudatosabbá váltak a tömeges bevándorlás veszélyeivel kapcsolatban, látva Nyugat-Európa problémáit. Svédországban a 2015-ös migrációs válság óta a baloldali-liberális elit elvesztette a narratíva feletti teljes kontrollt, ami lehetővé tette a jelenlegi kormány számára, hogy érdemben foglalkozzon a tömeges bevándorlás következményeivel. „Azt tanácsolnám Svédországnak, hogy folytassa a megkezdett reformokat, és tanuljon Magyarországtól, ahol a határok védelme és a kulturális megőrzés sikeresen minimalizálta a társadalmi feszültségeket” – mondja.

A svéd-magyar konfliktus kapcsán Almqvist úgy véli, hogy a svéd miniszterelnök kritikája részben a hazai politikai nyomásból fakad, de a svéd kormány lépései – például a szigorúbb bevándorlási szabályok – azt mutatják, hogy Svédország lassan, de biztosan közeledik a magyar modellhez. Almqvist szerint míg Magyarország sikeresen megőrizte társadalmi kohézióját és nemzeti identitását szigorú migrációs politikájával, Svédország csak most kezd kilábalni a liberális kísérletek évtizedeiből. „Bár a svéd kormány még messze van a teljes szuverenitástól, a jelenlegi irány biztató, és remélem, hogy a következő választásokon folytatódhat ez a tendencia” – zárja gondolatait Almqvist.

Nyitókép forrása: ATTILA KISBENEDEK / AFP

***