Orbán Viktornak lett igaza: no-go zónák és erőszakhullám lett a multikultizás ára Svédországban

Ahogy azzal a Mandineren is foglalkoztunk, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a közelmúltban Magyarországot bírálta a jogállamiság hiánya miatt. Válaszul

Svédország bűnözői statisztikáira – és a Die Weltre – hivatkozva Orbán Viktor kiemelte az alábbi trendeket: 

• a svéd bűnözői hálózatok gyerekeket használnak fel gyilkosságokra, abban a tudatban, hogy az igazságszolgáltatás nem fogja őket felelősségre vonni,
• több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosságért, családjaik félelemben élnek.

A nemzetközi sajtó rendszeresen beszámol Svédország gyors hanyatlásáról, amely Európa egyik legbiztonságosabb helyéből egy erőszakkal, rendetlenséggel és következmények nélküliséggel sújtott országgá vált. Ahogy a migráció, úgy a káosz és törvénytelenség sem ismer határokat Svédországban. Hiába akarja a svéd elit – köztük az elvileg konzervatív miniszterelnök –  szőnyeg alá söpörni a problémát az MCC Brussels egy korábbi jelentése is egyértelműen mutatja, mekkora a baj Svédországban. 

Göran Adamson szociológus professzor elemzés részletesen feltárja, hogyan változott át a homogén társadalom egy erőszakos, polarizált közösséggé a tömeges bevándorlás következményeként. A Multiculturalism in Flames – Sweden's Rude Awakening című tanulmány nem csupán statisztikákat sorol fel, hanem a társadalmi kohézió összeomlásának mélyebb okait boncolgatja. 

A homogén Svédország vége: egy gyilkos ideológia diadala

Adamson a bevezetőben idézi Tage Erlandert, a svéd szociáldemokrata miniszterelnököt, aki 1965-ben még „szerencsésnek” nevezte a svédek homogenitását. Ez a konszenzus azonban a 70-es években kezdett megrepedezni, amikor a kormány hivatalosan is a multikulturalizmus felé fordult. A professzor hangsúlyozza: ez az ideológia nem csupán a toleranciát jelenti, hanem aktívan elősegíti a kulturális különbségek hangsúlyozását, ami végül szétzilálta a társadalmi egységet.

A valóság gyorsan utolérte az idealizmust. Malmö, a bevándorlók által erősen érintett város, ma már a probléma szimbóluma: 2008-as Rosengård-i zavargások, 2013-as Husby-féle éjszakai fosztogatás, és a 2022-es húsvéti lázongások mind-mind a multikulturalizmus árnyoldalait mutatják.

Adamson statisztikákkal támasztja alá:

Az erőszakos bűnözés robbanásszerűen nőtt:

2017 óta évente több mint 300 lövöldözés, Stockholm fegyveres gyilkossági rátája pedig Londonénál 30-szor magasabb.

A teljes jelentés elérhető az MCC Brussels oldalán. 

Nyitókép forrása: Jonathan NACKSTRAND / AFP

***