Elképesztő összegeket költött és költ jelenleg is az Európai Unió. Az uniós pénzek hétköznapi szemmel nézve teljesen felesleges, vagy épp megmagyarázhatatlan területekre folynak el világszerte a nyilvánosságra hozott NGO-lista alapján. A Mandiner sorozatban mutatja be a furcsa támogatásokat.
Iszonyatos pénzeket, több milliárd eurót költ látszólag teljesen felesleges dolgokra, vagy a kontinensről nézve érthetetlen területekre az Európai Unió. A különböző NGO-kon keresztül sok százmillió euró folyik el például furcsa afrikai és közel-keleti projektekre. Leszögeznénk, a támogatások jelentős része valóban érthetőnek és fontosnak tűnik, de ezek mellett szép számmal sorakoznak olyanok is, amelyeknek célját sokadik olvasásra is nehéz felfogni. Sorozatunk első részében az uniós pénzek világszerte megfigyelhető nagyon furcsa mozgásait, a másodikban pedig az Ukrajnába juttatott támogatásokat vettük górcső alá.
A Patrióták Európáért frakció honlapjára töltötte fel a több mint 37 ezer szerződést, amelyek jelentős részét már vagy egészében, vagy még csak részben hívták le a kedvezményezett NGO-k, azaz nem kormányzati szervezetek. Ezek a civil tömörülések meglehetősen sokszínű témákra igényeltek és kaptak is pénzt a vizsgált 2019 és 2023 közötti időszakban. Bár sokuk neve mellett még nulla áll az eljuttatott összegnél, mivel a legtöbb projekt 2027-ig fut, így könnyen elképzelhető, hogy a további pénzlehívás csak idő kérdése.
A rengeteg szerződésből a teljesség igénye nélkül bogarásztuk ki azokat, amelyek vagy közvetlenül, vagy közvetetten jutottak, illetve jutnak el a háborúban álló országba. Ezek között van olyan, amelyeket a harcok miatti helyreállításhoz kértek a különböző civil szervezetek, mások mögött viszont már érdekesebb célok húzódnak meg.
A Nius.de című lap listája szerint összesen 72 millió euró (28,5 milliárd forint) került Ukrajnába uniós támogatású projektekre az elmúlt években, a honlapon közel 300 projektet listáztak ki. Ez természetesen azon a több milliárd eurón kívül, amelyeket az EU direkt adott a háborúban álló országnak, vagy pedig más tagállamok biztosítottak Kijevnek.
Így is lehet találni bőven csemegét, a szerződések egy vaskos része ugyanis már a háború 2022. februári kirobbanása utáni időszakra tehető és még hosszú évekig lehet majd lehívni pénzeket.
Például abból a 8 millió euróból (3,2 milliárd forintból), amelyet az élelmiszerbiztonságra fordíthat az ukrán mezőgazdasági konföderáció, eddig viszont még csak alig 150 ezer eurót (59 millió forintot) hívtak le. Ennél jóval többet, több mint 4 millió eurót (1,6 milliárd forintot) viszont elköltöttek már az ukrán cégek uniós közös piacára való integrációjára.
Ezt is ajánljuk a témában
Amikor Brüsszel az ukrán csatlakozást erőlteti, akkor minden uniós termelő megélhetésével és az EU élelmezésbiztonságával játszik – mondta Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Egymillió euró (395 millió forint) ment el az ukrán külső kommunikáció segítésére és az ukrán országimázs népszerűsítésére a háború alatt.
Az orosz háborús bűnök felderítésére 1,1 millió eurót (435 millió forintot) ítéltek meg az Igazság vérebei nevű NGO-nak, tavaly január elseje óta viszont még egy centet sem hívtak le az összegből.
Az ukrán média régóta lélegeztetőgépen van, külföldi támogatások nélkül nem is nagyon tudnának üzemelni. Az ukrajnai filmiparra is sok százezer eurót biztosított az Európai Unió, de konkrét portálok is megtalálhatók a kedvezményezettek között. Az Ukrinform például több mint 860 ezer eurót (340 millió forintot) kapott támogatásként két év alatt. A HROMADSKE.TV szintén lehívott 480 ezer eurót (170 millió forintot).
Ezt is ajánljuk a témában
12 hónapja maradt Ukrajnának, hogy lehívja a teljes, 50 milliárdos keretet az Ukrajna-tervből.
Nehezen értelmezhető az a 900 ezer eurós (355 millió forintos) keret is, amelyet ukrán influenszerek támogatására állítottak fel. Több ilyen tétel is található a listán, ugyanekkora összeggel, a legtöbből még egy centet sem hívtak le, míg egyet teljes egészében elhasználták.
A listán még háború előtti szerződések is szerepelnek. Például 2020 és 2021 között az Unió 60 ezer euróval (24 millió forinttal) fektetett be az ukrán identitás felfedezésébe. 46 ezer euróval (18 millió forinttal) pedig a kijevi filmfesztivált támogatták meg.
Az ukrajnai e-sportolóknak 2021-ben 360 ezer eurót (142 millió forintot) ítéltek meg, de ennek még 10 százalékát sem hívták le.
A listán szerepelnek olyan tételek is, amelyek más tagállamokhoz vannak beírva, de mégis Ukrajnának nyújtott támogatást jelentenek. Például franciaországi szervezeteknek több millió eurót juttatott Brüsszel, hogy a frontvonal közelében élőket, vagy a sajtószabadságot segítsék Ukrajnában.
Szintén több millió euró érkezett Ukrajnába osztrák, német, cseh, dán, belga, lengyel, olasz és más országok NGO-itól is.
Ezektől magyar szervezetekhez is érkezett pár ezer euró, hogy az itt lévő ukrajnai menekült gyerekek sportolását segítség, támogassák.
Érdekesség, de még amerikai szervezeteknek is utalt másfél millió eurót az EU, hogy azok támogassák az ukrán civileket. Spanyolországban pedig a Romániában és Lengyelországban élő ukrajnai menekültek gender-ügyeinek támogatását tartották fontosnak, amire már több százezer eurót költöttek. 70 ezer euróval (28 millió forinttal) pedig ukrán történetekről szóló képregényeket is finanszíroztak. Svájcban pedig az EU-tagállamokban az Ukrajnáról kialakult képet kutathatták, de erre a projektre végül nem hívtak le pénzt.
Nagy-Britannián keresztül legalább aknamentesítésre kapott Ukrajna 4 millió eurót (1,6 milliárd forintot).
Ezt is ajánljuk a témában
A pénzből hosszútávú befektetést terveznek.
Érdekesség, de a 37 ezer szerződésről szóló lista több tétele szerint is jutottak uniós pénzek orosz NGO-khoz, vagy legalábbis más szervezeteken keresztül Oroszországba. 2019 óta csaknem 9,4 millió eurót (3,7 milliárd forintot) utaltak át így, ám a projektek nevei ki vannak takarva a felsorolásból.
Sorozatunk befejező részében a magyarországi NGO-knak juttatott uniós támogatásokat nézzük át.
Ez akár leleplezésnek is beillik.
A Reuters ismertette a döbbenetes számokat.
„Ez a legjobb módja annak, hogy megváltoztassuk Vlagyimir Putyin orosz elnök számításait” – fogalmazott Mark Rutte.
Az orosz elnök újságírói kérdésre elárulta, hogy nem érné őket váratlanul, ha Európa háborút indítana ellenük.
A német külügyminiszter szerint Ukrajnának a békéért akár területi veszteségeket is vállalnia kell.
Szakértők szerint a Tisza-adócsomag terhelné a vállalkozásokat, a nyugdíjasokat, és részben fizetőssé tenné a gyermekek egészségügyi ellátását.
Keleti szomszédunk ütheti el hazánkat egy régóta várt autóipari beruházástól.
A magyar V4-elnökség üzenete egyértelmű: „Versenyképes Visegrád” – a tagországok együttműködése megkerülhetetlen Közép-Európa gazdasági erősödéséhez, növekedéséhez.
