Akár Macron bukását és új parlamenti választást is hozhat a francia kormányválság a szakértő szerint

Franciaország ismét politikai válságba süllyedhet: François Bayrou miniszterelnök szeptember 8-ára bizalmi szavazást kért saját kormánya ellen, miután a kabinet a nyár folyamán egy 43,8 milliárd eurós megszorító csomagot terjesztett a parlament elé.

A lépés drámai gyorsasággal érkezett: a szavazásra még a parlament hivatalos őszi ülésszakának kezdete előtt sor kerül, alig két nappal a szeptember 10-re meghirdetett országos sztrájkhullám előtt.

Bayrou a Politicónak úgy fogalmazott:

A miniszterelnök arra számít, hogy a képviselők legalább a pénzügyi helyzet súlyosságában egyetértenek majd, és támogatni fogják a kabinet intézkedését, ám a politikai realitások inkább a bukást jelzik előre.

A pártok kormányváltást akarnak

Az ellenzék szinte teljes egységben sorakozott fel a kormányfővel szemben. A baloldali radikális Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) és a jobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) vezetői, köztük Marine Le Pen, már jelezték:

A mérleg nyelvét a Szocialista Párt (Le Parti Socialiste) jelenthetné, de Olivier Faure pártelnök a Le Monde-nak adott interjúban világossá tette:

Fellegek a pénzügyek egén

A helyzet súlyosságát gazdasági tényezők is fokozzák:

Ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint idén elérheti a GDP 116,3 százalékát. A költségvetési hiány és a politikai bizonytalanság miatt a francia 30 éves kötvények hozama 14 éves csúcsra, 4,42 százalékra emelkedett, a 10 éves állampapírok hozama pedig március óta nem látott szintre ugrott.

Eric Lombard pénzügyminiszter figyelmeztetett:

Szavai arra utaltak, hogy Franciaország akár az IMF segítségére is rászorulhat, ami példátlan lenne a modern francia történelemben.

Bayrou tehát egy éven belül már a második francia miniszterelnök lehet, akit bizalmatlansági indítvánnyal buktatnak meg.

Elődje, Michel Barnier decemberben kényszerült távozásra, mert nem tudta keresztülvinni a közkiadások csökkentését. A mostani válság nyilvánvalóvá tette: Franciaország nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is a szakadék szélén táncol.

A kisebbségi kormány átka

– árulta el megkeresésünkre a helyzettel kapcsolatban Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékének adjunktusa.

A szakértő egyértelművé tette: „Ennek természetesen az az oka, hogy 2024 óta nincsen semmilyen többség a francia parlamentben. Minden kormány kisebbségben kormányoz, a törvényhozás alsóháza pedig nagyjából három blokkra oszlik.”

Szerinte igen kicsi a valószínűsége annak, hogy François Bayrou szeptember 8-áig kellő számú támogatót állítson maga mögé. A miniszterelnök célja jelenleg nem is ez, hanem, hogy növelje a tartózkodók számát:

A piaci szektor nyugtalan

Eric Lombard pénzügyminiszter IMF-re vonatkozó kijelentésével kapcsolatban Soós Eszter Petronella megjegyezte, hogy a politikus azóta pontosította az álláspontját, és jelezte: szerinte „nincsen olyan veszély, hogy Franciaország nemzetközi szervezetre szoruljon”.

A szakértő szerint ugyanakkor tapintható a francia államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos félelem, illetve az is sokakban vet fel kérdéseket, hogy a kiigazítás miként érinti majd a vállalkozásokat. Mint fogalmazott:

Megszűnhet a politikai patthelyzet?

Soós Eszter Petronella arra is kitért, hogy „egy friss felmérés szerint a pártok százalékos támogatottsága nagyon hasonlít ahhoz, amit tavaly a nemzetgyűlési választás során láttunk”, ám ez csak a kiindulópont:

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogyha Emmanuel Macron új miniszterelnököt próbál kinevezni, akkor Franciaországnak várhatóan ismét egy kisebbségi kormánya lesz. Erre nézve is vannak találgatások:

Ugyanakkor hozzátette:

Nem biztos, hogy Macron kitölti a ciklust

Bármelyik forgatókönyv valósuljon is meg, a magas államháztartási hiány, a 110 százalék feletti államadósság és az egyre súlyosabb a kamatteher továbbra is megoldandó feladatként tornyosul majd a következő politikai vezetés előtt. Hogy ennek miként tud nekiugrani a francia társadalom, az Soós Eszter Petronella szerint nagyban függ attól, hogy mi történik szeptember 8-án, illetve, hogy az elnök kiírja-e az új választást:

Azzal kapcsolatban, hogy a mostani válság milyen hatással lehet a 2027-es francia elnökválasztásokra, a szakértő arra is emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron jövőre már nem indulhat újra a posztért, így legfeljebb a pártja jelöltjeinek esélyét befolyásolhatják a mostani viszonyok.

„Ugyanakkor a sajtó kis valószínűséggel, de létező forgatókönyvként kezeli az elnök esetleges lemondását is” – hangsúlyozta, hozzátéve: 

Soós Eszter Petronella leszögezte: „A mostani politikai válság alapvető eredője ugyanis a kisebbségi kormányzás. Amennyiben ez a kis valószínűségű forgatókönyv nem valósul meg, a pártok részben azzal fogják tölteni az idejüket, hogy egymást tegyék felelőssé a politikai instabilitás kialakulásáért.”

***

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP