Nem csak a magyarok hoztak jó döntést 2024-ben, és ennek mindenhol meglesz a következménye

Nyitókép: Heiko Rebsch / AFP

2024 emlékezetes évként vonul be a történelembe, hiszen a világ politikai térképe tavaly alapjaiban kezdett átalakulni. 

Példátlan bizalomvesztés a modern demokráciák történetében

Több mint száz ország tartott választásokat, köztük a legnépesebb nemzetek, például India, az Egyesült Államok, Brazília és Oroszország, míg Európa júniusban az Európai Parlament új összetételéről döntött.

A globális választási hullám azonban nem csupán a demokrácia ünnepét hozta el, hanem komoly figyelmeztetést is a politikai vezetők számára. Egy megdöbbentő trend bontakozott ki:

Az adatok szerint a demokratikus országok több mint 80 százalékában csökkent az éppen kormányzó pártok támogatottsága, még akkor is, ha hatalmon maradtak. Ez a mértékű bizalomvesztés példátlan a modern demokráciák történetében.

Mi vezetett ehhez az átrendeződéshez? Elemzők szerint a politikai bizonytalanságot a globális gazdasági kihívások, az infláció, a társadalmi elégedetlenség, valamint a környezetvédelmi és migrációs problémák gerjesztették. Magyarán

2024 a politikai stabilitás évének indult, ám az év végére kiderült: a régi szabályok már nem működnek. Ez az év nemcsak a választások számában, hanem azok drámai következményeiben is történelmi jelentőségű marad.

Globális jelentőségű választások

Az Európai Unió júniusi parlamenti választásai az unió történetének egyik legjelentősebb politikai átrendeződését hozták. Bár az Európai Néppárt (EPP) megtartotta vezető pozícióját, a liberális Renew Europe és a szociáldemokrata frakciók gyengültek. 

Magyarország szempontjából az új összetétel egyszerre jelent kihívásokat és lehetőségeket. Orbán Viktor szerint a választási eredmények az európai polgárok változás iránti igényét tükrözik, különösen a migráció, a szuverenitás és a gazdasági kérdések terén. A miniszterelnök kiemelte, hogy a Patrióták megerősödése teret nyithat az uniós politikák módosítására. 

Az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása nemcsak az amerikai politikai tájat formálta át, hanem globális szinten is jelentős változásokat vetít előre.

Orbán Viktor szerint Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki pozícióba és a vele ápolt jó személyes kapcsolat lehetőséget kínál Magyarország számára, hogy javítsa az elmúlt években megromlott amerikai-magyar viszonyt. Kiemelte, hogy egy ország külpolitikájának az kell legyen a célja, hogy barátokat szerezzen a világban, és Magyarország ennek érdekében széles körű kapcsolatrendszert alakított ki Kínától Törökországon és Oroszországon át Izraelig.

Példa erre az elmúlt években hiányzó, a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, ami visszavetette az amerikai befektetéseket Magyarországon. Az új kapcsolat lehetőséget teremt a fair vízumrendszer és a gazdasági együttműködés helyreállítására, ami növelheti az amerikai tőke jelenlétét Magyarországon. 

Oroszországban Vlagyimir Putyin ismét megerősítette hatalmát a márciusi elnökválasztáson, a szavazatok több mint 75 százalékát megszerezve. Az orosz politikai stabilitás ugyanakkor fenntartja a feszültségeket az EU és Moszkva között, értelemszerűen az ukrajnai háború és az energiapolitikai viták miatt. 

Szomszédos országok választásai

Ausztria szeptemberi parlamenti választásain az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) győzelme új fejezetet nyitott az ország politikájában. A párt hangsúlyozza a nemzeti szuverenitást és kritikusan viszonyul az uniós központosító törekvésekhez, ami Magyarország számára kedvező politikai partneri viszonyt jelent – már ha kormányra engedik őket.

Szlovákiában, a május 15-i merényletkísérlet után,  Robert Fico pártja, a Smer-SD, 23 százalékkal nyerte meg a szeptemberi parlamenti választásokat, ami vegyes érzelmeket váltott ki Magyarországon. 

Bár Fico pragmatikus politikája stabilizálhatja a gazdasági együttműködést, a Magyar Szövetség párt parlamentből való kimaradása hátrányosan érinti a szlovákiai magyar közösség érdekképviseletét. A kisebbségi jogok érvényesítése és a magyar-szlovák kapcsolatok javítása továbbra is kiemelt kihívást jelent.

A 2024-es romániai választások mind az elnökválasztás, mind a parlamenti választások terén komoly kihívásokat és változásokat hoztak.  Az elnökválasztás első fordulóját novemberben tartották, amely során Călin Georgescu független jelölt, szélsőséges, oroszbarát nézetekkel vádolt politikus az első helyen végzett. 

Az eredményeket azonban később érvénytelenítették nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, így az elnökválasztást újra kell majd tartani. A helyzet fokozta a politikai feszültséget az országban, és rávilágított a román demokrácia előtt álló biztonsági és politikai kihívásokra.

Az RMDSZ célja a magyar közösség érdekeinek hatékony képviselete, miközben a magyarellenes retorika továbbra is megnehezíti a romániai magyarok helyzetét. Az új kormány megalakulása stabilitást hozhat, de a politikai polarizáció továbbra is kihívás.

Hazánkat érintő egyéb választások

Az Egyesült Királyság júliusi parlamenti választásain a Konzervatív Párt, amely 14 éve irányította az országot, történelmi vereséget szenvedett és a Munkáspárt elsöprő győzelmet aratott, mindez irányváltást hozott a brit politikában. 

A brit külpolitika irányváltása az EU-val való kapcsolatokra és az energiabiztonságra is hatással lehet.

Németország szeptemberi tartományi választásain az Alternatíva Németországért (AfD) előretörése komoly vitákat váltott ki. Türingiában a szavazatok 32 százalékával győzött, míg Szászországban 30 százalékkal a második helyen végzett. Ugyanebben a hónapban Brandenburgban az szocialista SPD szoros versenyben, 31 százalékos eredménnyel megőrizte vezető pozícióját, de az AfD itt is jelentős támogatottságot szerzett.

Ugyanakkor a német politikai polarizáció destabilizáló hatással lehet az unió belső kohéziójára.

A március 31-én tartott török önkormányzati választások jelentős politikai átrendeződést hoztak Törökországban. A legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata-kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) történelmi győzelmet aratott, megszerezve az irányítást több nagyváros, köztük Ankara és Isztambul felett, amelyek korábban hosszú ideig a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezében voltak. 

Az ukrajnai elnökválasztást eredetileg március végén kellett volna megtartani, de a háborús helyzet miatt bizonytalan, mikor kerülhet sor rá. A választások elhalasztása kérdéseket vet fel a kormány legitimitásával kapcsolatban, de az alkotmány kimondja, hogy hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani. 

Az ezzel kapcsolatos vita időről időre felszínre kerül, amire Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november végén reagált. Az elnök hangsúlyozta, hogy először igazságos békére van szükség, és csak ezt követően lehet a választásokról tárgyalni.