Miért szavazna egy erdélyi magyar a szélsőségesen nacionalista román jelöltre?

2024. december 06. 05:52

A klerikofasiszta Călin Georgescu semmi jót nem ígér a magyaroknak, mégis vannak, akiket elbűvölt az állítólagos „szuverenitáspártisága”. Meg még pár dolog. Mutatjuk!

2024. december 06. 05:52
null
Veress Csongor Balázs

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP

***

Romániában a szavazatok 99,5 százalékos feldolgozottsága alapján meglepetésre a szélsőjobboldali Călin Georgescu, akit az előzetes elemzések esélytelennek tartottak, behozhatatlan előnnyel, első helyen jutott be az elnökválasztás második fordulójába. Georgescu a diaszpórában is győzni tudott. A progresszív Elena Lasconi, az Mentsétek meg Romániát Szövetség  (USR) jelöltje, a második helyet szerezte meg az első fordulóban.

Az összesített eredmények szerint Călin Georgescu 2 120 404 szavazatot (22,94%), míg Elena Lasconi 1 772 503 szavazatot (19,18%) kapott. A két jelölt december 8-án méri össze erejét a második fordulóban.

A Kreml közleménye szerint nem ismeri Călin Georgescu világnézetét, hiába nevezik őt oroszpártinak – számolt be a Reuters. Az ügynökség Georgescut „szélsőjobboldali és NATO-kritikus független jelöltként” említi. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője, kijelentette, hogy Moszkva keveset tud Georgescu nemzetközi politikai nézeteiről, de a jelenlegi román vezetést Oroszországgal szemben ellenségesként értékeli.

Elemzők szerint a választási eredményeket leginkább a gazdasági nehézségek, a megélhetési költségek növekedése, valamint a hagyományos pártok korrupciója befolyásolta. A szélsőjobb ügyesen aknázta ki az állami intézmények iránti általános bizalmatlanságot és a társadalmi elégedetlenséget.

Ezt is ajánljuk a témában

Ez a minta más európai országokban is megfigyelhető, ahol a szélsőjobb megerősödött. 

Romániában azonban a szélsőjobboldali előretörést nem lehet megérteni úgy, hogy nem vesszük figyelembe az ortodox egyház befolyását és a legionárius mozgalom hagyatékának normalizálását.

Az ortodox egyház jelentős szerepet játszik Georgescu támogatásában. A TikTokon terjedő videóival nemcsak széles közönséget ért el, hanem az egyházi szertartások nyelvezetét idéző retorikájával is megszólította a választókat.

A legionárius mozgalom – amely a Vasgárda néven vált ismertté – a mai napig hatással van a román szélsőjobbra. Bár a mozgalom hivatalosan be van tiltva, szellemi öröksége tovább él, és a társadalom egy része szimpatizál vele. A legionárius múlt iránti nosztalgia jelen van a közbeszédben és a kultúrában, beleértve a könyvesboltok kínálatát és a közösségi média tartalmait is.

A szélsőjobb előretörésében a média szerepe is jelentős. Az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) például profitált abból, hogy a mainstream sajtó nem vont „vesztegzárat” köréjük, sőt, az ortodox egyház által gerjesztett félelmek és identitásvédelmi retorika is hozzájárult támogatottságuk növekedéséhez.

A választások eredményét sokan egyfajta „ébredésként” értelmezik. Călin Georgescu támogatói, köztük a Fiatal Emberek Pártja (POT) elnöke, a vasárnapi eredményeket spirituális jelentőségűnek tartják. Ana Maria Gavrila, a POT vezetője, Krisztusnak mondott köszönetet a választási sikerért, és háromnapos böjtöt hirdetett hálája jeléül.

Ez a választás nem csupán politikai, hanem kulturális és vallási kérdéseket is felszínre hozott, amelyek mélyen meghatározzák Románia jelenlegi és jövőbeli politikai irányát.

Ezt is ajánljuk a témában

Călin Georgescu már évekkel ezelőtt kifejtette elképzeléseit Románia jövőjéről és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nézeteiről. Kilenc évvel ezelőtt, Curtea de Argeșen tartott előadásában is hangoztatta, hogy szerinte a román nép az ősei nyelvét, a román nyelvet beszéli, és nem tűrheti el sem idegenek, sem kisebbségek sértéseit.

 Az államfőjelölt szerint a nemzeti kisebbségek ne követeljenek jogokat, mivel Románia biztosítja számukra a földet és a vizet.

Georgescu úgy véli, hogy a külföldieknek és a kisebbségeknek tiszteletben kell tartaniuk a román népet és törvényeit, valamint nem kérhetnek különleges kedvezményeket diszkriminációra hivatkozva. „Nem Romániának van szüksége a kisebbségekre és a külföldiekre, hanem nekik van szükségük Romániára, mert földet és vizet biztosítunk számukra” – mondta.

A szélsőjobboldali nézeteket képviselő Georgescu december 8-án méri össze erejét az Európa-párti Elena Lasconival az államfőválasztás második fordulójában. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyaránt az USR jelöltjét támogatja a választáson.

De miért szavazna egy erdélyi magyar egy szélsőséges román jelöltre?

A fentebb bemutatottak ellenére mégis léteznek olyan magyarok, akik Călin Georgescu neve mellé fogják nyomni a pecsétet. 

Az ő szemükben a liberális Elena Lasconi maga a szivárványszínű patás ördög.

Bár az erdélyi magyar közösség általában nem támogat szélsőséges román jelölteket, egyes magyar csoportok körében Călin Georgescu népszerűsége mégis megfigyelhető. 

Ezek a csoportok gyakran osztanak meg úgymond alternatív nézeteket, például vírustagadó vagy oltásellenes álláspontokat, és hajlamosak hinni különféle összeesküvés-elméletekben.

Georgescu kampányának sikeréhez jelentősen hozzájárult a TikTokon való aktív jelenléte, ahol rövid, figyelemfelkeltő videókkal szólította meg a fiatalabb generációkat és az említett „alternatív nézeteket” vallókat. Egyes elemzők szerint kampányában több száz hamis fiókot is felhasználhattak a támogatottság növelése érdekében.

Az erdélyi magyarok körében tapasztalható Georgescu iránti szimpátia részben abból is fakadhat, hogy Georgescu egy 2022-es interjúban kifejezte Orbán Viktor iránti hódolatát. Ez persze nem akadályozta meg olykor magyarellenes álláspontja kifejtésében. Mindemellett az általa felvett békepárti és NATO-ellenes póz is vonzó lehet azok számára, akik ez alapján a néhány megszólalás alapján úgy gondolják, Georgescu nem is mond olyan nagyon mást, mint amit ők is gondolnak.

Nemrég lapunknak Pászkán Zsolt erdélyi politikaelemző kifejtette: Georgescu sikere az, hogy mindenkinek azt az üzenetet juttatja el, amit az adott csoport örömmel befogad; ilyen módon a „dák piramisok” és az „ősi föld” retorikája rezonál a szélsőséges sovinisztáknál, az oltásellenesség az alsóbb néprétegekben, s a  „szuverenitás” akár a magyaroknál is.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a támogatói csoportok gyakran egyfajta véleménybuborékban élnek, ahol az alternatív nézetek és összeesküvés-elméletek erősítik egymást, és kevésbé találkoznak a mainstream információkkal. Ez a jelenség hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes erdélyi magyarok támogatják Georgescut, annak ellenére, hogy szélsőséges nézetei ellentétesek a közösség általános érdekeivel.

A közösségi médiában, különösen a TikTokon, Georgescu támogatói között találhatók olyanok, akik erőszakos válaszlépésekkel fenyegetik azokat, akik nem azonosulnak az elnökjelölt nézeteivel.

Összességében tehát, bár az erdélyi magyar közösség elsöprő többsége valószínűleg nem támogatja Călin Georgescut, egyes csoportok körében – különösen azok között, akik alternatív nézeteket vallanak és véleménybuborékokban élnek – valamelyes népszerűsége mégis megfigyelhető. 

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hollai
2024. december 06. 16:23
és még mindig : Az elnök és a párhuzamos parlamenti választások előtt, szinte pánikhangulat uralkodott a magyarság körében, az RMDSz megriadva kérte választóit, hogy szavazzanak a szövetségre, mert a román szélsőségesek előretörtek, nő a magyar gyülölet stb. A pániknak meg lett az eredménye, prima, múlt vasárnap elinduitak a magyarok az urnák felé, bent vagyunk a parlamentben, szóhoz jutunk majd a minket is éríntő kérdésekben, talán még a kormányban is helyet kapunk. De könyorgöm, ne hisztizünk, maradjunk nyugodtan, mert a román szélsőjobb nem fog a világon,de a mi életünkön se, sokat változtatni.
Hollai
2024. december 06. 16:22
tovább: Vannak sznházaink, iskoláink,könyveket adunk ki, van egy magyar nyelvú média, ( gyengült az anyaországi támogatás), szóval,ha ez megmarad,és ez tőlünk függ,akkor minden rendben lesz. Pár nap múlva, nagy részben a magyar külpolitikának köszönhetően, Románia belép a schengeni övezetbe, szabad lesz az átjárás a két ország között,ez biztosan javítja a kapcsolatokat!
Hollai
2024. december 06. 16:22
foltatása a cikknek: Maradjunk a tényeknél. Mikor elhagytam Erdélyt és nyugatra emigráltam, a múlt század hetvenes éveinek közepén, a romániai magyarok száma kétmillió lélek körül volt, bár a hivatalos statisztika kevesebbet mondott.A valódi szám, az összlakossághoz mérten, nagyjából megközelítette a 10 %.ot. 1945-ben mint gyermek kerültem Aradra, és a város még magyar város volt. Átéltem a Gh.Dej korszakot,a politikai üldözéseket,aztán a Ceausecu éra éra magyar üldözései következtek, a rendszerváltást már nem vártam meg. Miért írom most ezeket a sorokat, miért a visszaemlékezés? Mert akkor többen voltunk de sokkal rosszabb volt, mint ma, mikor már csak 6 %-os magyarságról beszélünk az országban, de a helyzet nem olyan tragikus, mint annak idején. Legyünk ősznték, ma nem üldözik a magyarokat,nem gylkolnak minket,mint pl.a zsidókat hazájukban.
Hollai
2024. december 06. 16:20
itt a cikk részletekben: A román valóság.(Mit mondanak a tények. ) Izgallmas éve volt Romániának, és még nincs vége. Választások, választásokat követtek, és mindenki jelentős politikai változásokat jósol. Persze ez mindig is így volt, ha egy országban nem mennek rendben a dolgok, a nép elégedetlen, akkor a politika változásától remélik a jobb jövőt.Szomorú és kiábrándító,hogy globalizált világunkban, a kis országok jövéje erősen függő a világ eseményeitől, jelenünkben ezt különösen érezzük,hiszen háborúk dúlnak évek óta, és a Világbéke régen nem volt ilyen veszélyben mint manapság. Visszatérve Erdélybe, a romániai magyarság helyzete is fontos kérdések megfelelésére, talán aggoidalmakra is okot adhat,hiszen az ország politikai erőviszonyai jelentősen változhatnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!