A Magyarország és Románia közötti viszonyról, illetve az erdélyi magyarok helyzetéről kérdeztük Asztalos Csabát, a bukaresti székhelyű Országos Diszkriminációellenes Tanács (románul röviden: CNCD) elnökét.
Nyitókép: Drakukával kampányoló AUR-osok (fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP)
Asztalos Csaba, a román Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint szerint jó, hogy párbeszéd van a két ország között a miniszterelnökök és a külügyminiszterek szintjén is. „Az elmúlt két évben már három találkozó volt, ami egy nagyon pozitív dolog.
Ugyanakkor, ami a külpolitikai pályát illeti, a két ország részben más utakat jár,
de vannak közös nevezők, mint az energiapolitika, a gazdasági együttműködés, a szállítás. Ezekben a két ország jól együttműködik, és ebben közrejátszott az RMDSZ is. Főleg Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akinek jó kapcsolata van a jelenlegi román miniszterelnökkel és nyilván a Magyarország miniszterelnökével is” – mondja lapunknak a romániai magyar hivatalvezető. „Akét ország kapcsolata mindig akkor a legjobb, amikor Romániában az RMDSZ kormányon van. Ekkor egy közvetítő szerepét tölti be.”
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytatott Bukarestben Marcel Ciolacu román kormányfővel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár pénteken.
Romániában négy választást tartanak az idén. Ahogy a CNCD elnöke fogalmaz: „Ilyen szempontból ez egy választási maraton. Kettőt, az önkormányzatit és az európait már lefutottuk, és a parlamenti, meg az államfőválasztás még hátra van. A kampányokban, témaként hangsúlyosan jelen van a nemzetközi és a regionális helyzet, mint az ukrajnai háború, valamint a közel-keleti instabilitás. Ez foglalkoztatja az embereket, ezt látjuk a közvélemény-kutatásokban.
Az látjuk, hogy nőtt az elégedetlenség és a gyűlöletbeszéd használatának a gyakorisága.
Nyilvánvaló, hogy egy többszörös válsághelyzetben vagyunk, ami már elkezdődött a Coviddal, majd jött az energiaválság, pénzügyi válság, s erre jött a háborús helyzet is. Ezek mind befolyásolják a közhangulatot, így a választási opciókat is” – mondja Asztalos.
Az őszi választásokra utalva kifejti: „Nagyon fontos számunkra, hogy az RMDSZ bekerüljön, hogy az erdélyi magyarok képviseltessék magunkat a parlamentben. Létfontosságú, hogy megkerülhetetlenek legyünk a román pártok számára, és lehetőleg kormányra jussunk. És azt sem mindegy számunkra, hogy ki lesz az államelnök.
A parlamenti és államfőválasztások kimenetele mind befolyásolni fogja a román-magyar kapcsolatokat 2025-ben.”
Asztalos elmondja: „Az év végéig több közös érdek köti össze a két országot. Románia számára fontos, hogy Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. A schengeni csatlakozás egy fontos nemzeti érdek Romániában, és Budapest megígérte, hogy segít. Számunkra, erdélyi magyaroknak nagyon fontos a schengeni csatlakozás.
Lényegében, az utolsó határ is oda lenne a nemzeti összetartozást szempontjából.
Nem lennének határok, amelyek elválasztanak minket. De a gazdaság szempontjából is fontos, hogy Románia elérje a teljes schengeni csatlakozást.”
Az erdélyi magyarok és a románok közötti viszonyról Asztalos kifejti: „Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz beérkező feljelentésekből azt látják, hogy inkább a sportban jelennek meg a magyarellenes megnyilvánulások. Ami a politikát illeti, az AUR szélsőséges. De ők nagyon nehéz helyzetben vannak, mert ugyebár ők lemásolnák a szuverenista ideológiát, de azt nem lehet, ahhoz újra kéne szülessenek, mert egy kicsit összeférhetetlenek. Tehát ők keresik a helyüket, szélsőségesek, nacionalisták, de az utóbbi időben nem feltétlenül élezik ki ezt ellenünk. De léteznek, tehát ők komoly veszély, ellenség a magyarok számára.”
Asztalos Csaba úgy látja:
a magyarellenesség olyan dolog, ami ha használ nekik, akkor előveszik. De mindig ott lappang. És ez minden román párt esetében így van.
Tehát a magyar kérdést, a magyar-román kapcsolatokat mindig ki tudják játszani” – vallja a Diszkriminációellenes Tanács vezetője. „A választási évben mindig nő a feszültség, fokozódik a gyűlöletbeszéd, főleg az online médiában. És idén még két választás is lesz, amelyből a legfontosabb az elnöki, mivel Romániában az államfői hatáskörök nagyon erősek” – zárja gondolatait Asztalos Csaba.
Ezt is ajánljuk a témában
Bukarestben találkozott Orbán Viktor Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel, jöhet a Budapest-Bukarest nagy sebességű vasút is.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Idén több mint tízezren haltak meg közlekedési balesetben a dél-amerikai országban.
Fico meglátogatja Putyint a gáztranzit ügyében, ráadásul nem is akármilyen tisztségben.
