Ursula von der Leyen reszkethet – közel a politikai földindulás Brüsszelben!

Több mint egy éve alakult meg a Patrióták Európáért (PfE) frakció a 2024-ben hivatalba lépő új Európai Parlamentbe. A parlament harmadik legerősebb frakcióját részben teljes karanténba zárta a baloldali-zöld-liberális elit az EP-ben, de ennek ellenére a hangjuk egyre erősebb nemcsak az egyes tagállamokban, hanem az uniós intézményekben is. Több mint egy évvel a legutóbbi európai parlamenti választás után érdemes most megnézni, milyen eredmény születne, ha most lennének az EP-választások. 

2024 júniusában a 720 uniós képviselői hely relatív többségét az Európai Néppárt (EPP) szerezte meg. Manfred Weberék 188 mandátumot szereztek. Második helyre a szocdemek (S&D) futottak be 136 képviselői hellyel. Harmadik a PfE lett 84 mandátummal. 78 helyet szerzett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció, míg a liberálisok (Renew) 77-et. Hatodik helyen végeztek a Zöldek 53 hellyel. Hetedik a Baloldal lett 46 hellyel. A legkisebb frakciót a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció alakította 25 fővel. 33 képviselő pedig egyetlen frakcióba sem ült be. Innen indultunk tehát tavaly júniusban. 

Mivel az EP-ben nem beszélhetünk klasszikus kormányzat-ellenzék felosztásról, de ennek ellenére viszonylag könnyen be lehet azonosítani, hogy mely frakciók támogatják, és melyek ellenzik a mostani brüsszeli vezetést. Az EPP, az S&D, a Renew mindenképpen a mostani brüsszeli elit mellett állnak. Nekik összesen 401 mandátumuk van, így stabil többséget képeznek. Sok esetben a Zöldek is ezzel a többséggel szavaznak. Ellenzéknek lehet minősíteni a Patriótákat, az ECR-t, az ESN-t és Baloldalt is. A frakció nélküli képviselők viszonyulását pedig sok esetben nehéz beazonosítani. 

Sorsdöntő voksolás volt nemrégiben az Ursula von der Leyen bizottsági elnök elleni bizalmatlansági voksolás. 360 képviselő szavazott az indítvány ellen, 175 támogatta, 18 pedig tartózkodott. A 720 EP-képviselőből 553 vett részt a szavazáson. Az indítvány elfogadásához 357 szavazatra lett volna szükség. Legnagyobb arányban az ESN és a Patrióták támogatták a bizalmatlansági indítványt, majd az ECR és a Baloldal következett. Von der Leyent az EPP, a liberálisok és a szocdemek támogatták legnagyobb arányban. Ennek a választásnak alapján viszonylag könnyen fel lehet vázolni, kikből áll az ellenzék és kikből a kormány az EP-ben. 

Elfogyott a balliberális többség?

Most pedig nézzük a mostani kutatások alapján lévő erőviszonyokat! A 2025. júliusában készült becslések alapján az EPP 163-177 mandátumot szerezne. A 2024-es 188-hoz képest ez viszonylag jelentős visszaesésnek mondható, de még így is az első helyet szereznék meg Manfred Weberék. 125-135 mandátum körüli eredményt érne el az S&D-frakció. A szocdemek mostani támogatottsága tehát szinte megegyezik az egy évvel ezelőtti eredményükkel. A mostani bizottságot támogató Renew pedig 68-73 mandátumot szerezne, míg 2024-ben még 77 helyet értek el. Összességében az elitet támogató erők 356-385 mandátummal rendelkeznének egy mostani voksoláson. Ez mindenképpen jelentős visszaesés a jelenlegi 401-es számhoz. Ráadásul a legrosszabb eredményt figyelembe véve a többsége is elfogyna ennek a blokknak, amennyiben nem érnék el a 361 mandátumos határt. 

Az ECR 78-82 képviselői helyet szerezne. Ez szinte megegyezik a 2024-es eredményükkel. 61-76 mandátumot érne el a Baloldal, míg egy évvel ezelőtt még csak 46 képviselői helyet szereztek. A radikális baloldali erők tehát komoly térnyerést érnének most el. Az ESN 35-37 mandátumot szereznének, ami szintén egy komoly előrelépés a korábbi 25 képviselői helyhez képest. Összességében ez a blokk 275-295 képviselővel rendelkezne. Ez még viszonylag távol van a többség megszerzéséhez, de 2024-hez képest előrelépés. 

A két oldal között lavírozó Zöldek 38-49 mandátumot érnének el. 2024-ben 53 képviselői helyet tudtak szerezni, így ez némi visszalépés az akkori állapotokhoz képest. A frakció nélküli képviselők száma 21-32 között ingadozna. Ez szinte megegyezik a tavalyi 33 fővel. Összességében tehát a fenti két csoportnak nagyon komoly szerep jutna, ha az EPP-S&D-Renew pártoknak nem lenne meg a többsége. 

Jól látszik, hogy a mostani elitet, és a váltást szorgalmazók közötti támogatottságbeli különbség csökken. Kétségtelen, hogy az Ursula von der Leyent és a bizottságot támogató erők kevésbé széttartóak, mint a kritikusok. Mindezek mellett tény, hogy az EU-val szemben kritikus erők között a korábbi évekhez képest erősödött a kohézió, de ez még távol van attól, hogy minden nézetkülönbséget el lehetne simítani egyik percről a másikra. Ha a brüsszeli elit repressziója az úgymond lázadókkal szemben a jövőben erősödne, akkor az minden bizonnyal felgyorsítaná a kritikusok egységesedését. Persze a szkeptikusok egységesedése a másik oldalon is hasonló folyamatokat indítana el. Lehet, hogy 2029-ben már csak két párt lesz az EP-választáson? 

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP