Alapjogokért Központ: A Patrióták Európáért frakció megalakulása a változás legfontosabb lépése

Nyitókép: Hölvényi György Facebook-oldala

Az európai politikai térkép radikálisan átalakul: június 9-én az európai uniós választópolgárok a változás mellett tették le a voksukat, és ennek a változásnak az európai politikai szintéren a legfontosabb lépése a Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) képviselőcsoport megalakulása – jelentette ki az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Kovács Attila azt mondta: az EP-frakció megalakulása „a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének a stratégiai gyümölcse, ennek az együttműködésnek a legkézzelfoghatóbb eredménye az elmúlt években”.

Ez a szövetség azért is természetes, mert az azt alkotó pártok együttműködése közös elképzeléseken nyugszik. 

a családpolitika, az európai demográfiai kérdés megoldásának igénye, valamint "napjaink (...) legfontosabb kihívása, a háború lezárásának igénye”, a béke iránti vágy – emelte ki

Kovács Attila kifejtette: a politikában a közös minimumot kell keresni, azokat a pontokat, amelyek összekötik a sok esetben másként gondolkodó politikai erőket. A béke kérdése az a közös alap ma, ami összeköti az európai választókat, vagy „a politikának a józan ész talaján álló erőit” – mondta. Hangsúlyozta: Európa, a világ, ma békét szeretne, és „mindenki, aki különböző fórumokon a békéért tesz, az (...) Európa jövőjéért tesz egy nagyon-nagyon fontos lépést”.

Június 9-én üzentek az európaiak

Megismételte, június 9-én az európai választópolgárok a változásra szavaztak, és – mint fogalmazott – „jobboldali-konzervatív irányba fordították az Európai Unió (EU) kormányrúdját”.

Megüzenték, hogy kevesebb liberalizmust, zöld ideológiát, illegális migrációt, valamint több, a szuverenista, „nemzeti gondolat környékén összpontosuló politikai erőt szeretnének” az EP-be küldeni – mondta Kovács Attila. Hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy a jobboldali-nemzeti tömb, illetve pártjaik az egyes tagállamokban sokkal több szavazatot kaptak.

A kutatási igazgató beszélt arról is, 2020 márciusában a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, mert az "gondolkodásában, ideológiájában balra tolódott, gyakorlatilag már nem lehetett felismerni a különbséget az önmagát kereszténydemokrataként definiáló" néppárt, valamint a szocialisták, zöldek és liberálisok között.

Formálisan külön frakciókban ültek, de az a politikai jövő, amit Európának adni szeretnének, az gyakorlatilag egy volt: ezek a pártok támogatják a föderális Európát, az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát - magyarázta Kovács Attila. Hozzátette: ezek a pártok nem voltak képesek érdemben kezelni a illegális migráció kihívásait, valamint az elmúlt két és fél évben „semmilyen kézzelfogható érdemi lépést nem tettek a béke megteremtése, a szomszédunkban zajló háború megfékezése érdekében.”

Kiemelte, mindezért valós igényként merült fel az európai választópolgárok részéről egy politikai alternatíva megteremtése. „Ma már kijelenthetjük, hogy ez a politikai alternatíva a jobboldalon, a konzervatív, a nemzeti, a szuverenista, (...) a patrióta oldalon körvonalazódik” – fogalmazott Kovács Attila.

Szerinte Brüsszelben azért hallani most sok olyan hangot, amely a Patrióták Európáért frakciót kritizálja, mert a "félelem motiválja" a mainstream pártokat, „a politikai alternatíva megjelenésétől való félelem”.

Új alternatíva nyílik

A bécsi patrióta kiáltványt követő szűk két hétben az alternatíva politikai keretei is megszülettek – mondta Kovács Attila.

Rámutatott, azon korábbi feltételezékkel szemben, hogy ez egy térségi alapú együttműködés lesz, a politikai közösséghez szerte Európából jelentkeztek a nemzeti pártok: 12 tagállam 13 pártja, mintegy 20 millió szavazó közvetlen demokratikus felhatalmazásával.

megelőzve az európai konzervatívokat és Macron liberális politikai formációját - mondta Kovács Attila.

Kiemelte, Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz EP-képviselői 2020 márciusa óta azon dolgoztak, hogy megteremtsék az együttműködés alapjait: azt a bizalmi légkört, a személyi, szervezeti keretet, amely most a Patrióták Európáért frakció megalakulásában öltött testet.

Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ főigazgatóját idézve elmondta, hogy „a Központ a CPAC Hungary szervezőjeként büszke arra, hogy részese lehet az antiglobalista erők globális hálózatosodásának és hogy a korábbi budapesti rendezvényeken a most létrejött csoport valamennyi vezető ereje és politikusa jelen volt a CPAC-en”.

Kovács Attila elmondta, az EU-t az elmúlt húsz évben egy nagykoalíció, a szocialisták és a néppárt együttműködése irányította, és most a fő változás az, hogy „az európai politikai térkép jobbratolódásával" új alternatíva nyílik.

Szerinte „az i-re a pontot” az olasz és francia tagpártok a Patrióták Európáért frakcióhoz való csatlakozása tette fel.

Kitörtek a konzervatívok a „politikai karanténból”

Kovács Attila kitért arra, hogy szerinte 

Kifejtette azon véleményét is, hogy a frakció megalakulásával sikerült kitörnie a jobboldali-konzervatív erőknek a „politikai karanténból”, amelyet a korábbi Identitás és Demokrácia frakció tagjai „elszenvedtek”. Ugyanis a fősodratú pártok az elmúlt öt évben „nem adták oda” nekik a képviselőcsoportot megillető lehetőségeket – emlékeztetett Kovács Attila.

A magyar soros uniós elnökségről szólva arról beszélt, az elmúlt szűk tíz nap bebizonyította: ha valaki valóban Európa érdekeit szem előtt tartva áll az EU kormányrúdjánál, akkor „tíz nap alatt többet tud tenni a békéért, mint számos európai vezető az elmúlt több mint két évben”.

(MTI)