Küszöbön a migrációs paktum, hazánknak is komoly árat kell fizetnie

Pár nap múlva, június 12-én életbe lép az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma, ami alól, úgy tűnik, hazánk sem húzhatja ki magát. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Mandinernek arról beszélt, mit is tartalmaz a migrációs paktum, mit ró az egyes tagállamokra a menekültügyi szabályozás, és mire számíthat Magyarország az életbelépés után.  

– sorolta Marsai Viktor. Mint fogalmazott, a jogszabálycsomag, amit sem Magyarország, sem Lengyelország nem szavazott meg, 2024 júniusában a visszatérési rendelettől eltekintve kialakult. Viszont, mivel annyira komplex jogi változásokat hoz az előző rendszerhez képest, a tagállamok két év türelmi időt kaptak a végrehajtásra.  

 – mondta az intézet vezetője, aki jelezte, a Bizottság május 8-án készítette el a legutóbbi felülvizsgálati jelentését, ami mutatja, hogy ez a rendszer nem fog felállni június 12-ig. Hozzátette, a jogharmonizáció sem történt meg minden tagállam esetében, tehát nem csak hazánkról van itt szó, amely a paktum ellen szavazott, és be sem adott végrehajtási tervet, hanem azon tagállamok sem állnak készen, akik megszavazták a menekültügyi rendeletet.

Szigorítás akadályokkal

Marsai Viktor szerint a paktum jogilag látszólag szigorítani fog a rendszeren, szigorúbb lesz például a visszatérési szabályozás. – Eddig például előírta a biztonságos harmadik országok, illetve tranzitországok kapcsán, hogy az elutasított kérelmezőnek reális kapcsolattal kell rendelkeznie az adott országgal, tehát például ott élő rokonokkal kell rendelkeznie. Az, hogy áthaladt a területen, nem volt elég, de ma már elég lesz ahhoz, hogy oda visszaküldhessék – mondta. Kiemelte, eredmény az is, hogy az EU-s tagállamok felismerték, hogy kellenek a harmadik országok, mert hiába mondja az EU, hogy vissza kell menni, ha az adott ország nem fogadja be az elutasított menedékkérőket. 

– sorolta.

Nehézkes visszaszállítás

A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint a visszatérési központok kapcsán is hasonló a kérdés. – Ilyen még nem volt, így felmerül a kérdés, vajon ha egy adott állam köt egy ilyen megállapodást, NGO-k és jogvédő csoportok meg tudják-e győzni a Bizottságot, hogy az adott ország nem felel meg az uniós követelményeknek. 

– fogalmazott az intézet vezetője.

A kötelező határeljárás kapcsán Marsai Viktor azt mondta, a paktum szerint van egy hét napos előszűrés az uniókülső határain, ahol egy hét alatt eldöntik a hatóságok, hogy a menedékkérőnek valóban megalapozott-e az esélye, hogy megkapja a nemzetközi védelmi státuszt. – Pozitív elbírálás esetén a menedékkérő rendes eljárásban bejut az unió területére és például Magyarországon várja ki elméletileg, hogy mi lesz az eljárás vége. Akiknek nem megalapozott a kérelme, ők bekerülnek egy zárt központba, mondhatni, tranzitzónákban maradnak. De, ha határidőn belül nem folytatják le az eljárást, ugyanúgy be kell engedni az unió területére a menedékkérőt, mert 12 héten túl ez illegális fogva tartásnak minősül. 

– vetette fel.

Kvóta, bírság, segítségnyújtás

Marsai Viktor elmondta, a most életbe lépő paktum egyik eleme a kötelező szolidaritási mechanizmus, amely alapján Magyarország vagy menedékkérőket vesz át, vagy 20 ezer eurót fizet minden át nem vett kérelmező után, vagy technikai segítséget nyújtunk. – 350 menedékkérő után 7 millió euró kellene fizetni, ami költségvetési szinten szerintem elfogadható, és egy tucat tagállam már jelezte is, hogy szívesen fizet, csak hagyják őket békén. Tehát a problémát nem ez, hanem a határnál lefolytatott eljárási kvóta fogja jelenteni. 

 – mutatott rá, jelezve, hogy a Bizottság erre átmeneti időt biztosít, amelynek értelmében a magyar hatóságoknak 2026 és 2027 júniusa között 15 432 embert kell tudni kezelniük, ám a következő 12 hónapban már több mint 23 ezret. Hangsúlyozta, amennyiben azonban a 12 hetes határidő lejár, az érintetteket be kell engedni az EU területére, ráadásul a két tranzitzóna eddig 6-700 főre volt kapacitálva. 

A Tisza Párt hallgat

A Migrációkutató Intézet vezetője kitért arra is, hogy a Tisza Párt a választási programjában a migrációs paktum ellen foglal állást, a politikusi nyilatkozatok pedig egyeznek a Fidesz korábbi nyilatkozataival, de azzal kapcsolatban a szakértő óvatos, amikor azt mondják kormányzati szereplők, ha életbe lép a szolidaritási mechanizmus, akkor mi a technikai segítségnyújtást is választhatjuk a befogadás vagy a fizetés helyett. 

 – vélekedett. Hozzátette, a kormányzat sok esetben feltételes módban beszél a paktumról. – Pedig itt nincs „ha”: az unió migrációs nyomás alatt áll, az eljárási kapacitások meg vannak határozva, és ez június 12-e után élesedni fog, és azt számon fogják kérni a tagállamoktól – szögezte le.

Arra a felvetésre, hogy ki lehet-e maradni az egész paktumból, azt mondta, igen, de ez idővel kötelezettszegési eljárást és büntetést von maga után. – Ár nélkül nem lehet kimaradni ebből. Ezek most már rendeletek lesznek, ami jogilag kötött. Most is fizetjük a napi egymilliós bírságot, legrosszabb esetben emellett újabb büntetést kaphatunk – vélekedett. Ugyanakkor – mint mondta – azt nem tudjuk, hogy milyen beszélgetések zajlottak a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között. Azt tudjuk, hogy a 27 szupermérföldkő között nem szerepel a menekültügy és a migráció, de a sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen elmondta, hogy beszéltek a paktumról. – Nehezen lehet elképzelni, hogy ha a 27 pontot mind ki is pipálja a kormány, de a paktum terén nem történik semmi, az unió félrenéz, és azt mondja, odaadjuk a 6000 milliárd forint európai uniós pénzt – mondta Marsai Viktor, aki jelezte, a magyar társadalom 80 százaléka a szigorú menekültpolitikát támogatja.  

 – ezt a keretrendszert azt nem érdekli a magyar alkotmány. Ha nem lesz változás, újabb bírságot kapunk, és mellette a napi egymilliós büntetést – szögezte le a Migrációkutató Intézet vezetője.

Nyitókép forrása: világháló