Elemző a migrációs paktumról: Magyarország politikai okokból nem került be az uniós országok kedvezményezett körébe

„Amit most elfogadtak, az egy végrehajtási határozat. Akármi történik,  jövő év nyarán, júliusban hatályba lép a migrációs paktum. Az alapján meghatározzák majd, hogy mely tagállamban van migrációs nyomás vagy azzal fenyegető veszély. Amelyik ország ebbe a két csoportba beletartozik, annak nem kell átvennie a migránsokat másoktól. Amelyik viszont nem, annak vagy át kell vennie őket, vagy pedig kötelező fejenként 20 ezer eurós bírságot fizetnie” – magyarázta Dornfeld László a Mandinernek nyilatkozva.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője kifejtette: „időről időre felülvizsgálják majd, melyek legyenek a kedvezményezett országok, de nekem az a gyanúm, hogy 

Tudják, hogy a magyar kormány migrációellenes, ezért nem részesítik a paktum előnyeiből. Nem volt ez másként 2015-ben sem, a migrációs válság kirobbanásakor. Magyarország akkor sem tartozott abba a körbe, ahonnan át kellett venni migránsokat, vagy ahol nem kellett migránsokat fogadni” – mutatott rá Dornfeld.

Az elemző szerint, ha nemzeti kormány marad nem fogjuk átvenni a migránsokat, míg a Tisza a hírek szerint támogatja a migrációs paktumot, tehát, ha ők kerülnek kormányra, vélhetően a migránsokat is fogadnák.

Amennyiben marad a nemzeti kormány és nem hajtjuk végre Brüsszel elvárását, azaz nem vesszük át a migránsokat, abban az esetben 

– tudtuk meg Dornfeld Lászlótól.

hiszen úgy döntöttek, hogy Magyarországra gigantikus bírságot szabnak ki azért, mert megvédi a külső határait. Ami az Európai Unió külső határa is, tehát schengeni övezetből eredő kötelezettségünk ennek a határnak a védelme. 

– vélekedett.

Amennyiben nem fizetjük be a bírságot, Dornfeld László szerint Brüsszel ugyanahhoz az eszközhöz nyúlhat, mint a határkerítés miatt kiszabott bírság esetében: levonja a Magyarországnak járó, de eddig ki nem fizetett forrásokból.

„Nem igazán látom, hogy lenne visszatartó ereje ennek, hiszen azt a pénzt már egyszer elvették tőlünk és nem úgy látszik, mintha valaha is oda akarnak adni, tehát abból levonni bármit teljesen értelmetlen” – fogalmazott.

Rákényszerítenék Magyarországot a „szolidaritásra”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, megegyeztek Brüsszelben az uniós tagállamok az úgynevezett szolidaritási alapról, amely az új EU-s migrációs és menekültpolitika központi eleme és döntöttek arról is, hogy mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra. Továbbá szolidaritási intézkedéseket ír elő a tagállamok között. Utóbbi célja az, hogy csökkentse azon országok terheit, ahová a legtöbb migráns érkezik. Eszerint háromféle szolidaritási intézkedés létezik: menedékkérők áthelyezése, pénzügyi hozzájárulások és alternatív szolidaritási intézkedések. 

Akkor is, ha Magyarország a jogszabály ellen szavazott.

Orbán Viktor: Ameddig Magyarországnak nemzeti kormánya van, Brüsszel botrányos döntését nem hajtjuk végre

„A legújabb brüsszeli döntés jövő júliustól azt írja elő Magyarország számára, hogy vagy átveszünk migránsokat más európai országokból, vagy fizetünk értük” – reagált Orbán Viktor.

A Magyarország miniszterelnöke aláhúzta: „Szeretném egyszer és mindenkorra világossá tenni, hogy 

– húzta alá.

„De július messze van.

– mutatott rá Orbán Viktor.

A migrációs paktum mellett a Tisza

Magyar Péter és a Tisza Párt az Európai Parlamentben a hazánkat sújtó migrációs paktum végrehajtását támogató javaslatokat szavaztak meg – derült ki az Ellenpont elemzéséből.

A paktum valójában egy burkolt kvótarendszer: nem állítja meg a migrációt, csak szétosztja a bevándorlókat, így még azok az országok is érintettek, amelyek alapvetően ellenzik a migrációt. A gyorsított menedékkérelmi eljárásnak nincs elég visszatartó ereje, a pénzbírság pedig ellentétes az uniós elvekkel. Ennek ellenére a Tisza Párt Brüsszelben teljes mellszélességgel támogatta a paktumot.

• A Tisza Párt európai parlamenti képviselői többször kiálltak a Magyarország érdekeivel ellentétes migrációs paktum mellett. 
• Az EP-szavazáson támogatták a menekültügyi, migrációs és integrációs alap 25 millió eurós növelését, valamint azt a javaslatot, amely Magyarországot 200 millió euróval büntette volna az Európai Bíróság döntése alapján a menedékkérői jogok ügyében. 
• Ugyanakkor elutasították a javaslatot, amely kétmilliárd eurós támogatást biztosított volna Magyarországnak a déli határ kerítésének költségeire.

Az Ellenpont szerint mindezek alapján egyértelmű, hogy 

Nyitókép: Ujvári Sándor/MTI