Lukasenka hagyta magát meggyőzni, újra indul elnöknek
Belarusz örökös elnöke megint elindul a megválasztásáért.
A szomszédban is ég a ház, a V4 megerősödhet vagy ténylegesen kettészakadhat, s még megannyi különféle izgalom vár ránk idén. Mutatjuk, hova érdemes figyelni!
Nyitókép: MOSTAFA DARWISH / AFP
***
A 2025 kemény év lesz a világpolitika számára: összesen több mint 70 országban tartanak választásokat.
Hogy merre s miként dönti a népakarat a kormányokataz értelemszerűen hazánkra is hatással lehet.
Január 26-án Belarusz elnökválasztásra készül, ahol a kontinens leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője, Aljakszandr Lukasenka indul hetedik ciklusáért. Az ellenzék szinte teljesen hiányzik, a jelöltek közül pedig senki sem képvisel valódi alternatívát. Magyarország szempontjából Belarusz helyzete közvetetten az orosz-ukrán konfliktus folytatásában lehet jelentős, hiszen az ország támogatja az orosz katonai műveleteket.
Ezt is ajánljuk a témában
Belarusz örökös elnöke megint elindul a megválasztásáért.
Február 23-án a németek is urnák elé járulnak, miután a kormánykoalíció összeomlott. Olaf Scholz kancellár valószínűleg bukik, mivel pártja, a szociáldemokrata SPD messze elmarad a kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűségétől.
A kampányban a migráció és az iparági versenyhelyzet a fő témák.
Magyarország számára az eredmény meghatározó lehet az EU belső politikájának irányvonalában, hiszen egy stabil vagy instabil német kormány jelentőséggel bír a közép-európai országok szempontjából.
Nem utolsósorban Németország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere, így nem mellékes, hogy milyen színezetű koalíció áll majd fel, és az mennyire tartja prioritásnak az ország versenyképességének erősítését.
Ezt is ajánljuk a témában
Három évig tartott a mesterségesen összetákolt, egyetérteni semmiben nem tudó kormánykoalíció agóniája Németországban. Scholz kancellár az idén még bevet néhány trükköt, márciusban azonban jön az előre hozott választás.
Májusban Lengyelország elnökválasztásra készül, ahol Andrzej Duda helyére új vezető érkezik. A Jog és Igazságosság (PiS) pártjának jelöltje, Karol Nawrocki, és a Polgári Platform (PO) támogatásával induló Rafal Trzaskowski között szoros verseny várható. Lengyelország Magyarország egyik legfontosabb regionális partnere, és az elnökválasztás eredménye kihat a V4-ek működésére és az EU-n belüli szuverenitási vitákra – a PiS jelöltjének győzelme némileg ellensúlyozhatja a fagyos lengyel-magyar viszonyt, amin Varsó most ismét rontott egy fokozatot.
Ezt is ajánljuk a témában
Egész Lengyelország rápörgött az elnökválasztásra, ahol a jobboldali PiS végre visszavághat Donald Tusk eurokrata kormányának. De sikerülhet nekik? Szakértőt kérdeztünk a témában!
Ausztriában 2025-ben két fontos tartományi választás is zajlik majd: Burgenlandban és Bécsben.
Burgenlandban az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelenleg Hans-Peter Doskozil vezetésével kormányoz, miután 2020-ban abszolút többséget szereztek. Az újabb választáson az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Norbert Hofer vezetésével próbál visszatérni, míg a Zöldek és az Osztrák Néppárt (ÖVP) is erősíteni kíván.
Bécsben ősszel kerül sor az újabb helyi választásra, ahol az SPÖ Michael Ludwig vezetésével próbálja megtartani dominanciáját. Az ÖVP és a Zöldek erős kampányokat terveznek, míg a liberális NEOS a 2020-as eredményekhez képest további növekedést remél. Magyarország szempontjából ezek a választások közvetlen gazdasági és politikai kapcsolatokon keresztül lehetnek jelentősek.
Ezt is ajánljuk a témában
Hiába volt egyértelmű győztese a választásoknak Ausztriában, már hónapok óta nincs kormánya az országnak.
Csehországban 2025 októberére tűzték ki a parlamenti választásokat. Az előző, 2021-es választások óta Petr Fiala vezeti a kormányt, amely a progresszív-konzervatív Spolu szövetség és a liberális kalózok koalícióján alapul.
Az újabb választások során a magyarbarát Babis-féle, ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) 2011 párt próbálja visszaszerezni a hatalmat.
Ahogy a Fidesz, úgy az ANO is alapítója a Patrióták Európáért pártcsaládnak, ezért győzelmük jó hír lenne a magyar kormánypártnak.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt cseh miniszterelnök, Andrej Babis Orbán Viktor politikáját valósítja meg Csehországban – mondta Petr Fiala jelenlegi kormányfő a cseh közszolgálati televízióban.
Románia 2025-ös elnökválasztásának első fordulóját március 23-ára, a második fordulót pedig április 6-ára tűzték ki,
miután az Alkotmánybíróság korábban példátlan döntéssel törölte a december 6-ra tervezett első fordulót.
Az ítéletet két nappal a második forduló előtt hozták meg, amikor a diaszpórában már zajlott a szavazás.
A választásokon több jelölt is indul. A PSD-PNL-RMDSZ szövetség Crin Antonescut jelölte, míg a főváros polgármestere, Nicușor Dan függetlenként pályázik. Az liberális USR Elena Lasconi mellett tart ki, a szélsőséges, magyargyűlölő AUR vezetője, George Simion az első fordulót megnyerő Călin Georgescut támogatja, de jelezte, hogy szükség esetén ő maga is indul.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
November 4-én az Egyesült Államokban több államban kormányzói és helyi választásokat tartanak, miközben különleges kongresszusi választások is zajlanak.
A Trump-adminisztráció támogató politikájával a republikánusok előretörése várható, amelynek hatása lehet a transzatlanti kapcsolatokra és az EU-USA kereskedelmi viszonyokra.
Hazánk szempontjából az amerikai választások eredménye befolyásolhatja a gazdasági együttműködést és a NATO-val való kapcsolatokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
A 2025-ös kanadai szövetségi választásokat október 20-án vagy azt megelőzően tartják. A választásokat korábban is megtarthatják, ha a miniszterelnök ajánlása alapján a főkormányzó feloszlatja a parlamentet, vagy ha a Képviselőház bizalmatlansági indítványt fogad el a kormány ellen.
A liberális Justin Trudeau, aki az utóbbi időben komoly politikai nyomás alá került, szoros versenyben van Pierre Poilievre konzervatív vezérrel.
Az eredmény meghatározó lehet a klímapolitikai és gazdasági irányvonal szempontjából, amelyek Magyarországra is hatással lehetnek a nemzetközi kereskedelem és energiaügyek terén.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha nem csinálnak rendet csempész- és migránsügyben a határon, kőkemény vámot vet ki Amerika Kanadára – szólt a fenyegetés, Trudeauék pedig okosabbnak látták hallgatni a jó szóra.