Újabb fordulat: a Telegraph szerint két táborra szakadt Trump kabinetje az ukrán béketervvel kapcsolatban

JD Vance alelnök a gyors lezárást, Macro Rubio külügyminiszter viszont az ukránoknak legideálisabb megoldást szorgalmazza.

Az elmúlt héten minden az amerikaiak béketervéről és annak újratárgyalásáról szólt. Elemzésünkben áttekintjük, hogyan is áll a terv és mi várható.

Két hete szivárgott ki a nemzetközi sajtóban, hogy az amerikaiak kidolgoztak egy 28 pontos keretmegállapodást az ukrajnai háború lezárására. A tervezetet Steve Witkoff, a Trump kormányzat főtárgyalója dolgozta ki. Az eredeti terv a következő fontos pontokat tartalmazta:
Kijevtől többek között elvárták volna,

A béketerv még a legvisszafogottabb vélemények szerint is „nagyon oroszbarát” volt, amely az európai szövetségesek felháborodását váltotta ki. Másrészt az elemzők rámutattak, hogy az oroszoknak még ez a kedvező terv sem lenne feltétlen elegendő ahhoz, hogy befejezzék a harcokat.
A felháborodást követően Trump nyitottnak mutatkozott a tárgyalásokra, és Marco Rubio külügyminiszter egyeztetni kezdett az európaiakkal, valamint Dan Driscoll államtitkár Ukrajnába repült, hogy tárgyaljon az ukránokkal.
Ezt is ajánljuk a témában

JD Vance alelnök a gyors lezárást, Macro Rubio külügyminiszter viszont az ukránoknak legideálisabb megoldást szorgalmazza.

Az európai vezetők nemcsak a béketervet ellenezték, de láthatóan nem sietnének a háború lezárásával sem.
Az amerikai terv helyett az európaiak „igazságos békét” követelnek.
Wolfgang Munchau német közgazdász az Eurointelligence oldalán arról írt, hogy az EU szándékosan lassítja a békét, amire a következő okokat sorolta fel:
A terv kiszivárgása után nagy csúcstalálkozóra került sor Genfben, ahol az amerikaiak, az ukránok és az európai tárgyalók egyeztettek a béketerv pontjairól.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Ukrajnával folytatott egyeztetések nyomán módosításokat hajtanak végre a béketervben. Rubio a tárgyalást az ukrajnai békefolyamatok eddigi „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozójának nevezte.
Ezt is ajánljuk a témában

Rubio a tárgyalást az ukrajnai békefolyamatok eddigi „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozójának nevezte.

Állítólag a következő változtatások kerültek be a tervbe:
a hadsereg maximum számának emelése 600 ezer főről 800 ezerre, az Ukrajna NATO-csatlakozását érintő korlátozások felülvizsgálata, valamint a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajnának biztosítandó kártérítés. Emellett az európai vezetők biztosítani kívánják, hogy Kijev ne indítson újabb támadást a jelenleg elvesztett területek visszaszerzésére és a béke megvalósulása után mielőbb választásokat tartsanak az országban.
A múlt héten számtalan tárgyalás zajlott, többek között Orbán Viktor is Moszkvába repült, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az ukrajnai háború okozta helyzetre az egyetlen tartós megoldás, ha Ukrajna ismét egyfajta ütközőövezetté válik Oroszország és a NATO között – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban. A lap a magyar kormányfő moszkvai útjával kapcsolatban kérdezett rá arra, hogyan látja az amerikai béketerv esélyeit.
Úgy vélte, az egyetlen tartós megoldás az lehet, ha a háború utáni rendszer kialakításakor Ukrajnát ismét ütközőállammá teszik a majdani békekonferencián kialkudott határain belül.
A NATO-nak és Oroszországnak ezzel egy időben meg kell állapodniuk az ukrán erők mértékében és felszerelésében, és garanciát kell adniuk arra, hogy az ütközőzónát nem próbálják meg saját fennhatóságuk alá vonni.
Orbán Viktor kijelentette, hogy ideje szembenézni a realitásokkal, és a józan valóságot a 28 pontos amerikai béketerv tartalmazza.
Az idő Oroszország kezére játszik, mert minél tovább húzódik a béke elérése, Ukrajna annál több területet és emberéletet veszít – fejtette ki, hozzátéve: ez utóbbit csak szárazföldi NATO-csapatoknak a frontra küldésével lehetne elkerülni, ami viszont egy kiterjedt európai háborúhoz vezetne. A terv emellett lehetővé tenné Oroszország visszatagozódását a nemzetközi gazdaságba, a Moszkvát sújtó szankciók feloldását és az üzleti lehetőségek fellendülését.
Mindeközben egy ukrán delegáció Floridában tárgyalt a Trump kormányzat képviselőivel, azonban ennek részletei egyelőre nem kerültek nyilvánosságra.
Jared Kushner és Steve Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja hétfőn Moszkvába utaznak, hogy találkozzanak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Putyinnal való találkozót keddre tűzték ki. Az elnök veje és a különmegbízott kulcsszerepet játszottak az Izrael és a Hamász közötti harcok leállítására irányuló megállapodás kidolgozásában is. Kushner jelenléte különösen fontos, mivel ő nem része az adminisztrációnak, de apósa bizalmát élvezi.
A hírek szerint Trump majd fogadja Zelenszkijt is a Fehér Házban, de ennek a találkozónak még nem tűzték ki az időpontját.
Az bizonyos, hogy sok fog múlni az amerikai delegáció moszkvai látogatásán. Witkoffot sok kritika érte, amiért túlzottan barátságosan áll Putyinékhoz, s valószínűleg ezúttal nem véletlenül nem egyedül megy az orosz elnökhöz. Jared Kushner jelenléte valószínűleg abban is segít majd, hogy realista képet kapjon az amerikai kormányzat, hogy az oroszok milyen feltételek mentén hajlandóak befejezni a háborút.
Nyitókép: AFP(COMBO)
Ezt is ajánljuk a témában

Izzott a levegő a stúdióban.

***