Tájkép csata előtt – így fordul rá a sorsdöntő elnökválasztásra Lengyelország

Nyitókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP.
Belső képek: Klaudia Radecka / NurPhoto / NurPhoto via AFP, Artur Widak / ANADOLU / Anadolu via AFP

***

Bár még majdnem fél év van a lengyelországi elnökválasztás első fordulójáig, már javában pörög a kampány. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Jog és Igazságosság (PiS) pártja november végén nevezte meg jelöltjét. Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet elnöke bár a politikán kívülről érkezik, nem ismeretlen a közéletben.

Ellenfele, Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere, a „lengyel Karácsony Gergely”, aki a Donald Tusk-féle kormánypárt és koalíció (Polgári Platform, PO) belső előválasztásán Radoslaw Sikorski jelenlegi külügyminisztert utasította maga mögé. 

Többek között ezekről kérdeztük Rosonczy-Kovács Mihály Lengyel- és Olaszország-szakértőt, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatóját. 

***

„A lengyel elnökválasztás két legfontosabb szereplője a Donald Tuskék jelöltje, Rafal Trzaskowski és a Jarosław Kaczyńskiék által támogatott jobboldali jelölt, Karol Nawrocki. Várhatóan tehát ismét egy PO-PiS-harcnak nézünk elébe, legalábbis, ami a második fordulót illeti”– mondta el a Mandinernek Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette ugyanakkor, hogy a legutóbbi 2020-as elnökválasztás előtt az a két jelölt, Władysław Kosiniak-Kamysz és Szymon Hołownia, akik a két oldal közzé tudták magukat pozícionálni, „meglepően jó”, 15-20 százalék körüli eredményben bízhattak a végül a Covid-járvány miatt elhalasztott választáson. 

A szakértő szerint okozhatnak meglepetéseket olyan jelöltek is, akik újonnan tűnnek fel. 

Ilyen volt például 2015-ben Pawel Kukiz rockzenész is.

Tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag Kukiz nyerte meg Andrzej Dudának a választást, mivel meg tudott szólítani egy olyan réteget, amely egy része feltehetően nem ment volna el voksolni, majd a második forduló előtt – bár nem mondta ki, hogy Dudát támogatja – kijelentette, hogy nem szavaz Bronislaw Komorowskira, ezzel pedig megadta a saját választóinak az irányt” – emlékeztetett Rosonczy-Kovács.

A mostani helyzetre térve megjegyezte: „A PiS úgy döntött, hogy megpróbálja a maga javára fordítani ezt a hatást, és formálisan egy független jelöltet támogat Karol Nawrocki személyében. 

Igaz, Nawrocki nem teljesen ismeretlen a közéletben.

„A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnökeként a lengyel identitás erősítésével összefüggésben ismerték meg a nevét, így a PiS-től jobbra álló, markánsan nemzeti érzelmű polgárok is jó eséllyel támogathatják.” 

„2020-ban a nemzeti-libertárius Konföderáció párt nem állt be egyik jelölt mögé sem a második fordulóban, tehát sem Duda, sem Trzaskowski mögé, ezután pedig fele-fele arányban is szavaztak a párt szimpatizánsai. Nawrocki 2025-ben a második fordulóban abban bízhat, hogy a Konföderációból – amely több kisebb részből áll – legalább a Nemzeti Mozgalom nevű platform választóit, de akár az egész szövetséget meg tudja szólítani”. – vélekedett a szakértő, aki szerint emellett az is segíthet, hogy a PiS-től balra álló Lengyel Néppárt (PSL) – amely jelenleg is a Tusk-féle koalíció egyik tagja –  „politikusai és szimpatizánsai is ismerik és tisztelik őt”.

Még változhat a „csúcsjelöltek” személye

„A választók nagy része most kezdi megismerni Nawrockit, és ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik a népszerűsége, míg Rafal Trzaskowskié csökken. Legalábbis az elmúlt hetek dinamikája ezt mutatja. A PO-ban abban bíznak, hogy Varsó első embere abszolút esélyes, és tény, hogy jelen állás szerint jobban bízhat az elnöki székben, mint Nawrocki, de a következő hónapokban még sok minden történhet. 

– húzta alá a szakértő.

Amennyiben a második fordulóban polarizált helyzet alakul ki, kulcskérdés, hogy melyik jelölt tud több választót »elhalászni« a másik elől, illetve ki tud a bizonytalanokból és a középen álló szavazókból többet meríteni. „Azonban még mindig nem lehet mérget venni arra, hogy valóban ennek a két jelöltnek a neve szerepel majd a szavazócédulákon, bár Nawrocki eddigi szereplése biztató az övéi számára. Ha a következő hónapok felmérései azt mutatják, hogy Rafal Trzaskowski előnye jelentősen apadni kezd, lehetséges, hogy a PO jelöltet vált, és az sem kizárt, hogy végül Donald Tusk méreti meg magát” – mondta.

Így befolyásolhatja a világpolitika a választást

Rosonczy-Kovács Mihály elmondta, hogy Donald Trump győzelme kedvező fejlemény a Jog és Igazságosság és a lengyel jobboldal számára is. Szerinte Andrzej Dudával nagyon jó volt Trump viszonya 2016 és 2020 között, az amerikai elnök indirekte „segítette” a rövidesen leköszönő lengyel államfő második kampányát azzal, hogy közvetlenül a választás előtt fogadta 2020-ban. „Amikor december 15-én, vasárnap Rómában Giorgia Meloni bejelentette, hogy lemond az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) elnökségéről, és a PiS alelnökét, a korábbi kormányfőt, Mateusz Morawieckit támogatja, Morawiecki a magyar rotációs elnökség jelszavát – »Make Europe Great Again’«– többször használta. A politikus ezzel nemcsak a magyarokkal és a patriótákkal való jó kapcsolatra, hanem a Trumphoz fűződő viszonyra is utalt” – vélekedett a szakértő.

Aki ezen a ponton azt is hangsúlyozta, hogy 

hiszen Rafal Trzaskowskival Radoslaw Sikorski, a jelenlegi külügyminiszter állt versenyben, aki felesége, Anna Applebaum újságíró révén az amerikai demokratákhoz köthető. Sikorski a második fordulóban nagyobb eséllyel szólított volna meg mérsékeltebb szavazókat, de az amerikai elnökválasztás kimenetele kizárta, hogy őt indítsák. 

A szakértő szerint az Unió Tanácsának soros lengyel elnöksége várhatóan nem fogja közvetlenül befolyásolni a kampányt, 

„A rotációs elnökséget Donald Tusk arra tudja majd használni, hogy meghatározó európai vezetőként láttassa magát. Mivel azonban a külpolitikát az elnökkel közösen gyakorolja a kormány, mindebben osztoznia kell Andrzej Dudával, ezáltal a jobboldallal. Így a rotációs elnökség kérdése várhatóan nem fog főszerepet játszani a kampányban” – vélekedett a külügyi igazgató.

Milyen jövő vár Andrzej Dudára?

Rosonczy-Kovács Mihály azt felelte, hogy a legfrissebb információk szerint a Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli tagjai közé jelöli majd a lengyel bizottság Dudát. A regnáló lengyel államfő személyesen jó kapcsolatot ápol ugyanis Thomas Bach jelenlegi NOB-elnökkel. „Korábban különböző vezető pozíciókban felmerült a neve. Elképzelhető egy ilyen állomás, amely a megfelelő nemzetközi kapcsolatot és rangot biztosítja, és nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy ennél komolyabb pozícióba is tudják majd jelölni, hiszen egy 40 milliós ország fiatal köztársasági elnökéről van szó. 

 Ha egyszer eljön egy Jarosław Kaczyńskit követő időszak a jobb oldalon, nem kizárt, hogy Andrzej Duda fontos szerepet játszik majd az ottani pozíciószerzésben” – tekintett előre a szakértő.

***