Mutasd, hogy mászik a füledbe egy dallam, és megmondom, ki vagy! – magyar kutatók a dallamtapadás nyomában

2025. augusztus 12. 16:23

A dallamtapadást nem mindenki ugyanúgy éli át, ha megértjük az okokat, az segít az önismeretben, így a mentális egészségünk megerősítésben is – állítja egy új magyar tanulmány.

2025. augusztus 12. 16:23
null

Érdekes, időről időre mindannyiunkat érintő téma vizsgálatot végeztek az az ELTE és a BME kutatói, akik az úgynevezett dallamtapadást vizsgálták. Tanulmányukban összegzik, hogy ez az akár egész kellemetlen érzéseket is előhívő jelenség az egyszerű érzeten túl az önismeret felé is kaput nyithat, ezzel erősítve a mentális egészséget.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc 4300 magyar résztvevő bevonásával térképezte fel, hogy a dallamtapadást – egyszerűbben egyes dallamok fülbemászó voltát – miként élik meg a különböző személyiségtípusok. A kutatáshoz a pszichológiában jól ismert kérdőíveket használtak, így például a skizotípiát (nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlam) ás a klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérőket – ezek az egészséges emberekben is jelen lévő hajlamokat mutatják.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

A Fidesz ismét megmutatta az egyik legnagyobb erősségét, a Tisza csak számháborúzott – ez kulcsfontosságú lesz a választásokon

A Fidesz ismét megmutatta az egyik legnagyobb erősségét, a Tisza csak számháborúzott – ez kulcsfontosságú lesz a választásokon
Tovább a cikkhezchevron

Eredményként kiderült, hogy akik amúgy is hajlamosak furcsa érzékszervi észlelésekre és kényszeres gondolatokra, sokkal többet morfondíroznak rajta, miért „mászott a fülükbe” egy dallam, a kényszeres gondolatokra inkább fogékonyak pedig gyakrabban érzik zavarónak a dallamtapadást. 

Az erősen skizotípiás hajlamúak viszont ellenkezőleg: gyakrabban tapasztalnak ilyen dallamtapadást, de ezt kisebb arányban vélik rossznak. A magasabb skizotípiás jellegű személyek ráadásul jobban meg akarták érteni a dallamtapadásuk okát, és gyakrabban mozogtak is valamilyen módon (dobolás, ritmusra járó láb) a jelenség átélése közben. Ez nagyon hasonló a skizofréniával élők észleléseihez, amikor például zenét hallucinálnak, azaz a dallamot valóságnak érzékelnek, holott csak a fejükben szól. 

A kutatásból kiviláglik az is, hogy az önmegfigyelésre hajlamosabb egyének gyakrabban tapasztalhatnak visszatérő dallamokat, és jobban eltöprenghetnek a jelentésükön. Az eredmények kapcsán, az egyéni különbségek figyelembevételével jobban megérthetővé válik, 

hogyan válhat egy olyan egyszerű, hétköznapinak tűnő dolog, mint egy beragadt dallam az önismeret eszközévé.

Nyitókép: Pixabay

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Az Európai Unió vezető hatalma döntött: Orbán Viktor stratégiáját követi az orosz-ukrán háborúban

Az Európai Unió vezető hatalma döntött: Orbán Viktor stratégiáját követi az orosz-ukrán háborúban
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
philon-2
2025. augusztus 12. 16:38 Szerkesztve
Már az őskorban dobszóra, zenére körbetáncolták a tüzet. Dallamokat dúdoltak, regöltek, munka közben népdalokat énekeltek a parasztok, verbunkos tánccal verbuváltak a seregbe. Ma aki muzikális, ami normális, bolondnak nyilvánítják, mert nem irányítható.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!