A dallamtapadást nem mindenki ugyanúgy éli át, ha megértjük az okokat, az segít az önismeretben, így a mentális egészségünk megerősítésben is – állítja egy új magyar tanulmány.
Érdekes, időről időre mindannyiunkat érintő téma vizsgálatot végeztek az az ELTE és a BME kutatói, akik az úgynevezett dallamtapadást vizsgálták. Tanulmányukban összegzik, hogy ez az akár egész kellemetlen érzéseket is előhívő jelenség az egyszerű érzeten túl az önismeret felé is kaput nyithat, ezzel erősítve a mentális egészséget.
Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc 4300 magyar résztvevő bevonásával térképezte fel, hogy a dallamtapadást – egyszerűbben egyes dallamok fülbemászó voltát – miként élik meg a különböző személyiségtípusok. A kutatáshoz a pszichológiában jól ismert kérdőíveket használtak, így például a skizotípiát (nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlam) ás a klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérőket – ezek az egészséges emberekben is jelen lévő hajlamokat mutatják.
Eredményként kiderült, hogy akik amúgy is hajlamosak furcsa érzékszervi észlelésekre és kényszeres gondolatokra, sokkal többet morfondíroznak rajta, miért „mászott a fülükbe” egy dallam, a kényszeres gondolatokra inkább fogékonyak pedig gyakrabban érzik zavarónak a dallamtapadást.
Az erősen skizotípiás hajlamúak viszont ellenkezőleg: gyakrabban tapasztalnak ilyen dallamtapadást, de ezt kisebb arányban vélik rossznak. A magasabb skizotípiás jellegű személyek ráadásul jobban meg akarták érteni a dallamtapadásuk okát, és gyakrabban mozogtak is valamilyen módon (dobolás, ritmusra járó láb) a jelenség átélése közben. Ez nagyon hasonló a skizofréniával élők észleléseihez, amikor például zenét hallucinálnak, azaz a dallamot valóságnak érzékelnek, holott csak a fejükben szól.
A kutatásból kiviláglik az is, hogy az önmegfigyelésre hajlamosabb egyének gyakrabban tapasztalhatnak visszatérő dallamokat, és jobban eltöprenghetnek a jelentésükön. Az eredmények kapcsán, az egyéni különbségek figyelembevételével jobban megérthetővé válik,
hogyan válhat egy olyan egyszerű, hétköznapinak tűnő dolog, mint egy beragadt dallam az önismeret eszközévé.
Nyitókép: Pixabay
Háromszázötven éve született a nagy mágnásdinasztia és uralkodók örököse, aki vezérlő fejedelemként sokévnyi harcot vívott egy felborult világrendben az önálló Magyarország megteremtéséért. II. Rákóczi Ferencre emlékezünk születése évfordulóján.
Vajon miért haragudott a nép? Azért, mert az Orbán-kormány szolgálta a népet?
Alexander Soros a közösségi oldalán reagált a magyar választás eredményére.
Ezért lehet, hogy Orbán még akkor is győzhet, ha ezt most (legalábbis a baloldalon) kevesen hiszik – tálalt ki a The New York Times.
A vezetők autoriter hajlamai már igen korán megmutatkoznak, de legalább tudjuk, mi várhat ránk: elég Ukrajnára nézni.
A szakértők egy hárompárti parlament felállásával számolnak.
A finomított termékek szállítása Magyarország és Csehország irányába már újraindult.
Az Európai Bizottság politikai nyomást gyakorolt.
