A dallamtapadást nem mindenki ugyanúgy éli át, ha megértjük az okokat, az segít az önismeretben, így a mentális egészségünk megerősítésben is – állítja egy új magyar tanulmány.
Érdekes, időről időre mindannyiunkat érintő téma vizsgálatot végeztek az az ELTE és a BME kutatói, akik az úgynevezett dallamtapadást vizsgálták. Tanulmányukban összegzik, hogy ez az akár egész kellemetlen érzéseket is előhívő jelenség az egyszerű érzeten túl az önismeret felé is kaput nyithat, ezzel erősítve a mentális egészséget.
Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc 4300 magyar résztvevő bevonásával térképezte fel, hogy a dallamtapadást – egyszerűbben egyes dallamok fülbemászó voltát – miként élik meg a különböző személyiségtípusok. A kutatáshoz a pszichológiában jól ismert kérdőíveket használtak, így például a skizotípiát (nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlam) ás a klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérőket – ezek az egészséges emberekben is jelen lévő hajlamokat mutatják.
Eredményként kiderült, hogy akik amúgy is hajlamosak furcsa érzékszervi észlelésekre és kényszeres gondolatokra, sokkal többet morfondíroznak rajta, miért „mászott a fülükbe” egy dallam, a kényszeres gondolatokra inkább fogékonyak pedig gyakrabban érzik zavarónak a dallamtapadást.
Az erősen skizotípiás hajlamúak viszont ellenkezőleg: gyakrabban tapasztalnak ilyen dallamtapadást, de ezt kisebb arányban vélik rossznak. A magasabb skizotípiás jellegű személyek ráadásul jobban meg akarták érteni a dallamtapadásuk okát, és gyakrabban mozogtak is valamilyen módon (dobolás, ritmusra járó láb) a jelenség átélése közben. Ez nagyon hasonló a skizofréniával élők észleléseihez, amikor például zenét hallucinálnak, azaz a dallamot valóságnak érzékelnek, holott csak a fejükben szól.
A kutatásból kiviláglik az is, hogy az önmegfigyelésre hajlamosabb egyének gyakrabban tapasztalhatnak visszatérő dallamokat, és jobban eltöprenghetnek a jelentésükön. Az eredmények kapcsán, az egyéni különbségek figyelembevételével jobban megérthetővé válik,
hogyan válhat egy olyan egyszerű, hétköznapinak tűnő dolog, mint egy beragadt dallam az önismeret eszközévé.
Nyitókép: Pixabay
Oroszország csaknem másfél éven át drónokkal térképezett fel kritikus fontosságú nyugat-európai katonai és civil infrastrukturális létesítményeket – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) csütörtökön bemutatott összeállításában.
Azok a globális gazdasági és politikai érdekkörök, amelyek évtizedek óta rombolják a magyar állam tekintélyét, az intézményekbe és a vezetőkbe vetett bizalmat, valójában a nemzeti szuverenitást támadják.
A legkisebb, 3-6 éves korosztály van leginkább kitéve a hőség veszélyeinek.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Politikai tisztogatás lehet a háttérben.
Jelentősen lefaragott előrejelzéséből a Magyar Nemzeti Bank, immár csupán 1,8 százalékos drágulást vár idén, szemben a korábbi 3,8 százalékos mértékkel. Nem csoda, hogy múlt héten ismét vágott az alapkamat szintjén, és a következő időszakban további csökkentésekre van kilátás.
