Lesz-e választás a háborús Ukrajnában?

Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt 2019 áprilisában megválasztották, azt ígérte, hogy csak egyetlen ciklust vállal. Úgy tűnik viszont, hogy az elnök nehezen fogja tudni betartani az ígéreteit. Négy évvel később, miután milliók menekültek el az országból, és Oroszország 2022. februári invázióját követően immár 18 hónapja statárium van érvényben az országban, kérdéses, hogy egyáltalán lehetséges-e választásokat tartani.

Túl drága a választás

Ukrajna alkotmánya jelenleg nem teszi lehetővé a választásokat, amíg a hadiállapot érvényben van. A hadiállapotot 90 naponként kell megújítani, legutóbb augusztus 18-án hosszabbították meg november 15-ig. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, Tiny Kox még idén májusban egy interjúban kijelentette, hogy

„Nem rajtunk múlik, hogy megmondjuk, hogyan, de természetesen Ukrajnának szabad és tisztességes választásokat kell szerveznie” – fogalmazott.

A következő ukrajnai parlamenti választásokat eredetileg 2023. október 29-én tartották volna. A kampányt 60 nappal előtte kellett volna megkezdeni, ami azt jelenti, hogy a szabályokat augusztus végéig kellett volna véglegesíteni ahhoz, hogy a jelöltek időben el tudják kezdeni kampányukat.

Az ukrán alkotmány 83. cikke kimondja, hogy ha a Verhovna Rada mandátuma a hadiállapot alatt lejár, automatikusan meghosszabbodik, amíg a hadiállapot megszűnését követően egy új Rada nem ül össze. Az ukrán hadiállapotról szóló törvény 19. cikke kifejezetten megtiltja az országos választások lebonyolítását.

A választások költsége a másik tényező, amelyet Zelenszkij kiemelt a kérdéssel kapcsolatban. Ahogy portálunk is beszámolt róla, az ukrán elnök úgy becsülte, hogy békeidőben egy választás ötmilliárd hrivnyába (74 milliárd forint) kerül. „Nem tudom, mennyi pénzre van szükség háborús időkben. Ezért azt mondtam, ha az Egyesült Államok és Európa pénzügyi támogatást nyújt, akkor választásokat fogunk tartani. Sajnálom, nem fogok választásokat tartani hitelre.

– fogalmazott.

Eltűntek a szavazók

Az ukránok belső migrációja, valamint a kivándorlása szintén nagyban megnehezíti a választások megtartását. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint Ukrajnában közel 14 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni – ez az ország teljes háború előtti lakosságának közel egyharmada. Az ukrán állami választói névjegyzéket (SVR) Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta nem frissítették, és bár a Verhovna Rada munkacsoportot hozott létre az SVR helyreállítására, annak ajánlásai csak 2023 őszén várhatóak.

A külföldön történő szavazásra vonatkozó törvények előírják, hogy az ukrán állampolgároknak személyesen kell elutazniuk egy szavazóhelyiségbe, amely egy nagykövetségen vagy konzulátuson található, hogy leadhassák szavazatukat a választás napján. Ez nem csak azt jelentené, hogy sok ukránnak több száz kilométert kellene utaznia egyes országokba, hanem meghaladná a szavazóhelyiségek kapacitását a szavazatok megszámlálásához. Ahogy Olha Aivazovszka, Ukrajna legfőbb választási felügyelőségének vezetője a Foreign Policy-nak adott interjúban kifejtette,

Elmondása szerint még azoknak az országoknak a törvényeit is módosítani kell, ahol nagyszámú ukrán választópolgár fog szavazni, hogy ott új szavazóhelyiségeket nyithassanak. Ukrajnában jelenleg nincs rendszer a levélben történő szavazásra sem. „Egy háborús választás ukrán választók millióit fosztaná meg a jogaitól, és nagyban csökkentené az eredmény legitimitását” – írta a Foreign Policy.

Választás ellenzéki pártok nélkül? 

A választás legitimitását az is megkérdőjelezi, hogy jelenleg közel egy tucat ellenzéki párt van betiltva, állítólagos oroszországi kapcsolataik miatt. Köztük van a legnagyobb ellenzéki párt, az Ellenzéki Platform az Életért, valamint Ukrajna legrégebbi pártja, az Ukrán Szocialista Párt is. Egyelőre nem világos, hogy a hivatalosan „a hadiállapot idejére” betiltott pártokat engednék-e elindulni a választáson, ez pedig még tovább csökkenti az esetleges választás legitimitását. 

***

Nyitókép: Getty Images /  twinsterphoto